Szerinted mi az élet értelme? (beszélgetés)
Az is érdekes, hogy a gyerekek hogyan tanulják a beszédet.
Mert eleinte fogalmuk sincsen, hogy mit halandzsázunk nekik.
Amikor azt mondod egy 5-7 hónapos babának, hogy "Nézd kisfiam ott egy kismadár"
Abból kb. ennyit ért:
Knfdkuter jsdujj ddjiso!:)
Majd később az agyi fejlettségéhez mérten tudja elsajátítani és megérteni , hogy mi mit jelent.
Szóval érdekes dolgok ezek,de ha nem tudjuk, akkor nem fogjuk érteni, hogy miért nem néz a kismadárra, vagy miért nem érdekli...
De olyan is van ,amikor a szülő egész pici babának gügyög, és nem érti miért fordul el, vagy kezd el sírni?
Azért,mert túl sok neki az infó és az agya nem képes követni a hosszan tartó információ áradatot:)
Csak úgy, mert eszembe jutott....
----ha beütöm a neveléselmélet szót a keresőbe, felhoz néhányezer címszót, ebből van mondjuk száz olyan elmélet amit megfontolás tárgyává tennék. Ha a megoldandó nevelési helyzet/ hú de tudományos/ felbukkanásakor van időm, akkor biztosan találok megoldást. A probléma a hirtelen felmerülő, nevelési vészhelyzetekben van, akkor vagy egy elmélet sem jut eszembe, vagy mind egyszerre! Ez utóbbi a rosszabb! Itt jön jól a Csaba által emlegetett intuíció, amit lehet, hogy korrigálni kell utólag, de egyértelmű abban a pillanatban.
Szerintem arra gondolhattál a kétféle tisztelet alatt, hogy
1. jár a pozíciónak - mivel az anyám, nem állok úgy hozzá mint a postáshoz.De ha a tettei nem azt sugallják, akkor nem tudom tisztelni, mert nincs mit...
Erre meg azt mondom, hogy az "igazán intelligens" ezt is tiszteli mert rájött, hogy erre képes.
2. jár a tettek miatt.
amikor szuperül adja a pozícióját és megérdemelten kapja a tiszteletet.
Így gondoltad?
Igen,ezzel egyet értek,mert akkor már nem magával foglalkozik,hanem jut energia kifelé is.
Ezért érdemes magunkkal kezdeni nem pedig a gyerekkel.
De ha már ott a gyerek, akkor jó ha tisztában vagyunk az igényeivel.Már akkor többet tudunk neki adni,mint amit kaptunk.
Erre vannak mostmár tök jó tréningek,előadások, szülés előtti felkészítők,amiket nem hiszem,hogy a nagy százalék igénybe vesz,pedig nagyon nagyon hasznos:)
És a könyvek is,ahogy mondtad.:)
Kellenek bizony, de a túl korlátozás nem helyes, amikor túlzott elvárásaink vannak a gyerek felé, és az sem jó, ha túl engedékenyek vagyunk.
Ezért jó, ha tisztában vagyunk az életkori igényeivel és szükségleteivel, valamint hogy adott életkorban mit tud,mit nem, mire képes,mit lát át....miben kell jobban segíteni,vagy később miben kevésbé.
Ehhez jó ha ismerjük az életkori sajátosságokat...pl. egy 1 éves gyerek nem tudja, hogy a forró víz megégeti, így simán belenyúl.Ha emiatt bántjuk, és nem vagyunk vele tisztában, hogy nem rosszat akar,csak nem tudja hogy mit lehet, akkor kialakítjuk benne a dacot, vagy félelmet,(reakciónktól függ)
Én azt gondolom, hogy nem kell kiérdemelni a szülőnek a gyerek tiszteletét,mert az jár.
Ettől függetlenül ha nem viselkedik úgy a szülő, ami tisztelhető (ami a határok megéreztetéséből adódik)akkor természetesen a gyerek nem fogja tisztelni,mert nem azt tanulja meg.
Szerintem ez a főnökösdinél és a katonásdinál is így van.:))
"A szülőket nem fogja tisztelni"
Na ez a másik fajta tisztelet, amit ki kell érdemelni.
Úgy, hogy ez nem az az alap tisztelet, amit mindenkinek megadsz, hanem ez lenne a poziciónak járó tisztelet.
A katonaságnál pédául az emberek nem követik egy nem tisztelt vezető parancsait, hiába van meg a rangja. EZ persze háborós helyzetben. Tehát a tiszteletét ki kell vívnia, nem fogja megkapni csak azért, mert rangja van. Nem jár alapból.
Persze itt kezdődik a parancsszegés, de emiatt voltak felkelések egy hajón pl. mert a kapitány tisztelete megszűnt. Hiába volt meg a rangja. Ki kellett vívnia, hogy engedelmeskedjenek.
Doki, nem értem , hogy mit szeretnél mondani...
Nekem ez nem kettő,hanem egy.
A főnöknek jár a tisztelet,mert főnök,tehát felettem van, így nem fogok vele úgy viselkedni mint a haverommal.
Ettől függetlenül lehet , hogy nagyon gáz főnök, amire felhívhatom a figyelmét,ha objektíven elmondom neki, hogy ez a dolog nem a cél érdekében történik.Kifognak rúgni érte,dehát Istenem:))
Szóval ez hogy kettő neked?
Inkább anélkül, hogy átgondolná, hogy mi a következménye.
Néha a kemény dolgok adnak a másik embernek a legtöbbet. Mégha akkor nem is gondolja.
Nem értem Veled kapcsolatban a saját gondolataimat sem...
Miért...???-mert, azt mondod még most is,hogy a 'Másik felületes és azt mondja ami éppen eszébe jut'...-anélkül, hogy törődne Veled?-
:))
Ez így van,de ettől függetlenül nem lehet figyelmen kívül hagyni a genetikát sem.
Gondolok itt egy betegen született gyerekre, akinek az életét a betegség , vagy az ebből való kijövetel határozza meg, de neveléssel, ahogy mondod is ez is helyre tehető.