Szeretőnek lenni!? (beszélgetős fórum)

Biztosítékot semmire sem kapsz az életben. Mindent csak elhitetnek veled,vagy remények közt tartanak. Egy feleségnek is ott és akkor van ott a helye amikor ö azt akarja. Független ember és ö sem kényszeríthető semmire. Természetesen akadnak jogi és társadalmi elvárások, amiknek meg kell,felelnünk,de ha körültekintő szemfülesként élsz,akkor sok korláttól megszabadulhatsz. teljesen szabad és független soha nem lehetsz,de már majdnem az megoldható.

Elvira asszonyt nem taglalnám,csak annyit említenék meg róla,hogy jártunk nála Budán gyerekekkel család jellegű tanácsadáson. rá kellett szólnom,hogy ha lehet,akkor ne dohányozzon a gyermekim környezetében,mert azonnal felállunk és elmegyünk. nem vette jó néven. Ettől eltekintve nem vitatom a szakértelmét,bár nekünk nem ö segített.

Ha normálisan funkcionál a család, akkor semmiféle rezdülést nem okoz, ha apjuk anyjuk néha mosolygósabb a szokottnál, és azt az örömet kívülről hozták magukban. Nagyon leegyszerűsítve: a gyerek nem attól lesz boldog, hogy a szüleik heti 2-3 alkalommal egymással valami előírt módon szexuőális életet élnek. Ahogy a gyerek nem lesz lelkisérüllt attól, hogy a szülei a négy fal közt bőr szerkóban korbáccsal ütik egymást, mert erre gerjednek, attól se lesz bajuk, ha a szüleik együtt orgiáznak, és attól sem, ha mással szexelnek a szülők.

A szex ilyen szinten a gyerek előtt tabu. Szerintem ez a normális eset, és ez nem felszínesség meg látszat élet.

Egyáltalán nem azt mondom, hogy a szülő ne tekintse felelősnek magát a gyereke majdani pár választőásánál, én azt mondtam, hogy szerintem a gyerek-szülő viszony sokkal jobban kihat, mint a szülő-szülő viszont, különösképp a nemi élet (mert akkor inkább már a partnerség, amit a gyerek tényleg lát és megél).

Amúgy a "jó asszony szoknyája sokmindent eltakar" kor messze nem most van.

Hát igen... Ezért izgalmas az élet, mert semmire sincs biztosíték..

Bár Lux Elvirát lehetett régimódinak tartani, ő mégis sokszor pont azt tanácsolta a félremenő pasik feleségeinek, hogy várjanak, ha a pasi nem jelez. Mert nincs az a nagy love, ami fél-másfél éven belül ne csökkenne magától. És akkor, abban a jól időzített pillanatban érdemes a feleségnek az "őt megillető" helyet visszaszerezni...

Én ennél vehemensebb vagyok, minthogy ezt kibírjam, de aki bírja, hajrá..

Hát pedig rettentő nagy hatással van rájuk, minden apró lelki rezdülés, még ha nem is tudják konkrétan a dolgokat.. Sajnos tapasztalat.. Persze lehet nem észrevenni, hogy "attól" lennének a problémák. Lehet fogni a nyuszira, és nem magunkra. Pedig de, nagy szerepük van benne..

Ezzel együtt nem egyszerű ezt az életet úgy leélni, hogy mindig mindent tökéletesen csináljunk. Nekem tuti nem megy. Én erre is próbálom őket tanítani...

Szerintem ott is van gond, hogy ma nagyon nagy a látszat szerepe az életünkben, és nagyon sok a kívülről tökéletes, belülről semmilyen kapcsolat. De mindenféle kapcsolat, szülő-gyerek kapcsolat is. A nagy látszatbeli különbség is káros szerintem, nem csak a láthatóan is nagy sz.r.

De hát mindenki csinálja, ahogy tudja..

Nem hülyék a helyerekek, de ahogy a szüleik ágyába se látnak bele, úgy apu otthonot túli hancúrjaiba se látnak bele. Ennyire azért nem kell eltúlozni a dolgot.

Nyilván a szülői minta lényeges, de szerintem sokkal fontosabb a ragaszkodás, önállóság kialakulásában, hogy a szülő a gyerekkel hogy viselkedik, nem pedig a gyerek előtt rejtett dolgokat kell túlmisztifikálni.

Igen, és...? :)

Azt akartad mondani, hogy sokan így csinálják.Én elhiszem.Neked meg pláne elhiszem, mert így élsz, ebben. Sok ilyen kalandod van, tele vagy tapasztalattal.

Ezt tartod követendőnek elfogadhatónak.

Gondolom boncolgathatnánk az esetedet is, hogy miért alakult ez így, miért vállaltatok két gyereket,ha mindig is eltérőek voltak az igényeitek szex terén?

Az is megérne egy misét,hogy a gyerekeidnek milyen példát mutatsz? Lehet,hogy pont ezzel a hozzáállásoddal teszed tönkre a gyerekeid jövendőbeli kapcsolatait.A gyerekek nem hülyék,mindent észrevesznek, és nem is hálásak.Nem fogják megköszönni, hogy mindketten beáldoztátok magatokat miattuk. Ők azt fogják látni, hogy apunak vannak mellékútjai, de anyu mindent elnéz neki,hogy együtt maradjunk. Nem mernek majd ők se dönteni borítani,mert otthon nem ezt látták, és lehet vegetálnak majd egy rossz kapcsolatban.

Ne érts félre, nem elítéllek.Felőlem mindenki úgy éli a magánéletét, ahogy neki tetszik.

Magamat ismerve, így nem szeretném.

Ja, és használhatnék nagy szavakat, hogy az az ember, akit én megajándékozok a szerelmemmel, a testemmel, bizalmammal, az megérdemli,hogy felvállaljam őt a világ előtt , de a te olvasatodban ezek úgyis csak nagy szavak lennének, egy kis nőtől.

Az ember gyarló, és van, hogy minden oké!De mégis jön egy harmadik!Ez így nem törvényszerű,hogy ha minden oké,akkor kizárt egy harmadik személy.

Több olyan kapcsolatról is tudok és van köztük néhány hónapja történő házassági kapcsolat is,de mindbe kialakult egy titkos 3. személy is,pedig minden OKÉ és rózsaszín.

Mivel ezek a kapcsolatok talán a legmagasabb bizalmi szinten alapulnak,és nem is látunk bele az emberek fejébe,így nem lehetne statisztikát felállítani arra,hogy hányan és kik tartanak szeretőt!

Garantálom, hogy nagy lenne a megdöbbenés, ha mindezekre a titkokra valami csoda módon fény derülne.

Szóval, hogy ki és kihez tér be, ez csak idő, és lehetőség kérdése!

Mivel kevesen mondanának nemet egy hirtelen kialakulandó, szexre alapított szeretői viszonynak!És most nem a swingerezésre gondoltam.

Tudom,hogy nem egyszerű,de ez így előbb vagy utóbb valakinek nagy fájdalommal fog járni!

Én jártam a cipődben! akkoriban 12 éves házasság. szex évente max két alkalom, és napi szinten vita!Én úgy éreztem,hogy ő köt belém,Ö úgy érezte,hogy én viselkedem úgy,hogy belém kössön!Ergo én vagyok a vita kiváltó oka.

Két gyerek miatt a válást nem szeretnénk,de valami megoldás kellett. Ebben az időszakban alakult ki az első szeretői viszonyom. Lakótelep kutyasétáltatásnál ismerkedtünk meg. Kiderült,hogy férjezett,de a párjától,már elhidegülten él hónapok óta. Szimpátia megvolt, kémia is kialakult közöttünk. Igy a lopott időket egy barátom lakásában töltöttük el,volt,hogy naponta több alkalommal is.Kb fél évig sétáltattuk közösen a kutyáinkat,mert vidékre költöztek. Jött a következő egy fittnes klubban ismerkedtünk meg. szintén férjezett volt. Olyan arany kalitkába zárt szépség volt, gazdag kocka pasival,akivel havonta egy-két alkalommal szexelt1,perc per alkalommal elmondása szerint. Sűrűn jártunk edzésekre, amiknek a nagy részét nem a teremben töltöttük,hanem egymáson. nagy szerelem lett belőle. Borítani akartunk mindent,hogy jogszerűen is egymásé lehessünk. És ekkor alakult ki az a helyzet,mint amiben most te is vagy.Én nem szerettem volna fájdalmat a gyerekeimnek,de a feleségemnek sem,Ö meg ragaszkodott ahhoz a vagyonhoz és anyagi jóléthez,amit a kocka biztosított neki. Húztuk az időt,dúlt a nagy szerelem köztünk. Nem mertünk lépni,de egy nagyon sajnos bebuktam. Elvakultan szerelmes és óvatlan voltam. Ez volt az a pont,amikor nagy döntést kellett hoznom. Bevallok minden és borítok,vagy kihozom a helyzetből a legjobbat és megpróbálom helyre állítani a kapcsolatunkat a feleségemmel. Néhány hónapba beletelt,amíg realizálódott a helyzetünk. Ez 4 és fél éve történt!Látszólag megjavultam,minta apa lettem és már legalább havonta egyszer szexelünk is a feleségemmel. Viszont több olyan szeretői viszonyt is ápolok, akikkel szóba sem jött a szerelem,csak szexen alapul a viszonyunk és egymásra keresünk közösségi portálon,hogy össze tudunk e futni valamikor a héten!Néha még összegabalyodunk a fittnesszes szeretőmmel is,sokat beszélgettünk erről a szerelem dologról,de már nincs szerelem,csak a jelenre,az együtt töltött lopott percekre koncentrálunk. Már csak is a szexre hajtunk. Nem okoztunk fájdalmat senkinek, és mindenkinek megmaradt a boldogsága is!Jól gondold át,hogy melyik utat választod,mert sok féle út működőképes lehet. Nekem ez jött be hosszútávon. Tudom, hogy nem a legtisztességesebb döntés, de a legkedvezőbb hatást teremtett már több mint 4 éve mindenki részére. Ergo, szerelem nélkül jól működik. Ez az én történetem.

De,számíthatok,még egy valakire.

Azt akartam ezzel érzékeltetni,hogy ilyen volt a viszonyunk.

Gondolom,nem hagyott volna magamra.

És igen,soha nem hivtam amikor nem volt egyedül,nyilván.De azt mindig hangsúlyozta,ha indokolt,gond van,hívjam.,és majd valami lesz.

Olyan is volt,amikor beteg lett,még nem tudtuk,mi a baj,de azt mondta,ő felhatalmaz,hogy ha nem lenne döntésképes,vagy nem lenne észnél és nem tudja mondani,bármikor mehetek, ha látni akarom.,mert nem teheti meg velem, hogy nem engedi meg annak, aki ennyire szereti.

Amikor kezdődött a betegsége akkor nem érdekelte,azt mondta,ha borulnia kell boruljon,de én hozzá tartozok.Aztán amikor borult,lehazudott,pedig az előbbieket nem viccből mondta.

Szal.sokmindent megéltünk,nem csak kefélgettünk.És erről a nej nem tud,csak mi ketten,a gyerekeim,és az anyja.

Úgy érted, hogy megbeszéltétek, ha veled történik valami, akkor ügyel a gyerekre.

Magyarul, akkor felvállal?

Akkor már mit?

Ilyen gondolatok aggasztanak? A gyereked? Családodra nem számíthatsz ilyen esetben?

Válogatós volt,mert megtehette.Most meg már nem is tudna a betegsége miatt.

De eltartottam volna,valamicskét azért mindig keresett,csak rövid ideig tartó munkahelyei voltak,némi mellékessel.

A neje nagyon anyagias,ő is átvette ezt.Fontos neki a viszonylagos jólét.,nem akarja lejjebb adni.Itt nekem van egy egyetemista,meg egy középiskolás gyerekem,nem is engedte ,hogy én tartsam el.