Szeretők egymás közt, beszéljük meg problémáinkat! (csak olyanoknak, akik nem ítélik el a szeretőket!) (beszélgetés)

Hát...

Próbálom elfojtani a vágyaimat! Nem vagyunk együtt, de titokban róla fantáziálok! De ez sem megoldás... :(

Érdekes téma.

A fórum elején írta valaki, hogy jobb szeretőnek lenni, mint megcsaltnak.. Biztos? Gondolok itt arra, hogy ha szerető vagy évekig és mégsem hagyja ott a feleségét, férjét az illető,akkor nyilván fontosabb a párja..

Én ki merem jelenteni, hogy soha nem leszek szerető. Ez nem azt jelenti, hogy 100%.ig biztos vagyok benne, hogy örökké együtt leszek a férjemmel,mert ilyet senki nem jelenthet ki biztosan. De ha odáig fajulna a kapcsolatunk, hogy szeretőt tartsak,inkább elhagynám a férjem. És más házasságába sem lennék képes belemászni.

Ja, a másik meg az,hogy ha szerető vagy és el is éred a célod, a másik fél elválik a házastársától, valószínűleg melletted ugyanúgy lesz neki más és akkor hirtelen te leszel a megcsalt fél..

Sziasztok!

Az jutott még eszembe a témával kapcsolatban, hogy szerintem sokan általánosítják a szerető fogalmát. Pedig szerintem van különbség szerető és szerető között is. Vannak nők, akik tényleg ezt élvezik. "CSak szex és más semmi" elcsábítani egy pasit, megszerezni, és ennyi. Az nem érdekli, hogy ezzel esetleg egy családot tesz tönkre. Mert mint ahogy a nők esetleg legyűrik magukban a szerelmet, a pasik sose fogják tudni. Ha a pasi szerelmes lesz, az el is megy.

Viszont van az a fajta, amikor tényleg jön az a bizonyos szembe az utcán és nem tudsz mit tenni. Én erre azt mondom, az a sors fintora, ami felborítja az életet. Mert ez az amit nem kér senki és nem is keresi senki. Jön... és visz. Na ilyenkor szerintem nem lehet elítélni egy anyát se, aki félremegy. De a családot egyben tartja, a gyereke nem szenved hiányt és esetleg nem is vesz észre semmit. A szerelem mint tudjuk elmúlik...

Köszönöm! :))

Én is olvasgattam a Tiédet, nagyon szép az esküvői képed! :)

És tetszik a babaszoba is! :)

Akkor még Én is sok babanaplót olvastam, használd ki, ameddig még van időd ilyenekre! :))

Soha senki nem tudhatja mit hoz a jövő!!

Lehet egy kapcsolat hiper-szuper....most...de kitudja mi lesz ha a rózsaszín köd feloszlik, 5-10-15,vagy akár 20 év múlva!

Ezért nem szabad azt mondani...soha...

Én is házasságban éltem, de rossz volt, legalábbis nekem. 10 évig eszembe sem jutott megcsalni....de egyszer jött egy másik, beleszerettem, megtettem. Elváltam és azóta is együtt vagyunk...18 éve.

Ez a leegyszerűsített változat, de ennyi a lényeg. Szerintem.

Nem bántam meg és nem volt lelkiismeret furdalásom. A párom is nős volt, ő is elvált ezért a kapcsolatért.

Aki úgy érzi, nyugodtan dobáljon meg sárral....azóta se csaltam meg a páromat!!! És boldogok vagyunk! Örülök, hogy mertem dönteni és felvállalni!

Ezt a dolgot nme lehet leegyszerűsíteni, hogy illik, nem illik, meg ki ahibás....hibás-e valaki.

Szerintem senki nem úgy készül neki az életnek, hogy na, most férjhez megyek(megnősülök) aztán, ház, kocsi, gyerek, szerető!

Van aki elfogadja, ha megromlik a kapcsolata, van aki nem. Van aki talál mást közben is, van aki nem. Van aki felvállalja, van aki nem.

Van akinek a szeretőből lesz élete szerelme. Talán mert túl fiatalon, éretlenül ugrott bele egy kapcsolatba...talán mert az évek megváltoztatták őt is és a párját is...és nem feltétlenül egy irányba...talán ez a kiút a rosszból. Annyi féle egy szerető. Maga a szó semmi rossszat nem jelent, mégis degradálóan használjuk. Miért? Mert valakit megbántunk a kapcsolatunkkal? Addig minket bántottak, az nem számít? Vannak szeretők, akiknek elfogadjuk a létét, másokét meg nem. Miért? Ki ítélheti meg, hogy ki a jó és ki a rossz?

Annyiféle variáns van erre a témára és annyiféle emberről szól....és egyiknek a mélyébe se látunk bele igazán, talán csak a sajátunkéba.

Minek magyarázkodni? Kinek? Miért?

Egyszeretői kapcsolatban, minimum 3 ember van, de van, hogy négy, vagy még több....mikor ítélkezünk, mind az összes szereplő lelkét ismerjük, 100 %-san? Szerintem nem.És ameddig objektíven nem tudjuk nézni az adott szituációt, úgy hogy minden szegmensét ismerjük, addig nem is ítélkezhetünk.

Ez a jelenség van, amióta világ a világ és lesz is mindig. Mert emberek vagyunk és nem ösztönből cselekszünk, hanem az érzelmeink hajtanak. Kit így, kit úgy!

Értelek....

És most együtt vagy ezzel a férfival, vagy van valami köztetek?

Ilyenkor? Gáz!:)

Nem tudom....

Értem miről beszélsz, bevallom őszintén, mint szerintem mindenkivel, velem is volt már,h. megláttam egy helyes és érdekes pasit, aki megmozgatta a fantáziámat.

De a megcsalásig sosem jutottam el.

:(

Azt hiszem ilyen egy szerető sorsa!

Nem könnyű, boldog is meg nem is.

Sok kitartást a kapcsolathoz!:)

Sziasztok!

Nem igazán szoktam ilyen fórumokba irogatni és ritkán is járok erre az oldalra, csak ha képeslapot küldök. Most mégis megfogott ez a téma. Talán azért is mert én is szerető vagyok. 10 éves házasságból léptek ki nemrégen, aminek az utolsó 5 éve nagyon rossz volt. 2 és fél éve jött egy férfi. Először chateléssel indult, olyan nagyon jó barát féle volt, akivel jó volt esténként beszélgetni. Aztán gondoltuk találkozzunk, persze mint barátok. Azóta eltelt 2 és fél év és most 2 éve, hogy már személyes kapcsolat is van közöttünk. Szeretője lettem, bár nagyon nem szeretem ezt a szót. De én ennek a férfinek, aki soha nem titkolta, hogy van családja, szóval ennek a férfinek köszönhetem, hogy kiléptem a rossz házasságomból. Erőt adott, bátorítást, mellettem volt a nehéz napokba. Persze nem úgy terveztem, hogy bele is szeretek, de ahogy teltek a hónapok egyre közelebb kerültünk egymáshoz. És most már eltelt 2 és fél év. Nem mondom, hogy könnyű. Ő sosem igért nekem semmit, mégis vannak árny oldalai is a kapcsolatunknak. Egyszóval boldog is vagyok vele, meg nem is.

Egyébként igazad van mindenben, amit írtál. Ettől függetlenül nem érzem magam kevésnek v szemétnek, teljesen normálisan élek: a gyerekem az első, szép háztartást vezetek, sokat dolgozom, megadok mindent a családomnak!

Nem kértem ezt az "érzést" az életembe, jött magától! :)

És tudod mi a furcsa?

Pont h TŐLE érzem magam nőnek! :)

Ha nő vagy, akkor ilyenkor rohadt nagy szarban vagy önmagaddal és mindenki mással szemben, mert el fognak ítélni, és magadat is elítéled. Elvégre egy családos anya nem érezhet ilyet! Jaj pedig dehogynem!

És ha meg pasi vagy, akkor meg megúszod, mert jaj megbotlott szegény...

Én máig vallom hogy ez a nagy igazság és ezt egyszer valaki nagyon jól megmondta:

"Csak oda fér be egy harmadik ahol rés van."

És szerintem ebben nem mindig az a ludas aki már más fele néz. Talán elromlott, talán a másik fél váltja ki, talán... talán... nagyon sok a talán. Minden kapcsolat más és szerintem képtelenség igazságot tenni. Persze nekem és senki másnak se jó, ha belép egy harmadik. De én nem tudnék osztozni, ha belépett, és ő menni akar, hát vigye. Majd csak talpra állok, mint ahogy már egyszer megtettem..

De persze nem lesz ilyen, boldogok vagyunk!:) De a véleményem akkor is ez.:)