Szeretek egy fiút, aki Jehova vallású, nekem viszont nincs semmiféle vallásom. Szülők helyében engednétek a kapcsolatot? (tudásbázis kérdés)

Én is megrögzött ateista vagyok,csak nekem annyi előnyöm van hogy nem is kereszteltek meg,,mert az egész családom már az előző generációkban is ateista volt...Rám bízták,akarok -e hívő lenni ...majd felnőtten.Nem zártak el,és nmem is korlátoztak.

De innen "kívülről" elég vicces az egész álprobléma.

Szerintem a világ legnagyobb biznisze maga a egyház.De ne ezen a fórumon menjünk ebbe bele:D

Néhány évvel ezelôtt itt a közelben az egyik református nôs lelkészt eltávolítottak a pályáról.

A másikkal közölték, hogy vagy abbahagyja a házasságtörést, vagy minden poziciójától, rangjától megfosztják. Az elôbbi megoldást választotta.

Teljesen egyetértek az utolsó mondatoddal :)

A megrögzött ateista mit jelent nálad?

A papok nem fogadnak szüzességet, hanem nôtlenségi ígéretet tesznek.

A szerzetes-papok viszont hármas fogadalmat: szegénység-tisztaság-engedelmesség.

Az ószövetségi idôkben mindig nagy társadalmi tiszteletnek, megbecsülésnek örvendtek azok a férfiak és nôk, akik egyedülállók lévén a társadalomban az özvegyeket, elesetteket, betegeket, árvákat, öregeket, stb. ápolták, gondoskodtak róluk közösségi szinten; "szolgáltak"... Lásd "Vesztaszüzek", vagy Anna próféta asszony, aki özvegyként szolgált a jeruzsálemi templomban.

Az újszövetség írja, hogy van, akit a természet tett alkalmatlanná a családi életre, és van, aki Isten országáért önként mond le róla... lásd pl. kumráni remeték.

Én is meg lettem keresztelve, kb lövetem nincs, hogy miért. Gondolom, a szokás miatt. Megrögzött ateista vagyok, és gyakorlom is a vallásom. Ettől még nem tartom magam jobbnak, vagy rosszabbnak másoknál. De azt pl tudom, hogy a büdös életben nem járnék senki nyakára azért, hogy meggyőzzem, hogy nincs isten. Ha szerinte van, ő dolga. Akkor ő se akarjon már meggyőzni az ellenkezőjéről, mert először csak körberöhögöm, aztán elhajtom a fenébe.

Viszont tény, hogy elég sok templomba járó embert ismerek, akik ha lenne tükrük, lehet, hogy szembeköpnék magukat, mert olyan gané módon viselkednek másokkal.

Szörnyű ebbe még belegondolni is. Ha Jehovákhoz születek, én se élnék.

Csak szomorú, és felfoghatatlan, hogy ők ezt fel sem fogják. A néni se, hogy a férje ma is élhetne

[link]

Ez csak egy dolog, de nekem már ettől feláll a szőr a hátamon. :(((

Szomszéd házaspárt gyerekként imádtam. Hajnalig tartó bulim, utcán vonatozás, hatalmas szülinapok..egy nap az egyik fiúk balesetben meghalt. Beléptek a Jehovákhoz. 20 évig, amíg szomszédok voltak, nem volt több szülinap, névnap, semmi. Szülők megtértek, az életben maradt másik fiúk szenvedett, és költözött.

Szomszédok voltunk, tudták az álláspontunkat, és a néji hetente jött, és erőszakosan, hátha megtérünk. Hetente volt náluk gyűles, utána is valamelyik testvér jött. Lättam pici gyerekeket, zakóban, nyakkendővel, megfegyelmezve. Nem olyan volt mint egy gyerek.

A néni párja meghalt sok éve, pont azért mert több orvosi beavatkozás tiltott számukra. Ahogy előttem említették, vérátömlesztés sincs!!! Gyereknek se ha pl sárga születés után.

A néni él még, kb 80 éves, a mai napig járja az utcákat, ha én látom inkább átmegyek a túloldalra. Nem olyan rég boltban mögöttem állt a sorba, a gyerekem akarta megtéríteni, kb 5 perc alatt. Teljesrn fanatikus, földtől és a való élettől elrugaszkodott.

Náluk a halál nincs, mert úgyis találkoznak nemsoká. Halált tagadják. A néni sem a fia, sem a férje halálát nem dolgozta fel, és rokkant bele, mert várja hite szerint mikor találkoznak