Szellemidézés (beszélgetős fórum)

Kedves Miszti3, illetve minden kedves Forumozó. Sajnos a naplót nem találom, de lehet, csak én vagyok pancser. :)

Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy március utolsó napjaiban elmehettem kisérőként Misztihez egy szeánszra. Egy nagyon kedves ismerősömet kisértem, akinek a férje ment el immáron hat éve. Egy kedves ismerösöm, Bianka édesanyja ajánlotta, mert neki már személyes tapaszatlata volt. Szkeptikus voltam, annál is inkább, mert manapság elharapozott, divatt lett a spiritialitással vissza élni. Én nagyon hiszek, annál is inkább, mert az életemet folyamatosan kisérték az égiek, hatalmas ajándékkal , vagy átokkal születtem, látom az aurákat. ,és ezzel együtt minden energiát. Elképesztő sikereket értem el a mindennapokban, elértem mindent az életben, gyermekem olimpiai bajnok lett, siker övezte utamat, de ezzel együtt magányossá is tett. De ez egy másik történet. Visszatérve ide, nagyon kiváncsian vártam, mi fog történni. Miszti, mikor megérkeztünk, nem volt otthon, az egyik résztvevőért ment a pályaudvarra. Mikor megérkezett, kisebb csodát láttam. Kettös auráju, narancs szinű. nagyon kiterjed fényű. Látványnak gyönyörű volt, egyben fájdalmas is, nem tudtunk kontaktot teremteni. És tudtam, most a csodát fogom látni. Mindkét hölgy, aki a hozzátartozójával szeretett volna beszélni, beleolvadt Miszti energia mezőjébe. És mielött elkezdödött volna, már a behivás megtörtént. Mozgott a kis asztalka, irt is, de a valódi csoda nem ott, és nem akkor történt. Én vittem minkettöjüket a szeánsz után, az eggyiket pesten raktam ki, vele tartott a "párja " is, a masikat ráckevére. Szotlanul figyeltem az eseményeket, Erzsike megmagyarázhatatlan jó kedvel mesélt a multjárol, és boldog volt. "Párja" simogatta, beszélt hozzá, és láttam, ahogy Erzsike válaszolgat, kuncog, boldog. Másnap reggel jött át hozzám, elmesélte, nem tudja mi történt tegnap este, hisz ott szinte semmien kérdésére nem kapott válszt, de egész éjjel vele volt a papa. végigbeszélgették az éjszakát. És idázem, ne nevess ki, de én most ugyanolyan szerelmes vagyok, mint amikor elkezdett udvarolni nekem a papa. Igen Miszti, folytasd áldásos tevékenységedet, hisz csatorna vagy a két világ között. Két emberrel csodátt tettél, összekapcsoltad őket a szerettükkel, választ kaphattak a kérdéseikre, de ami a legfontosabb béke lett a lelkükben. Nem tudom ki vagy, hisz nem tudtam beszélni veled két szót sem, de csodállak. És vissza igazolást kaptam, hogy aki valóban rendelkezik ebbéli képességgel, az nem forintositja. Nem kértél, és nem fogadtál el semmit.

Juditnak még annyit, ha valaki nem fogékony erre a témára, azt nem jó ilyesmivel traktálni, hiszen spirituális szempontból még nem érett meg arra, hogy ezzel foglalkozzon. Neki még a fizikai lét törvényszerűségeinek, igazságainak felfedezésében vannak tennivalói... (Tehát jól teszed, ha ilyesmiről nem beszélgetsz vele.)

A tanya és a kapcsolatromlás között nem találok összefüggést. Talán a spirituálisan túlságosan eltérő 2 világnézet közrejátszhatott. Bár nem feltétlenül.(Egymástól nagyban különböző életfeladatok miatt kevés a közös pont, ezért megy tönkre párkapcsolat.)

Szia Judit!

Már több helyen is írtam, hogy a kisgyerekek csak fokozatosan veszítik el az "odaáttal" való kapcsolatukat, azaz 1-2-3 és még talán 4-5 éves korukban is ha nem is folyamatosan, de bevillanó módon látják a szellemvilágot, illetve a "szellemeket". Itt a szellemek alatt a már elhunyt, pillanatnyilag odaát tartózkodó lelkeket értem.

ez volt az egyik dolog.

A másik, hogy mély álmainkban, nem csak a gyerekeknek, hanem mindenkinek az éteri teste (lelke) a fizikai testét elhagyva abban a másik dimenzióban "poroszkál", ellátogat a "tulpartra", ahol valóságosan találkozik elhunyt, vagy éppen ott tartózkodó "szellemtársaival", és ébredéskor visszatér a fizikai testébe. (ébredtél már úgy fel vekkerre, hogy hirtelen azt sem tudtad hol vagy, mint vagy: na ilyenkor váratlanul, egy pillanat alatt tért beléd az eltávozott "éteri tested")

Én ezekre a jelenségekre tudom visszavezetni a kishugod élményeit, és rajzainak különlegességét. Tehát valóban találkozhatott a mamival, odaát el is játszhattak, ahogy Te gondolod, éppen álmában, -az álmának azon részében, amikor éppen testen kívül volt- és erre emlékezik vissza.

Mindez teljesen normális dolog. Tehát semmi különlegesség nincs a dologban, ez minden gyerekkel megtörténik, csak nem derül rá mindig fény. A szülők nem annyira figyelnek oda gyermekeik minden megnyilvánulására, vagy egyszerüen csak figyelmen kivül hagyják azokat, melyek számukra megmagyarázhatatlanok, vagy értelmezhetetlenek.

Ha mamáddal szívesen beszélnél, ezekre a dolgokra rá is kérdezhetsz, és az Ő elmondása is meggyőzne erről, szeánsz keretében.

Olvass bele a szellemidézős naplómba, ha érdekel továbbra is a téma, vagy rengeteg ilyen témájú könyv jelenik meg mostanában, azokból is tájékozódhatsz, és szerezhetsz ismereteket arról, amiket én ma indokként felhoztam Neked.

Sziasztok! Tegnap este kezdtem el olvasni ezt a topicot. Visszaolvastam 6 vagy 7 oldalt, de nem tudok várni, amíg végig nem olvasom, hogy akkor írjak. Szóval van egy 6 éves kishúgom. A drága dédimamám, akit imádtam és anyu is, tavaly ment el tőlünk. Én sajnos már évek óta nem láttam, mert idősek otthonában volt, és meg sem ismert már. Annyira fájt így látnom ŐT, hogy inkább nem mentem. A szívemben és a fejemben megőrzöm az emlékét, míg nagyjából egészséges volt. Na de a lényeg. Mikor a tesóm megszületett, anyu bevitte a mamához az otthonba. Kb fél éves volt ekkor. Többet nem is hallott a mamáról.

A temetésre anyu elhozta, és ott az a pici gyerek úgy zokogott, hogy el kellett onnan vinni. Teltek a napok, s mikor látogatóba mentem a tesómhoz, hozta a rajzait, de vagy 10-et, és mindegyikre a mamát rajzolta, amint vele játszik. De nem is ismerte. Hátborzongstó volt. Volt olyan rajz, amin a mama főzött neki a kedvencét, vagy rajzoltak meg ilyenek. Én megkérdeztem a húgomat, hogy szokta-e látni a mamát, de akkor olyan fura lett. Mintha nem mondhatná el, mintha megtiltották volna neki, hogy ezt elmondja. Aztán terelte a szót. Ja, és nem tud a tesóm titkot tartani!!!

Ez ment egy kis ideig, de már nem.

szerintem látta a mamát, és szerintem játszottak is! Ha máshogy nem is, de a gyerek álmában biztosan. de még ez is fura nekem.

"Megnéztem a youtobe-on ezt a videot, de egy kukkot sem értek, hogy ezt miért nekem szántad."

:)

Akkor próbáld ismét,mire megérted..

Sajnos nem lettem okosabb...

Sokszor próbáltam ujból a megadott linkre kattintani, de nem jön be. Az alap youtoub-ra ugrik állandóan. Szóval nem tudom megnézni a magyar nyelvű felirattal.

Így továbbra sem tudom az összefüggést a képsor és a "szellemidézés" topik között. Nagyra értékelném, ha elmagyaráznád.

Van magyar szöveg amit be lehet kapcsolni ha nem jelenik meg.Vagy azt nem érted?Nagyítható teljes képernyőre ha túl aprók a betűk.

Pont azért tettem ide,mert ez egy szellemes topik.

Ha nehéz érteni,többször újra megnézheted,azért jók ezek a videok.

Megnéztem a youtobe-on ezt a videot, de egy kukkot sem értek, hogy ezt miért nekem szántad. Igaz megvallom, angolul sem értek egy büdős szót sem.

Ez egy szellemes topik, hogy jön ide ez?

Csak az szellemek "odaátról" küldött üdvözletét szerettem volna Neked is átadni. :-) Gyönyörű, egyenletes üdvözlőköröket szoktak rajzolni, ezek nem csak nekünk szólnak, hanem valamennyi mostanság "ezen az oldalon" tartozkodónak...

"Szellemanyád" beszélő viszonyban van velük, és tudja, hogy ezek nem kamu üdvözlések, hanem ez mellett még drukkolnak is nekünk, ha úgy adódik segítenek. Kérdéseinkre is szívesen -szellemesen- válaszolnak. :-)))

Sziasztok!

Kipróbálnám a frissen beszerzett K2 műszeremet egy szellem járta helyen, vagy szellemidézés közben. Ha valaki tud ilyet, szóljon nekem. kistehen24@freemail.hu

Üdv: Gabipeti!

:):) ettől már egy szintel fentebb vagyunk.

Tárgyak "véletlenszerű" mozgása, illatok, érintések...arcok az ablakban, tükörben. Még kislányként voltak furcsa "meséim", amin a felnőttek csak nevettek, aztán abbamaradtak a "meséim", és totál nem is hittem a témában, mígnem újra kezdtek előjönni az idióta mesék, amiket el is kezdtem mondani az ismerőseimnek. (jelzem olyan személyekről, akiket sohasem ismertem, és sosem találkoztam velük, és sosem hallottam róluk). Az ismerőseim most már a "meséket" totál elhiszik, és én döbbentem meg ezen a legjobban. Mert sosem hittem sem ezotériában, sem a kártyában, sem a gyertyában, sem horoszkópban...

Van egy naplóm itt a hoxán, amely teljes egészében a szellemidézésekről szól megélt, átélt tapasztalatokról.

Ez a címe: "Szellemidézés - saját megélt élmények, tapasztalatok", és ajánlom betekintésre minden élből elzárkozónak, kételkedőnek, és ajánlom még azoknak is, akik riogatják a népeket badarságokkal, elmegyogyóval.