SOS - babakutya! (beszélgetés)
sziasztok, szerintem, ha valaki ugy érzi, és a férje is azt mondja, hogy nem tudná ugy szeretni, ahogy kellene, az nagyon -számomra- tisztességes.
Elvégre nem születik mindenki gazdinak, bár mindenki igy tenne, aki nem szereti igazán a kutyákat, én mindenesetre drukkolok, hogy jól dönts, ha hiszed,hogy egy jó gazdinál jobb helye lenne, akkor tedd azt, akkor is csak elismerés azért, amit eddig tettél érte.
Na miért? :-( ufff...pedig biztos jó helye lenne nálatok is.De nem baj,az a lényeg,hogy nagyon jó gazdit találjatok neki.Most még könnyű lesz neki alkalmazkodni!
Az én kutyám amikor megkaptam már 5 hónapos volt,látni kellett volna hogy megvolt szeppenve mert az előző helyen nem kellett,kicsit furán ugat,lehet azért...na mindegy,csak úgy ült a bejárati ajtó előtt,nem mert közeledni...én meg nem akartam mert 1 hónappal előtte halt meg a 15 éves kutyusom akivel együtt nőttem fel és még korai volt.Hát anyu mégis nálunk hagyta,nem tudta hova vinni,ki tudja mekkora trauma volt neki,hogy én bőgök és kiabálok hogy vigyék el...aztán nagy nehezen megnéztem,megsímogattam és nem lehetett rólam levakarni.Másnap pedig már találtam is neki másik gazdit dehát...győzött a szivem.Nem tudtam oda adni.Sajnáltam,hogy most egy 2.helyen se fog kelleni,ki tudja milyen sorsra jutott volna...Megtartottuk és azóta nagyon de nagyon boldogíti az életünket!!! :-D
Még nem biztos, de lehet, hogy lesz gazdája. A férjem szerint jobb lenne neki egy rendesnél, mint nálam. A képeket azért még megcsinálom.
És egy öröm is ért, visszajött a fehér cicám. Azt hiszem, valakinek megtetszett, és elvitte, ő meg hazatalált:-))
Nem testületileg verjük, a kiskandúr így ismerkedett vele:-))) Mellesleg a kutyu a térdéig ér!
Ma reggelre eltűnt a fehér kiscicám:-((( Egyet augusztus 20-án ütöttek el, egy meg augusztus elején ment el. Ha így folytatjuk, lassan nem marad macskám:-(((
Már nőttünk egy icipicit:-)) A kilengés is egészen minimális. Édes, ahogy jön-megy a lakásban. Szőnyeg nélkül még hasra esik, amúgy már majdnem fut.
Tegnap reggel meghörögte az ágyam sarkát, és kapadozott a lepedőm sarka után.
A cicák még félnek tőle, bár a kandúrka már próbál haverkodni vele. Pont olyanok, mint a Tom és Jerryben az az icipici kutya, amit az egér rendelt a macska ellen.
Hát... majd csak túléljük! Azt hiszem, említettem már, hogy nem ez az első kiskutyám, csak az első ennyire baba.
Az előző egy kis tacsiféle volt, csak a cikkem címét írtam rosszul: Jómagam és egyéb állataim.
Annyira benne vagyok a regény javításában, hogy már az agyam se forog rendesen, erre itt ez a kis tengerimalac:-)))
Tetszik, ahogy járni próbál. A szőnyegen már nincs is gond, csak a kövön csúszkál. Imádja a lábunkat, meg a macskákét is. Szegények nem győznek elfutni előle. Nagyon muris!
Kezdődik...
Ma éjjel már az agyamra ment. Kimászott a dobozból, összepisilte a szőnyeget, aztán nem akart visszamenni. Nyöszörgött szopás helyett is. Mondtam neki, ha így folytatja, vége a jó viszonynak köztünk! Kivágom a konyhába! Erre elaludt.
Ma éjszakára már "eladtam", megy a nagylányomhoz:-))
Valószínűleg tévedtünk a korát illetően, mert felismeri a konzerv macskaját. Még nem tudja megenni, csak nyalja, a cicáim legnagyobb megrökönyödésére:-DDD
Ez a baba nem sok vizet zavar. Eszik, mint egy gép, aztán alszik. Idáig alig hallottunk nyüszíteni.
Már profin kezeli a cumit, pont mint egy csecsemő.
Néha felkel, nagy csendben körbebóklássza a dobozt, kicsit kinéz, próbál kimászni, aztán megint alszik.:-)))
Még jól megvagyunk!:-DD
Nagyon tündér a pici kutyus, és milyen jól áll a cumisüveg a párod kezében:-)))
Nyugodalmas jó éjszakát kívánok nektek.
hölgyeim, na igy kell utálni a kutyákat,:))
nagyon menő a cumisüveg:D