Óvónénik, ilyen helyzetben mit lehet tenni? (beszélgetős fórum)
Nem a Te hozzászólásoddal volt problémám,a válaszod teljesen korrekt volt.
Persze,hogy nem lehet az ilyen szülőkkel beszélni.Sőt az ilyen gyerekek miatt szokott sok szülő oktatási intézményt cserélni,vagy már az elején úgy választ.Itt nem az sni-re gondolok,hanem a "hátrányos helyzetére",ápolatlanságára.
Igen,lehetne más kódot kérni,de nem fognak egy gyerek miatt, ha mégis,s esetleg nem kapják meg,senki nem fog perelni.A rendszerben a pedagógus a leggyengébb láncszem,ő próbál tenni valamit,bármilyen felsőbb segítség nélkül.
A képzésekről ne is beszéljünk.Ha van is,olyanok tartják,akik sosem foglalkoztak még sni-s gyerekkel,és a pedagógus tapasztalataiból ők akarnak profitálni.
Még mennyi minden lehet,amibe bele sem látunk :(
Az a baj, hogy az átgondolatlan "integráció" miatt mindenféle komoly problémával élő gyereket raknak az óvodai csoportokba. Az óvónőknek, gondozóknak meg se képzés, se gyp. segítség. Annyi van, hogy van 2-őt, meg 3-at érő sni-s, meg autista. A 2-es, meg 3-asoknál annyival kevesebb gyerek van a csoportban. Ennyi a segítség. Autistát meg nagyon kevés ovi fogadhat, és ott is általában csak utazó segítség van, ha egyáltalán megkapják.
Nagyon gáz a helyzet, és ez igaz Bp. 12. kerületére és BAZ megyére is, legfeljebb más kód áll a papíron.
Az integráció szép dolog, de nagyon drága. 8-10 fős csoportokban, állandó gyp. segítséggel lehetne ezt úgy csinálni, hogy senki se sérüljön. Se a többség, se a problémás kisgyerek.
Egy ilyen családdal meg hiába beszélsz, még ha jó szándékúak is, valós változás kevés lenne. Itt azt lehet csinálni, hogy azokkal a szakemberekkel kellene konzultálni, akik az sni-s kódot adják, hogy olyan kódot tegyenek rá, amivel lehet igényelni szaksegítséget. Ez így működik ugyanis. Ha meg nem kapják meg, lehet perelni, tuti nyert per.
Az meg nem bántás, hanem tény, hogy nagyon új szemlélet kell ma pedagógusként. Sajnos. Már az okok, amik a sajnos kategóriába tartoznak.
Te erre a pályára termettél!!!lelkiismeretesen próbálod megoldani a feladatot.
Az óvónők azért hagyják rád a gyerekeket,mert tudják,hogy boldogulsz a feladattal,másrészt valószínűleg megtehetik,ha a főnökük nem szól rájuk.
Próbáld ezt a fiút lekötni valamilyen csendes játékkal,vagy jó ötlet,amit itt írtak,hogy hajtogasson szalvétát,legyen a segítőd.
Szomorúan olvastam,hogy még Te kapsz negatív kritikát itt,mert leírod,hogy milyen a kisfiú.Úgy tűnik,vannak,akik csak a tv-ből szerzik az ismereteiket.Mi van a többi gyerekkel a csoportban???Nekik el kell viselni,hogy pl.ápolatlan ez a gyerek?Hazavinni a tetűt?
Az senkinek nem jutott eszébe,hogy a szüleivel is el kellene beszélgetni.
Érzi, hogy felidegesít, érzi hogy feszült vagy a közelében. Egyébként egy SNI gyerekkel nagyon nehéz. Ezt az óvónő kollégával kellene megbeszélni, hogy hogyan osszátok fel a feladatokat. Nálunk sokszor bent van mind a 2 óvónő + a dajka néni és ha van tanuló, akkor az is.
Azt nem tudom, hogy képesek megtenni, hogy egy szakképzetlen(bocsi, ha jól olvastam nem járták óvóképzőbe) rábíznak csak úgy 18-20 gyereket?
Foglalkozásokat is neked kell tartani?
Csesszék meg!
Akkor ne fogadjatok sni-s gyereket.
No nekem ebből lett elegem, ezért vittem el a gyerekemet inkább szegregáltba.
Ez a gyerek SÉRÜLT!
Egyértelmű, hogy a kommunikációban valahol hiba van, ő nem ért meg valamit. Akár azért, mert az idegrendszere nem úgy működik, akár azért, mert nem ismeri azt a dolgok, amit csinálni kellene.
Gyógypedagógiai segítség kellene. Nem tudtok rá olyan kódot tetetni, hogy járjon hozzá utazó gyógypedagógus?
A jutalmazós módszer egyébként mindenképpen jó, de azt is tanulni kell. Az nem csak abból áll, hogyha jó leszel kapcs egy csokit..
De ez egy külön szakma.
Ezt ne vedd a lelkedre, mert ez a dolog nem rólad szól. Én évekig a saját autista gyerekemmel sem tudtam mit kezdeni, mert még azt se tudtuk, hogy autista.. Pedig neki az egeket veri az inteligencia szintje, gyönyörűen beszélt, és mégis.. És az anyja vagyok.
A fiaméknál az oviban nagycsoportban már nem kötelező az alvás. Se a régi ovijában nem volt az, se a mostaniban, ami egyébként speciális ovi. Elvileg még jót tenne nekik, de a legtöbb gyerek ilyen korában már nem alszik. Nem csak az egyébként is problémákkal küzdőknek megy ez nehezen, hanem szinte mindenkinek, a mérnökgyerekeknek meg az orovosgyerekeknek is.
Én is utáltam anno az alvást, sohase aludtam. Imádtak, de akkor én is voltam néha az ajtóban. Ennyit csendben végigülni meg a legtöbb ilyen korúnak problémás, hát még annak, akinek egyébként is az egész világ problámás, mert idegen számára, nem tud benne úgy eligazodni, mint mások.
A kisfiam már a bölcsibe se aludt másfél éves korától. Viszont otthon este nyolckor ő az egyetlen aki magától szó nélkül lefekszik, és reggelig alszik.
Örülj neki, hogy nem vegyes csoportban nyomjátok, mert ott, ahol tényleg 3 évesek is vannak, ott aztán tényleg nehéz ezt megoldani.
A gyerek SNI-s, tehát papírja van arról, hogy SAJÁTOS nevelési igényű. Hajrá ovi, itt bizony nektek kellene változtatni, ha kell a jól bevett szabályokon is. Hol vannak ilyenkor (alváskor) az óvónők? Ha többen vagytok, egy figyelje az alvókat, egy meg foglalkozzon a kisfiúval. Ha kell, az udvaron. Remek lehetőség mozgásfejlesztésre, alapozó terápiára, felzárkóztatásra, zenehallgatásra hiszen a többi éppen alszik.
Aki ma pedagógus félének áll, az készüljön erre fel, hogy alap szolgáltatással, alap hozzáállással ma ez már nem megy. Ahogy a felnőtt világ is durvább, gyorsabb, problémásabb, úgy a gyerekvilág is. Soha nem lesz már olyan, mint 40 éve volt, nem azt kell visszasírni.
Van sok módszer, tanulni kell újakat. Én nagyon sokat tanultam ilyeneket autista kisfiam miatt. Ott ültek az előadásokon óvónők is, akik érdemben tenni akartak az ilyen gyerekekért, időt, energiát szántak rá. Ezeket élből nem tanítják a fősulin meg tanfolyamon, meg más olyanoktól hallani, akik élesben ilyen gyerekekkel foglalkoznak. Pl. Vadaskert szülőtréningek, vagy SOTE, vagy akármi..
Ja, hogy ezt nem fizeti meg senki? Kapásból valóban nem. De egy idő után csak az fogja bírni a pályán, és azt fogják választani a szülők, aki tud a kissebségiekkel, az autistákkal, a diszlexiásokkal, az enyhe ért. fogyatékosokkal, enyhébb down szindrómásokkal és társaikkal mit kezdeni. E felé megy a világ.
ez a is megfogott
biztos, hogy ezt a pályát kellene választanod?
Kíváncsi lennék, otthon hogy alszanak, pl. Talán nem is ágyon? Sokan egy fekhelyen összebújva? Hogyan altatják el otthon? Mi jelzi neki az alvásidő kezdetét?
Nekem úgy tűnik, mintha ne tudná felfogni, hogy ágyban egyedül, nappal el lehet aludni. Mintha így még sose próbálta volna, ezért idegen neki. Talán ha lenne valami momentum, ami az otthoni alvásra emlékezteti, akkor sikerülhetne?
Nagyon nehéz dolgod van, az biztos! De nagyon lelkiismeretesnek tűnsz!
Büntetés helyett jutalmazásos módszert kellene alkalmazni.
Vagy pedig megegyezni vele, még alvás idő előtt, hogy ha szépen, csendben pihen mondjuk 15 percig, akkor utána lehet a segítőd, és figyelheti veled a gyerekeket. Akár az ágyból, vagy ha ez nem jön be, akkor melléd ülve. Ha közben nagyon unatkozik, felajánlhatsz neki játékokat, amikből választhat. Persze mind csendes játék... könyv nézegetés, kirakós, ilyesmik. Vagy ha már ott tartunk, hogy a segítőd lenne, akkor megkérheted arra is, hogy az uzsonnához hajtogasson szalvétákat, de szinte bármivel lekötheted. Persze ugyanúgy a 15 perces pihenőidő után.
Később lehet ezt a csendes pihenőt növelni is, sőt, még az is lehet, hogy ha tényleg bejön ez, akkor még el is alszik.
"hülyén vigyorog, sajnos szellemileg sincs azért a helyzet magaslatán"
Ez a meglátásod megfogott. Nem lehet, hogy értelmi fogyatékos, ezért deviáns? S feltűnő: mintha arra játszana, hogy kivívja az odafigyelésed, s amikor megkapja, visszaél vele...