Nevelhetetlen gyerek (beszélgetés)

Hát nem. És nem csinálunk vele semmi olyant, hogy ne kapjon levegőt a szájába menő víztől.

Ez nem lelocsolás.

Undorító. Bakker, és még van pofája leírni. :PP

9 hónapos csecsemőt nem locsolunk le hideg vízzel!!!

Szegény gyerek!!!!!!!!

"Az első rohamot 9 hónapos korában rendezte, mert a testvére megunta azt a játékot, hogy ő kidobja kiskacsát az ágyból, a másik visszaviszi. Úgy ahogy volt bevittem a fürdőkádba, rá a hideg víz. Levegőt nem kapott a szájába menő víztől."

Mi van? Normális vagy? Nem hiszem! Az ilyennek nem való gyerek! Jessszus!!

"Az Üres oldal....

A gyermek élete egy üres oldal , Te mint a gyermek apja-anyja írod tele,amivel ez az oldal megtelik.

Nézzük meg...

-Hagyd már abba!

-Csönd legyen!

-Hagyj békén!

-Ne nyúlj hozzá!

-Elég legyen!

-Fogd már be a szád!

-Tűnj a szemem elől!

-Minek bőgsz?

Ezek a szavak félelmet tanítanak a gyermeknek.

Úgy rögzülnek az agyában mintha nem kellene a gyerek,és mintha neki nem lenne joga semmihez.

Azok a szavak és még jó pár amit állandóan használnak a szülők,azt mondják végeredményben a gyereknek ,hogy "mi nem szeretünk "

A szavak inkább gyengédséget és szeretetet tanítsanak meg neki.

Tanítsd morálisan élni,tanítsd meg inkább hogyan kell nekiállni az életnek,és hogy a kudarcokat hogyan kell áthágni, hogy legyen ereje újrakezdeni.

Legyen büszke amikor valami jót tett.

A szavak amik szeretetet tanítanak legyenek ezekhez hasonlóak :

-Mondd csak fiam...

-Nevess csak nyugodtan...

-Gyere és mutasd meg nekem...

-Fogd meg nyugodtan és nézd meg...

-Mondd mivel segíthetek?

-El tudnád ezt mondani mégegyszer?

-Gyere csak, hadd lássalak...

-Milyen jó ,hogy itt vagy...

-Mi fáj neked gyermekem?

-Milyen büszke vagyok én rád...

Vigyázz!!Gyermeked amikor felnőtt és ránézel ,azt látod majd amit ráírtál az üres oldalra...

Írjál olyan szavakat amikre büszke is lehetsz..."

"prof Soke dr Harnos Imre"

tetszik a cikk és jó lenne ha több helyen lenne következetesség és nevelés a családokban.

már ami nálunk van a fiatalok között azt szörnyűnet tartom. A mi országunkban büntetni sem szabad, mindent a gyerekek jogaiért. nincs ütés,nincs szobafogság, nincs kiabálás egyedül a zsebpénzt lehet megvonni. de azt hogyan tegyem egy 1 vagy2 évessel? és sajna nálnunk meglátszik h a gyerek neveli a szülőt, tanárt stb.tisztelt?

még könyvből sem ismerik... :(((

Kár, hogy elolvastam a cikket. Már a kutyát se veréssel neveljük, nemhogy a gyereket...

Én én a húgom soha nem kaptunk egy pofont se, csak normális értékrendet, erkölcsöket - szép szóval, szeretettel és bizalommal. Ő 22, én 30, a mai napig szoros a kapcsolatunk a szüleinkkel, anyukánk a legfőbb bizalmasunk, apu véleményét mindenben kikérjük.

Én ezt az utat követem a lányommal, amit velük jártam, nem is tudnám másképp csinálni. De mindenkinek a magánügye hogy nevel, és nem hiszem, hogy a verést meg a megalázva fegyelmezést (otthagyom a bokorban), ildomos lenne reklámozni. De te tudod, kedves cikkíró...

Igazad van bizonyos mertekig.

Csak sajnos ott ahol a gyerek meguti, lekopi a szulot mar nem buntetes a sarokba allitas mert nem all oda be, vagy szoszerint kirohogi a felnottet elszalad ha valami rosszat csinal, mert tisztaban van vele hogy ezt nem lett volna szabad megtennie meg is megtette.A legnagyobb gond ott van ahol a szulok egymaskozott is rossz peldat mutatnak a gyerekeiknek.Italozas, verekedes stb...

Azokban a csaladokban ahol rend es nyugalom van biztosra veszem hogy ilyen drasztikus modszereket nem kell alkalmazni.

Mondjuk rájuk mindig számíthatok. nincs az a probléma amivel ne mehetnék. csak épp nem megyek.. hamarabb rendezem magam a dolgot. nem tudnak semmit nagyon rólam, magánélet, barátok, munka..

De a kötelék viszont nagyon erős. Kb ölni tudnék értük. "Csak" a hétköznapi viszony, kommunikáció ami felszínes.

Szerintem meg az a legfontosabb,hogy érezze a gyerek,hogy jogos a büntetés(ez esetben verés,nem hülyére verés,csak odacsapás),és amikor éppen nem érdemli meg a büntit,akkor nagyon-nagyon szeretni és ki is mutatni!!Sok puszi,sok ölelés.Én mindég elmondom neki,hogy Őt szeretem a legjobban a világon,ha büntit kap.

Amúgy tapasztaltam,hogy sokszor egy hangos szó hatásosabb egy pofonnál.Csak ha már túl sok a hangos szó,vagy a pofon,akkor a gyere már szinte "immunis" lesz rá.

Igen, de azt mindenki elfelejti, hogy nemcsak a verés és a mindent megengedek neki módszer létezik. Fegyelmezni kell, de SOHA NEM VERÉSSEL!!!!!

A kettő között létezik más megoldás is: büntetés, sarokba állítás, nem nézhet tévét, stb., de miért csak veréssel lehetne fegyelmezni??? Anyu sosem ütött meg, elég volt, ha csúnyán nézett rám, máris tudtam, hol a helyem. Következetesség kell és tekintély, és akkor nincs szükség verésre!

Nálunk a férjem egyszer próbálta azt, hogy a kisfiunk combjára csapott, amikor Ő a pelenkázás közen rugdosta.

A kisfiam reakciója az lett erre, hogy elkezdte saját magát ütni...

De később is, ugyanúgy rugdosta pelenkázás közben...

Egészen addig, amíg én le nem fogtam, és azt nem mondtam Neki: "addig lefoglak, amíg meg nem nyugszol"...

Ez a módszer sokkal hatásosabb volt, mint az, hogy a férjem a combjára csapott egyszer...

IGEN, neked is igazad van Leni, sajnalom a hugodat.

Viszont nem hiszem, hogy durvan ertette a cikk iroja sem, hanem egy-egy idejeben adott pofon, ahogy masok is irtak..en is meg tudom szamolni a kezemen hanyszor kaptam ki, de azok valszin alapozottak voltak.

Gyerekekről van szó, ez esetben én durvának és felelőtlennek tartom a hideg zuhanyt főleg hogy tüdőgyulladást kaphat, és soha nem lenne szívem a saját gyerekemmel ilyet tenni...

A tett súlyosságát is érezni kell, a nevelés nehéz feladat mindenkinek, és néha elszakad a cérna, de az, hogy még néha is pofozom a gyereket nem biztos hogy jóra visz, saját példámból tudom hogy onnantól kezdve hogy anyám megütött bizalmatlan voltam vele, és semmit nem mertem neki elmondani..én nem ezt szeretném a gyerekemtől. Én azt szeretném hogyha majd bízna bennem úgy ahogyan én bíztam és bízok felnőtt fejjel is az édesapámban..

" szerintem verés nélkül is lehet nevelni. . ."

Szerintem is.

"mondjuk a kapcsolatom velük emiatt a nevelés miatt eléggé felszínes lett"

Pontosan... erről írtam én is...

És van aki tönkremegy abba lelkileg, ha a szüleivel felszínes a kapcsolata...

Ha olyan ponton van, hogy senki másra nem számíthatna csak a szüleire, és nem kapott elég önbizalmat otthonról ahhoz, hogy elhigyje, hogy szerethető...

Teljes mertekben egyettertek a cikk irojaval.

A mai gyermekeket nem nevelik csak ugy elvannak a csaladban.

Sok esetben talan a fiatal szuloket kellene megnevelni. Peldaul nyafognak hogy nem koszon a gyerek akar mit mondok neki. Azt azonban nem veszik eszre hogy ok sem koszonnek meg akkor sem amikor egy idosebb koszon rajuk. Akkor mit is tanul a gyerek a szulotol?

Vagy pl.: egy tortenet- a kisunoka egy eles targgyal vegig karcolta a nagyszulok plazma tv-jet

buntetes:ejnye-ejnye ezt nem szabad!

En biztosan elvertem volna.

Szerintem különbséget kell tenni a között, hogy vki rendszeresen bántja a gyereket, még a maga problémáját is rajta vezeti le, vagy pedig egy időben kapott pofonnal nem biztos hogy ártunk.

Olvastam már több helyen hasonló módszert a hisztik kezelésére:hideg zuhany, mintha ott hagynád az utcán.

Nem biztos, hogy nem célra vezetőek. De mindenképpen ismernünk kell a gyermekünket, hogy meddig mehetünk el.

Nem akarok hazudni, életemben egyszer kaptam ki édesapámtól, de aztán ő jött hozzám sírva hogy ne haragudj kislányom soha az életemben többet nemfoglak megütni.. és tényleg soha nem ütött meg.

De persze amúgy néha ha az ember odacsap egy kisgyerek popójára, nem nagyot csak kicsit, nem hiszem hogy verésnek számít. Én láttam anyát aki azért verte meg a kislányát mindenki szeme előtt mert a kislány a vonaton kérdezte hogy hol vagyunk... ilyet nem szeretnék soha többet látni az életemben!

Hát ez számomra érdekes cikk volt, de szerintem mindenki maga dönti el hogy neveli a gyerekét, mert anyám engem veréssel akart nevelni, apám meg szép szóval, mindent megbeszélt velem.

És a mai napig is mindent megtudok beszélni az édesapámmal..

Én nem értek veled semmiben egyet, de lehet más igen, tényleg embere válogatja egy biztos hogy én is édesapám módszerével fogom nevelni a gyermekemet, mert szerintem verés nélkül is lehet nevelni...amúgy szépen összeszedted a gondolatokat.

Nos nem értek egyet mindennel de kb hasonló nevelést kaptam. egy két atyai illetve anyai pofont leszámítva sosem vertek. az az otthagyós "trükk" nálam is megvolt. azt mondta anyu hogy utána nemigen hisztiztem :D

viszont eléggé sokszor fezsítettem a húrt. úgyhogy a szoros gyeplő esetemben indokolt volt. ki tudja hol tartanék..

mondjuk a kapcsolatom velük emiatt a nevelés miatt eléggé felszínes lett de ettől eltekintve csak köszönni tudom nekik

szerintem azért, mert akkor szerinte már nem illendő, mert olyan is történhet, amibe bele se merünk gondolni.................:))

"Anyám, őreimmel nálam mire mész?

Ha magam nem őrzöm, minden őr kevés!"