Nem szeretem a kutyákat. Hangosak. Olyanok, mint a duracell... (beszélgetős fórum)
Ez a fórum egy anonim vallomáshoz nyílt.
Évekig kóborolt az utcában, etették többen is. Egyszer csak úgy döntött itt lakik.
Sok száraz tápom megmaradt, még egész csomag is mikor el kellett őt altatni. Most időnként a szomszéd kutyapofába teszek belőle néhány szemet mikor egyedül van, és látom hogy utánam vágyakozik.
Az én mostani cicóm kizárólag benti. Sajnos nagyon sok rossz tapasztalatunk van, a környéken valaki írtja a macskákat, csapdával, méreggel.
De nem vagyok elvakult "ha kiengeded a macskát nem szereted, felelőtlen vagy és miattad hal ki az ökoszisztéma" típus, csak rájöttem, itt nem lehet nyugodtan kiengedni kóricálni. Pedig szerintem a cicák szeretnek kóricálni.
Nagyon szerettem a kutyámat. 13 évig voltunk társak. Pici korától neveltem a jóra. A kertben csak a mezsgyén ment, akkor adott hangjelzést ha megállt valaki a kapu előtt. Nagyon sok parancsszót értett és boldogan teljesített. Németjuhász és skótjuhász keverék volt Danika.
Őt követte egy befogadott cica aki kinti-benti volt és öreg, őt is elveszítettem sajnos tavaly:
Tőlem ellesett gyakorlat: [link]
A mieink befogadott cicusok, inkább nem részletezném, milyen állapotban voltak, amikor nálunk kötöttek ki.😥 Az egyik a közvetlen szomszédunkból szédelgett át hozzánk, utolsó esélyként, mi meg szépen befogadtuk, nem is volt kérdés.
Ha mi annyit foglalkoznánk velük, hogy naponta elécsesszük a kaját/vizet, és egy ujjal megsimítjuk a hátukat, valószínűleg pár nap után becsomagolnák az alutasakost meg a Purina nagy kiszerelést, és elköltöznének. 😂
Több, mint 4 éve élnek velünk, kinti-benti nyivákok - az ő igényeiknek megfelelően -, és egyre ragaszkodóbbak. Ha nincsenek meg a napi kisebb-nagyobb szeánszaik velük, látszik, hogy nem találják a helyüket. Elképesztően kommunikatívak, és kell nekik a napi kontakt.
Míg felnőttem, a szülői háznál nagyon sokféle habitusú macskánk volt, de még a legkevésbé emberközpontúnak sem volt elég csupán az, hogy élelmezzük.
Rengeteg embertől hallottam már ezt a sztereotípiát, hogy a macska a kajához ragaszkodik meg a helyhez stb., ráadásul antiszociális és undok. Aztán amikor valamilyen módon macskagazdikká váltak, csak jöttek a döbbent felismerések, mekkora f*sságokat hittek régen.
A kutya-macska szembeállítás pedig abszolút fölösleges, mert almát a körtével minek.
Ó, meghalt?
Ha nem, még előkerülhet...
Erős szó, hogy nem szereted, de megértem. Én is inkább macskás vagyok, szeretem, ha időnként békén hagynak, a macska olyankor itt fekszik mellettem a kanapén, velem is van, meg nem is...
De az azért nem igaz, hogy velük nem kell foglalkozni, mert 1, reggel ébreszt. Fél -6 körül, munkanapokon és hétvégén egyaránt, ha éhes, ha nem. Az óraátállítás kicsit nehéz időszak, de 7-10 nap alatt átáll valahogy mindig. Persze ennek van előny is, nem kell ébresztőóra.
Etetni kell, almot takarítani, körmöt vágni, kefélgetni, játszani vele.
De azért nem annyira demanding, mint egy kutya, otthon lehet hagyni munkaidőben, sőt nyaralás alatt is, ha van, aki ad neki enni. Nem is csinál annyi kárt, mint egy kutya, sem bent, sem a kertben.
Az igaz, hogy nem olyan látványosan fejezi ki a ragaszkodást, mint a legtöbb eb, de amikor igen, az nagyon szép tud lenni. Pl. egyszer az én ellopott macskám több hónap után hazajött. Lefogyva, kimerülten, de azt az örömet mindkét fél részéről nehéz leírni... Szeretik ők a gazdit, csak nem bizonygatják folyton. :-)
Ja, hát lustaság szempontból jobb a macska, hiszen, csak a kaját kell elécseszni, és semmi foglalkozás nem kell, hisz elvan magával.
Ebből kiindulva vélhetően nem vagy alkalmas egy kutya nevelésére, hiszen az rengeteg időt igényel, főleg az elejében.
Az már csak egy szösszenet, hogy a macskád nem rád van tekintettel, és nem olyan okos, hanem éppen akkor nincs kedve odamenni hozzád...
Imádom a kutyámat ,de valóban olyan mint egy kétévessel élnél.
Nagyon figyelni kell rá.A miénk akaratos ,hisztis öntörvényű.
Vigyáztunk macskákra,szinte észre sem vettük hogy vannak.
Ha nem mozgatod le és nincs stimulálva akkor talál magának elfoglaltságot.
Kertet ás , papucsot rendez stb.😁
Ettől függetlenül szeretem a bolond buksiját.
Nagyon tudnak szeretni.
Kutyafajta függő is szerintem, én is jobban csípem a macskákat, mint a kutyákat.
Bár nem lehet általánosítani, de szerintem az általánosan kijelenthető, hogy a macskatartás kényelmesebb.
Semmit sem tudsz a kutyákról! Látszik hogy sosem volt még kutyád!
A kutyám érzi ha ideges vagyok,nem jön a közelembe olyankor.Ellenben ha szomorú vagyok jön és megvigasztal.Mikor elestem rögtön ott termett és kétségbeesetten próbált segíteni.
Én szeretem a macskákat is,de teljesen mások mint a kutyák.
Néha jobb lenne ha nem reagálna semmire. :D Itt a szomszédban is túl sűrűn reagálnak mindenre. Legalabb akkor aludnának amikor az ember is. :)
A macska sokkal konfliktuskerülőbb. Tudja mikor kell elvonulni, aztán azt is hogy mikor kell előjönni. A bölcsességük ott van a hallgatásukban, vagy abban ahogy rád néznek. Ha te mérges vagy. Vagy türelmetlen vagy. Vagy bármi bajod van. A kutya meg csak úgy jön, mint a cunami aztán letarol mindent. :)