Ne ítéljetek el, de feltétlen kell szeretni a férjem előző házasságából született gyermekeit? (beszélgetős fórum)
Ne tudd meg hányszor.. Valamikor tényleg úgyérzem, hogy na végre most elfogadtak, és minden happy. De aztán hazamennek anyuhoz, és egyszerűen mintha agymosáson mentek volna át.
Szia,
Pedig egy 5 és 11 éves kislánnyal még bőven meg tudnád szerettetni magad. Sőt még később is. Én imádom a gyerekeket nem hiszem, hogy gond lenne a velük töltött idő. Olyankor én is gyerek leszek! :)
Ettől függetlenül elhiszem, hogy nehéz, de lehet az is benne van, hogy nem közös gyerek.
4 éve éltek együtt. A kicsi ezek szerint 1 éves volt, mikor apuka otthagyta őket. Nem ismmerjük a teljes történetet, de gondolom miattad hagyta ott őket. A gyerekek valószínűleg még mindig csalódottak, akár dühösek. Neked kellene nyitni feléjük és nem azt éreztetni velük, hogy olynaok vagytok, mint anyátok. A nagyobbik kamaszodik. Ilyenkor minden gyerek kicsit undok és nagyon követelőző. Szerintem ne vegyél magadra mindent, lehet szimplán csak ilyenek. És ha azt látják, hogy te próbálkozol, nyitsz feléjük, akkor ők is megnyílhatnak. Főleg a kisebb, hisz ő még olyan korban van, hogy kedvességgel "le lehet venni a lábáról". Kitartás! Gondolj arra, ők a te leendő gyermeked testvérei!
Szerintem felesleges felvenni velük a harcot!:))
Nem gonoszkodom. És nem tetü az anyjuk. Azért ezt nem mondtam! De köszi.. S:
Gyerek, gyerek. Nincs különbség.
Nem próbáltál meg beszélni velük?
A válás közbe léptem a képbe. NEm miattam váltak. Van egy közös gyermekünk is. Látnátok, hogy bánnak vele a nagylányok. :(
Bocs....nem értem....most azért,mert az anyjuk "tetü",velük gonoszkodsz????
Kitartás. Én nem tudnék ilyen helyzetben élni, így én tuti nem ítéllek el :-).
A bátyám felesége hozott a házasságukba, egy akkor öt éves kisfiút. Elég sok problémát okozott kettejük között is, meg úgy általában is. Főleg kamasz korban. Gyereknevelési elveik is különböztek, aztán a bátyám közölte, hogy "kiszáll" a neveléséből. A fiút az apja abszolúte nem látogatta, vitte el, gyerektartást se fizetett utána. A szeretet a fiú iránt nem alakult ki egyik napról a másikra a bátyámnál se.
Miért nem szeret az exnej? Házasságuk alatt léptél a képbe?
Az exnej önző, mogorva, és kényeskedő. NEm csak az én véleményem szerint.
Huhhh, ez nem könnyü az biztos. Nekem egy két éves kapcsolatom ment benne tönkre, hogy nem bírtam elfogadni, hogy a páromnak másik nötöl van már gyereke. Nem is a gyerek volt a probléma, vele nagyon jól kijöttem. Bár féltékeny voltam a kisfiúra, mert ebben a hármasban én csak a második voltam a pasinak, holott az elsö akartam lenni. Miután szakítottunk, megfogadtam, hogy soha, de soha nem jövök össze egy gyerekes/ elvált férfival sem.
A férjeddel milyen a kapcsolatod? Van közös gyerek?
a pótmamájuk meg ne is akarj lenni.
:) Köszi, az elején nem voltam ám gonosz. Csak mostanság, amióta reménytelen a helyzet. Tudod, hiába vagyok kedves és gondoskodó, egy ideig óráig ők is normálisak, aztán hazamennek, és az anyucika megint ellenem beszél. Szóval egy lépéssel előre lépnék, az anyuka visszaránt hárommal.. igy nagyon nehéz.
probálkozz probálkozz.....
gondolom érzik is, hogy nem fogadod el őket.
Tett Neked valami rosszat a férjed exneje? Miért baj, ha a gyerekek hasonlítanak rá?
Háát,ha azt nézzük,hogy az Ő világuk kis gyerekként teljesen felborult,voltaképpen tök normálisan viselkednek szerintem.....
Huhú a gonosz mostoha :-)
Ha nekem ilyen mostohaanyám lenne már rég elüldöztem volna apám mellől...
Nem tudom, de egyszerűen képtelen vagyok elfogadni őket. Csak a férjem exnejét látom bennük. Ugyanolyanok mint ő. Lassan két éve vagyunk házasok, 4 éve élünk együtt. A gyerekek (két kislány) minden hétvégén nálunk vannak. Akaratosak, szófogadatlanok, követelőzőek, de nem úgy mint egy "átlagos" kisgyerek, hanem éreztetik, hogy ezt dikert nekem csinálják. Éreztetik velem, hogy nem szeretnek engem, és, hogy én sosem leszek a pótmamájuk. Egyébként az egyik 5 éves, a másik 11. Szeretném őket, de egyszerűen képtelen vagyok rá.
További ajánlott fórumok: