Működhet még valaha egy rossz kapcsolat? Merni és menni vagy maradni? (beszélgetés)

Én már nem ráijeszteni akarok,nem akarom bántani,Ö ilyen én meg másmilyen és nagyon nem illünk össze....én ezt felfogtam,feldolgoztam,megértettem...lépnem kell,csak nehéz elindulni,pedig utána már menne...Neki viszont kényelmes a helyzet.

Tegnap egyébként 9 után jött haza,én az ágyban olvasgattam a neten,lefeküdt,elkezdte nézni a tv-t,majd 2 perc múlva horkolt:-S....

Ma reggel korán elment dolgozni...így nem lehet élni....vagyis lehet,de én nem szeretnék....

Nagyon sajnalom, at tudom erezni. Kar, hogy nem este olvastam, akkor rabeszeltelek volna, hogy csipd ki magad, es menj el otthonrol. Megerdemelte volna, hogy raijessz.

Tudom, hogy nem konnyu, lehet, hogy nekem sem lett volna erom...

Mi tortent azota?

Jezusom...

Van erod utanajarni? Tudom, hogy kicsi az eselye, de akar ossze is keverhet valakivel, vagy o sejti rosszul.

Nagyon drukkolok, hogy ne legyen igaz!

Majd ird meg, hogy mi lett, jo?

?????????????Micsoda?Uhhh ez kicsit megrázó lehetett...hogy vagy?Rákérdeztél?Érezted,hogy van valakije?

A mi sztorink ott tart,hogy holnap korán van dolgom,anyósom eljött a kicsiért,ott alszik náluk.Ezt már tegnap megbeszéltük.Gondoltam lesz egy szabad esténk,igaz esik,de elsétálunk a kínaiba,veszünk kaját,hazasétálunk,megvacsizunk,beszélgetünk és megnézünk valami jó kis filmet vagy csak a hauset...EGYÜTT...5 kor azt mondta miután elmentek anyósomék,hogy mindjárt jön,kiszalad egy haverjával beszél 2 mondatot.Én elkészültem...most fél 9 van.Az eső elállt,a kínai 8-kor bezárt én pizsiben az ágyban,Ö azóta sincs itthon...Már sírni sem tudok....

Szerintem lépj!!!

Tapasztalat. A bőréből senki sem tud kibújni. Ő ilyen és ha erőszakkal változna meg, az neki is szenvedés lenne és Neked is. Hiszen minden alkalommal, amikor programot csinálnátok, gyötörne a tudat, hogy tudod: ő csak kényszerből van veled.

Nem szabad sajnálni és azt hinni, hogy ezzel a lépéseddel "nyomorba" döntöd őt érzelmileg. NEM! Soha nem fogja megköszönni, hogy feláldoztad az életed érte. Sőt! Az első adandó alkalommal lépni fog úgy, hogy benne nem lesznek olyan gondolatok, hogy mi lesz Veled, ha.....

Ha most azt hiszed, hogy saját tapasztalat alapján írok, ....jól gondolod. Csak mi 30 év után jöttünk rá, hogy nem az igazival éltük le a - remélhetőleg - fél életünket.

Ugyanaz a helyzet volt nálunk is, mint nálatok. Nem léptem ki én sem a házasságból, mert őt féltettem és reménykedtem a javulásban. Soha nem változott meg. .... és most ő lépett másvalakiért.

Egy új esélyt kaptam az élettől az IGAZI megtalálására. Kár, hogy nem sokkal előbb. Talán még nem késő! Te ne várj eddig!!!!

ezt kaptam instrukcióként:

´...Úgy gondolom, függetlenül attól, hogy hol vagyunk: a világ gyönyörű, csak néha nem látjuk a kút aljából. A kút mélységénél csak egy rosszabb dolog van: a beletörődés. A döntés mindenkinek megadatott - élni a négy fal között és csak vágyakozni dolgokról tettek nélkül, vagy elindulni és a bőrünkön érezni a világ csodáit.´

...

Ha te is úgy érzed, nem ő a társad, akkor nincs mit tenni.

De ott a baba, a két nagylányod, akik talán már valahol apaként tekintenek rá...

Nehéz!

Szerintem jol gondolkodsz! Nem fogod megbanni!

Minden jot!

KÖSZÖNÖM MÉGEGYSZER!!!!MEGERŐSÍTETTÉTEK A DÖNTÉSEMET!

21 évesen két kisgyerekkel kiléptem egy kapcsolatból,de akkor még gyerek voltam,azt sem tudtam mi mivel jár...na az volt a nehéz...ma már úgy gondolom,hogy csak könnyebb lehet...értsétek jól,de egy gonddal kevesebb lesz amit cipelnem kell...

Már túl vagyok azon amikor az embereknek éltem és az érdekelt,hogy ki mit mond.ma már magamnak szeretnék élni és megfelelni,de úgy gondolom,ebben a legnehezebb az lesz,hogy ezt fel kell vállalnom,elsősorban magam elött....

En a helyedben az elmondottak alapjan lepnek. Te sem leszel mar fiatalabb es nehogy megband, hogy annyi idot pocsekoltal 1 olyan emberre, akivel sajnos nem talaltatok meg a kozos celokat, stb.

Sok szerencset az uj kezdesneh, es persze erot es kitartast!