Mivel tartjátok fenn a párotok iránt az érdeklődéseteket éveken át? (beszélgetős fórum)

Most iről is? A cukker extől? Leírom itt amit lehet: jóképű, régen "csak jó adottsága volt, most főleg tartja a sporttal (akkor kezdett hízni mikor megpattantam), rájött, hogy dolgozni is lehet (30 felé nem rossz), de olyan amitiózusnak TŰNIK :D

Amúgy ő mindig szeretett volna 30 éves kora előtt apuka lenni, csak záros volt a találati idő, miközben kb. 28 felé állt neki dolgozni, és addig sem tanulással töltötte az idejét.

Így elég lesz a bugyorból? :D

Nyugodtan szólj rám, ha sok(k) vagyok :D

Lehet mégiscsak jó lenne az a fórum? ;)

Érdekes dolok a válságok. Az utóbbi exem végesnek érezte az életét, ezért úgy gondolta, hogy szeretene szabad lenni, szeretne élni, ergo velem nem tudott az lenni, pedig hat lóval sem tudtam a kanapéról elmozdítani max. egy rekesz sört húzva előtte, mint csalit. Aztán bevalotta, hogy levelezget, aztán beláttam, mekkora barom voltam. Aztán már rimánkodott, de néhány ponttal gazdagabb lettem az elvárások tekintetében, és nem kellett.

Amúgy aranyos gyerek, és most már egész jó pasi az egészét véve (sőt, azóta rendszeresen sportol). De mire felnőtt, addigra közel volt a 30-hoz, én meg másnál férjnél.

Köszi, ezt jól megkaptam. :-)

Tudom, szegény férfiak, a nőknek semmi sem jó... :-)

Amúgy értem mit mondasz. Ezért mondtam, hogy szeretem őt egyébként, mert ő egy nagyon értékes ember, de ha nem tudok felnézni rá, akkor nem tudok. Ez van. Ezt nem én változtattam hidd el.

A fórumon való kibeszélés nem hiszem, hogy probléma, nem ismeritek, nem tudjátok meg sosem, hogy kiről van szó. Így pedig objektív válaszokat kaphatok. A barátaim nem biztos, hogy ebben tudnának segíteni.

Nincs itt semmi gond, csak annyi, hogy a parodnak te szamitasz tobbet, neked meg a haverjaid.

Az egyebkent ismerkedeskor nem derult ki, hogy o nem egy partiarc, mint te? Erdekes, hogy a nok azt szeretnek, ha imadnak oket, amikor ez megvan, akkor a pasas egy puhany puhap*cs lesz es mar nem eleg erdekes, sotlan, sot, a kedvencem, felnezni sem lehet ra.

Megsugok neked egy titkot: te nem szereted ezt a ferfit. Akkor nem beszelned ki egy forumon es nem lenne ott a "de" szocska a mondandodban.

Javaslat: ahogyan Agostina (Belli), a szineszno is emlitette, rugd ki es (ezt mar Johny (Ringo pisztolyhos) teszi hozza) szedj fel egy partiarcot, akivel mindennap mehettek szorakozni, o pedig mas lanyokkal (is) mulatja a nagy darido kozben az idotigy nem lesz unalmas es kellokeppen epekedhetsz majd utana.

A "közjátékoknál" semmivel. Két hosszabb kapcsolatot hagytam magam után mikor kihűlt, átvertek stb. A többi kis vacaknak meg jelentőséget tulajdonítok, mert nem érnek annyit. Azért vagyok a férjemmel, mert nem csinálni kell, hanem van. Legalább is az lapérzés. Aztán mivel ilyen, ezért ha tényleg hosszan mélyrepülésben vagyunk, akkor nagy levegőt veszek és kinyitom a szemem. Előbb-utókk ot lesz a megoldás kulcs vagy az alagút vége.

Ebbe nem lehet úgy belevágni, hogy eleve mások vagytok, másra vágytok.

Úgy láttam, nem válaszoltál arra a kérdésemre, hogy mi a helyzet a közös célokkal? Mert ugye az ember a céljaiért küzd. Hol van ebben a pasid?

Tudod mennyire nem beszélsz hülyeséget?

Még példát is tudok ilyesmire. :)

mi történt?...hm..

Az életem egy mély válságba jutott,és nem tudott mellém állni,ahogy szükségem lett volna rá,és szakítottam vele.Meghaladta az erejét a helyzet.De nem ismerek olyan embert máig sem,aki akkor ""elég"" lett volna egyedül ahhoz,hogy ezen túljussak. Úh egyedül csináltam,utána lett a mostani párom.Aki pedig a mostani énemhez illik.

Lehet, hogy tudat alatt dolgoznak a neveltetésünk mindannyiunknak sugall, diktál... mikor hogy.

Nehéz megtalálni önmagunkat ennyi társadalmi, stb. elvárás mellett.

Rúgd ki, és meglátod, hogy visszatalál-e, ill. hogy miként!

Carban élni nincs értelme, úgyhogy vesztenivalód nincs.