Mit tennél, ha a párod/férjed, gyermeked apja, az otthoni dolgokból nem venné ki a 'részét'? (beszélgetős fórum)

Szerintem az az alap, hogy ahol ketten (hárman) élnek egy házban, ott a házimunka is kettő/három ember feladata!

S ez már gyerekszülés előtt is kiderül, mert előtte is van házimunka, a gyerek nevelése, játszás vele az nem az!

Meg, hogy az miért nem elég nekem, hogy ő eljár dolgozni. Más nőnek bölcsibe kellett adni a gyereket, én meg úrinő vagyok.

Hát mit mondjak? Felcserélném az életemet az övével. Napi 8 óra munka, horgászgatás apuval, lejárni az edzőterembe, internet.

Nem tudod neki megmondani (ha esetleg nem látja magától), hogy segítsen?

Illetve nem is kell mondani, nyomj a kezébe valamit. Egy habverőt, seprűt, porszívót, és konkrétan mondd meg, mit csináljon vele.

Szerintem egy férfinél nem lehet erőltetni dolgokat.

Én hagytam, hogy azt csináljon, amit akar, semmi nem volt kötelező. Nem hisztiztem azért, mert mondjuk nem jött haza mindig fürdetésre. Ő volt a családfentartó, ő kereste a pénz nagy részét és én ezt tiszteletben tartottam.

Ma már 2,5 éves a kislányom és bátran rá lehet bízni és mindig számíthatok rá

, most is, hogy bölcsi szünet van ő vigyáz rá egész nap.

Szerintem próbálj meg beszélni vele - elmondani neki, hogy ha csak naponta egy kicsit segítene az neked mennyit jelentene.

Nekem is segít a párom - főleg amikor látja, hogy szükségem van a segítségére mert mondjuk el vagyok maradva és vendégeket várunk, de most, hogy babát várok is szoksor van, hogy felajánlja, hogy pl. este ő csinálja meg a vacsit. Na nem kell nagy dolgokra gondolni, de olyan jól esik.

Sajnálom. :( De valahol meg kell értsd, hogy Ő az, akinek a nyakában meg sok más van, ami Neked nincs, amiből Te nem veszed ki a részed. A teljes anyagi és jóléti felelősség az Ő nyakában van, Neked ezzel -ha jól értettem- egyáltalán nem kell foglalkoznod. Én itthon vagyok a 1.5 éves kisfiammal, mellette egyetemet csinálok nappali tagozaton és teljes mértékben vállalhatónak érzem a "feladataimat" (gyerek, háztartás és még mellett suli is) egymagam. Még vizsgaidőszakban nehezebb, olyankor jobban befogom Apukát is, de pl. ilyenkor nyáron.. azért szerintem egy gyerek, háztartás kombó nem egy ultra megerőltető feladat. Én baba előtt dolgoztam, volt, hogy reggeltől-estig és csak este 10-re vagy éfjélre estem haza, aztán reggel megint be. Na az volt a nehéz... Én nem is várom el páromtól, hogy segítsen, néha azért besegít ebben-abban, de én vagyok a fő "házisárkány". :D

Úgy gondolom próbáld meg megérteni az Ő helyzetét is. Lehet, hogy "csak" 8 órában dolgozik, de mennyi felelősség mennyi "gond" lehet az Ő nyakában is. Ő termeti meg a feltételeket, hogy Te otthon légy jólétben a Picivel!

Szegény, nagyon sajnállak!:(

Tudom, hogy nem sajnálatra vágyik ilyenkor az ember, hanem jó tanácsra, de ez nagyon nehéz!

Sajna a férfiak nagy része nem szeret otthon segíteni, de, hogy még a gyerekével és a párjával sem hajlandó foglalkozni az már túlzás!

Ülj le és beszélj vele, hátha lesz egy kis változás!

Szerintem mondjuk otthon is segíthetne, azért napi 8 óra munka nem a világ!! Ha megkérnéd, hogy legyen szíves elmosogatni, mert neked nincs most időd/energiád, akkor mit mondana?

Már megtettem.. azt a játszást kellett volna látni..

Ül a gyerek meg sivít, hogy játszon vele..

Ma meg pl. hivatalos dolgokat kellett intéznem, és vérig sértődött, hogy a gyerek visított, hogy ő de. nem marad apával..

Vagy:

írj egy listát neki hétvégére, miket kell megcsinálnia aznap: főzés (ha tud), mosás, mosogatás, porszívózás.

Te meg szombat reggel kézenfogod a gyermeked, és elmentek kirándulni, sétálni, vásárolni, barátnőzni, stb.

Legyen kész a lista mire hazajössz este :-))

lehet hogy tudná értékelni után a munkádat :-)

Ezt azóta csinálja, mióta megszületett a kislányunk. Számára természetes, hogy itthon vagyok, ez a dolgom.

Sőt! Megkaptam már azt is, hogy: 'Anya vagy ez a dolgod!!'

Mit csinálsz majd, ha dolgozni is fogsz járni??? A Dunának mész?

ha hazajön, ültesd le a gyerekkel játszani, te pedig menj el sétálni, félórára minimum.

A háztartás megvár, főleg ha mindent egyedül kell csinálnod.

Nem mentem volna hozzá.

Nálunk ő porszívóz, ha kell kitereget, és elmosogat.

Mondjuk cserébe néha ágyba kapja a reggelit.

Nem mentem volna hozzá, nem szültem volna gyereket. :-)

Nem akkor kell ezt észrevenni, mikor már évek óta minden a te nyakadba szakad, ilyenkor már nagyon nehezen változtathatsz a dolgon....

Egyre jobban el vagyok keseredve.

Kislányunk 3 éves, segítségem semmi. Minden az én nyakamba szakad, apuka meg haldoklik a napi 8 óra munkától.

Ok. én itthon vagyok, de a háztartás, bevásárlás, gyerkőc 24 órás ügyelete mind, mind az én feladatom.

Apuka max. 15 percet szán a napjából a gyermekünkre, rám még annyit sem..