Mit tegyek, ha nem "merem" elkölteni a pénzem? (beszélgetős fórum)

Nekem van hasonló, igaz idôs ismerôsöm.

Rongyokban jár, évtizedes ruhákban, miközben milliói vannak, és még életében nem volt egy hetet üdülni.

Na, és ott van az is, hogy a nyaralást a gyerekektől is megvonja. Elérnek egy olyan kort, amikor muszáj menni valahová velük - nem feltétlen külföld-.

Mert, ha csak magának nem venne új ruhát, stb., - de itt már a családtagjai is megsínylik...gondolom én.

A férjed nem kezelhetné a pénzt?

Ő befizethetne egy-egy meglepetés üdülésre, és lassan talán vennéd a bátorságot, hogy ruhákat, ezt-azt vegyél magadnak! :))

a családunkban a napokban tragédia történt,

ez a pénzzel kapcsolatban ráébresztett arra, hogy kell hogy legyen tartalék,

de addig éljünk, amig lehet

ne gyüjtögess sokat, éllj!!

tedd azt a pénzzel, amire való

igazából tudom, hogy a pénz önmagában nem ad örömöt, persze kell egy tartalék, ami nekem most már meglett, lehetne tényleg megfelezni és a felét felélni, arra ami szeretnék, a másikat meg továbbra is elrakni. Talán úgy lehetne véget vetni ennek, hogy belevágnék tudatosan.

A nyáron el tudtunk volna menni nyaralni a tengerhez 4-en , busszal, még soha nem voltunk együtt családostul és így 40 fele jó lett volna, el is utaltam az előleget, majd meggondoltam magam és lemondtam, most, hogy eltelt azóta 4 hónap látom, hogy semmi nem történt volna, ha elmegyünk, ugyanúgy maradt volna még tartalék, így viszont már bánom...

valószínű otthoni minta, a szüleim is így éltek, élnek.

van lakásom, igen, tuladonképpen ami kell mindenem megvan a normális élethez, ez is spórolásnak is köszönhető, most viszont már "lazíthatnék", de egyszerűen nem tudok, merek, lelkisimeretfurdalásom lesz tőle. Csak az a baj, hogy szeretnék dolgokat,

Az a bajom, hogy egyetlen Forintot sem akarok kiadni, ha nem muszáj. Így élek évek óta. Pontosan meg van tervezve a költségvetésem, semmilyen plusz dolgot nem engedek meg magamnak. Ezzel az életmóddal összejött egy számomra nagyobb összeg kb. 1 éve év alatt, előtte azt mondtam, hogy ha a fele meglesz,már jó és utána merek élni, de állandóan azon pörgök, hogy még még még kell, mert mi van, ha "leég a ház" vagy történik bármi, akkor milyen jó lesz a pénz. Úgy érzem, hogy rabja vagyok az állapotomnak de azt is, hogy kell a pénzügyi fegyelem, ha nem akarok az utcára kerülni (biztonságérzetet ad a pénz). Emelett vannak vágyaim, szeretnék pl. utazni, venni egy-két szép ruhát, és az a röhej, hogy most meg is tehetném. Voltam már munkanélküli, de mindig kialakult, most jól keresek már, de mégsem megy, emiatt frusztrált vagyok.

Azt tudni kell rólam, hogy mindig ilyen voltam. Ha gyerekkoromban anyám adott egy százast amikor a barátaimmal elmentünk a gyereknapi programra én voltam az, aki 120-adott vissza a nap végén. Ez az állapot már betegesnek mondható? Mit lehet vele tenni? Tudtok ajánlani valamilyen segítséget?

Sokszor álmodoztam jobbkeresetről és munkahelyről és most meglett, de amennyivel többet keresek,annyival többet félre is rakok.