Mit kell másként tennem? (beszélgetős fórum)

Persze, meg vannak olyanok is, akik gyerekek nélkül se képesek elsajátítani pár nyelvet, elvégezni pár egyetemet és mégsem kevesebbek, mint más, aki ezt megteszi, mert ezt tartja fontosnak.

Toppon lenni sokféleképpen lehet.

Mindent meg lehet csinálni, csak akarat kérdése. Ez az egyik "kedvenc" mondatom erről a portálról - rögtön az "agyban dől el" után. Annyi a bibi, hogy van akinek az az akarat rohadt sokba kerül, míg másnak meg se kell igazán izzadnia érte...

A tapasztalatlant és a fiatalt én írtam, de az egoistát nem. :)Nem gondolom, hogy részedről egoizmus, hogy tornázol és figyelsz magadra.

Van aki gyerek mellett is topon van (én ezt gondolom magamról is), de hidd el sokszor nem csak az akaraton múlik, hanem a körülményeken is.

Még egyszer leírom, azzal egyetértek, hogy mindenki próbáljon tenni az egészségéért, lehetőségeihez mérten normálisan étkezni, mozogni, kerülni a stresszt, de ez sokban függ az anyagi, családi, munkahelyi, egészségügyi helyzettől is.

De most is félreérted, mert én egy szóval nem mondtam, hogyan oldja meg, arról írtam, hogy bizony vannak akik gyerek mellett ott vannak a toppon, ismerőseim körében is van ilyen! De ezzel nem azt mondtam, hogy mennyivel szarabbak azok akik nem, hanem azt, hogy lehetséges, hogy meg lehet csinálni, ha AKARJA valaki. Nem reménytelen az ügy!

De elhiszem, hogy sokkal egyszerűbb beszólni a "tapasztalatlan", fiatal, "egoista" csajnak, mint gondolkodni rajta!

Bocsánat, akkor lehet félreértettem. Csak nem tetszett, hogy tapasztalat nélkül megmondod, hogy mit hogyan kell megoldani gyerekek mellett.

Az egy órával korábban felkelésről meg annyit: ha nyolc ótát alszol tudsz egy órával korábban kelni, ha hetet, akkor is. De nem hiszem, hogy hosszú távon lehet napi hat óra alvásnál kevesebben normálisan működni. Ennek legalább annyi egészségügyi kockázata van, mint az elhízásnak.

A cikkre visszatérve, elég lett volna csak ezt átvenni a netbarátnőtől:

"Ha sikerül rávennünk magunkat, hogy minden nap egy kicsit mozogjunk, odafigyeljünk arra, hogy mit és mennyit eszünk, igyekszünk kipihenni magunkat, és kevesebbet stresszelünk, akkor nagy eséllyel nézünk egy jobb és kiegyensúlyozottabb jövő elé."

Ezzel így ránézésből egyetértek! :))

Azt el tudom képzelni, hogy ha valaki ennyire elhivatott az edzés iránt, akkor valahogy megoldja rotációban más kisgyerekesekkel, hogy amíg az egyik edz, addig a másik viszi le a gyerekeket a közeli parkba vagy játszik velük otthon stb.

A termekben szokott lenni gyerekmegőrző, de én azt végszükség esetén használnám csak ki, mert általában tényleg csak megőrzik őket. Az nem élmény a gyereknek.

Ahová én járok, ott pl. kb. semmit nem csinálnak, csak nézik őket. Ráadásul baromira utálom, hogy nem tudok miattuk filmet nézni a futópadról, mert az anyukák miatt a gyerekeket vetítik ki. Nyilván vannak ennél menőbb helyek is, ahol több monitort tesznek fel a teremben.

Ezt én értem és el is tudom fogadni, hogy neked ez a fontos. Fontosabb, mint más dolgok, amit meg én tartok fontosnak.

Az egoizmust nem arra értettem, hogy a szabadidőt egy részét a sportnak szenteled :) Hanem arra, ahogy az életet megközelíted és elképzeled. Ahogy mondtam, a te korodban, a te helyzetedben ez a normális. Nálam se volt másképp, max. mással foglalkoztam, mert mást tartottam fontosabbnak (nem feltétlenül az, de én annak találtam).

Nem akartam hozzászólni, de nem bírom megállni. Nagyon bírom, amikor fiatal lányok előadják, hogy mindenkinek arra van ideje, amire akarja! Nekem három gyerekem van és sajnos rohadtul nem arra van időm, amire akarom. Most például szeretnék kimenni gombát szedni, de nem tudom kire bízni a gyerekeimet. Tehát nem megyek. Vagy holnap szülői értekezletre megyek, amit nem szeretnék, oda mégis elmegyek.

Én is ismerek olyan embereket, akik nem tudnak edzés nélkül élni. Ez is egy fajta függőség. Én például soha nem éreztem eufóriát semmilyen mozgás után, maximum halálos fáradságot. Téged ez tesz boldoggá, mást meg mást. Azért nem kell elítélni azt, akinek nem megy ez az életforma.

Mindezzel együtt azzal egyetértek, hogy az egészség nagyon fontos. Én is igyekszem egészségesen étkezni (bár az én szememben más az egészséges, mint amit a cikkíró annak tart), és amennyire lehet mozogni, ha máshogy nem hát a gyerekekkel. Azért megnézném, ahogy beállítok egy fittness edzésre az ikerimmel. Valószínüleg szétszednék a termet. Ezenkívül, ha gyerekeid vannak, akkor lehet inkább velük töltöd az időt, mint egy edzőteremben.

Erre szokták azt mondani, hogy majd a sajátoddal meglátod :)

De jó is úgy, ahogy van, mert mikor lennél ennyire energikus és egocentrikus, ha nem abban a korban, amiben vagy. Ezen mindenki átesik, tök természetes. Mindent jól tudsz, aztán majd rájössz, hogy amit elképzeltél dolgokról tisztán és világosan, annak sok-sok árnyalata van. De ez is teljesen normális. Aki sose volt így, az hazudik.

Az látom, hogy van időd magaddal foglalkozni és meg is teszed. Nekem ez szimpatikus, mert elcseszhetnéd az idődet és energiádat sok más haszontalanabb dologra is.

Ugyanakkor azt se merném kategorikusan kijelenteni, hogy nem maradsz le dolgokról, csak azért, mert erre fókuszálsz és nem másra.

Neked ez a fontos, és amíg te nem érzed úgy, hogy lemaradsz valamiről, addig ez így van jól :)

Bébi, olvastad, amit írt?!

ÉJJEL 11-re ér haza a melóból, reggel 7-kor indul otthonról, előtte 5-kor kel, hogy rendbe tegye magát és a lakást.

Melyik órában edzenél, ha éjjel 11 és hajnal 5 között lenne időd rá (ami lássuk be, még aludni sem elég)?

Az én olvasatomban nincs ideje a gyerekére (sem), ami nagyobb tragédia :(

Ezt mind el is hiszem, de lássuk be ha igazán akarnál valamit kezdeni magaddal akkor a 24 órából szabadítanál fel egyet! Gyereket is akartál, lett rá időd is! :) Én is tudom hogy vállalhatnék másodállàst, hogy hó végén ne kelljen számolgatni, de számos kifogásom van rá, hogy miért nem tudok. :)

De a kajára még mindig oda lehet figyelni! ;)

Szerintem az átlagnál rosszabb, ha az időbeosztás szemszögéből nézzük. A tietek ultra durva.

Mondjuk a sok gyaloglás pozitív. Neked élmény lenne egy-egy edzés, ha esélyed lenne rá hétvégén. De gondolom, hogy olyankor vásároltok, rendet raktok és már mehettek is megint melózni.

Én mint kifogáskereső!

Elmesélem én is: hétből öt napot dolgozom össze-vissza, immár két hete. Napi 13 órát. Reggel kelek ötkor, lábujjhegyen járva elrendezem a háztartást: kiteregetem az esti mosást, indítok egy másikat. Megfőzök, kiírom a férjemnek az aznapi dolgát, ami attól függ, milyen műszakos. Összerakom a gyereket, elindulunk hétkor, én a fél nyolcas vonattal megyek dolgozni. Mozgásban nincs hiány, kb háromnegyed órát gyaloglok gyors tempóban a munkahelyemre, egy kínaiba. Délután háromig le se teszem a fenekem. Akkor ebédelek. Utána pörgés tovább fél tízig. Elérem a vonatot, éppen csak, és 11re vagyok otthon. Elidítok egy mosást, ha kell, felmosok, éjfél körül ágybazuhanok.

Szerencsére gyümölcsből nincs hiány. Szabadnapjaimon csak azt eszem, mert megterem a kertben.

Idő magamra? Az a wellnessz ha a két perces zuhany helyett, öt percig áztatom magam, mit ad isten kádba csüccsenek.

Sajna az utiköltséget a kajapénzből tudtuk kivenni. Ezért magamon spórolok.

Sajnos ez van, ebbe kell megdögleni.

De legalább szeretem a munkámat!

Abban igazad van, hogy kifogást keresni könnyebb, mint megoldani a helyzetet. De azért sokan tényleg egész nap dolgoznak és ha 6-7 között érnél haza mindennap, amikor még ott lenne házimunka, te is máshogy látnád. Gyerekekről, kertről, ne adj Isten munka melletti továbbképzésről már ne is beszéljünk!

De abban igazatok van, hogy mindenkinek arra van ideje, amire a legjobban akar. És mivel a legtöbb esetben mindenre nem jut idő, a gyerekeket előre vesszük, a kényelmetlenebb, halogatható dolgokat meg hátulra. Így kerül az edzés a legtöbb esetben perifériára van még oda se.

Az egészséges étrend meg egy másik ingoványos terület. Kezdve ott, hogy ki, mit tart annak... :)

Az előttem szóló "kifogást keresőknek": elpirulnátok ha tudnátok hány gyerekes anya jár edzeni. Konditerembe, vagy ha "nincs pénz" elmennek futni, szabadtéri mozgást végeznek. Reggel 5-kor, 6-kor, de ott vannak, aztán nyomják ők is a mókuskereket egész nap. Nekem van ilyen barátnőm is. Ja és nem gazdagok, és ha hiszitek ha nem, külön főz magára is, vagy csak egyszerűen nem krumplit eszik a húshoz, hanem salátát, vagy párolt zöldséget. Ne mondjátok nekem hogy egy kg répát megvenni többe kerülne mint a tésztát, meg a finomlisztet, amiből többet is esztek, mint kéne!!!

Mi 3-an lakunk párommal, anyósommal egy pici lakásban, én 75e-t keresek, párom részmunkaidős, anyósom betanított...nem vet fel a pénz! Ugyan nincs gyerek, de van hitel, van autó ugyanúgy van rezsi stb. És mégis be van tárazva finomliszt helyett zabliszt, rozsliszt, zöldség (nem spárga meg drága dolgok, hanem répa, zeller...), gyümölcs is van -nem ananász, nem mangó, nem áfonya-de van alma, olcsó pici szemű szilva, szőlő a piacról! Soroljam még?