Megint egy rémálomra ébredtem föl. Most az unokám került veszélybe és tehetetlen voltam. A hatalmas földrajzi mélység megint elém tárult... Borzalom, borzalom!
Remélem, hogy nem válik ismét rendszeressé az ehhez hasonló vészhelyzeti álom! Sokára rendeződik bennem az utóhatás.
Annak nem örültem, hogy nem tudok magamban a "helyén kezelni" dolgokat. Miközben tudom, hogy "jóvanazúgy"... Ráadásul a szorongás sem tesz jót senkiben.
Gyakran megesik velem, hogy sokáig nem történik semmi - akár egy napon belül is, amikor pedig lenne szabad "kapacitásom". Aztán meg egyidőben 3felé is fontos lenne jól odafigyelnem...
Most is ez van: nem merek belefogni egyikbe sem, mert várható a másik kettő jelentkezése, ami pedig azonnali odafigyelést kér...