Milyen volt a válásod? (beszélgetős fórum)

Elvileg megállapodtunk és ezért nem is akartam ügyvédet fogadni.Neki sem lesz ügyvédje.Csak az a bibi, ha elkezdi majd a bíró előtt, hogy ő tulajdonképpen mégsem akar válni.Én meg igen.Aztán bedühödik és kezdődik a veszekedés.

Persze lehet, hogy csak én félek előre, aztán nem is így lesz.De van alapja a félelmemnek.Nagyon nehéz természet, akinek semmi sem jó.Megbeszéltük, hogy hogy osztozkodunk.Aztán azt mondta, miután beadtam a papírt, hogy az úgy mégsem jó.Persze más alternatívát nem mondott helyette.Én már lassan bármibe belemennék csak vége legyen ennek az egésznek.

Izgulok nagyon.

Közös megyegyezéssel még a legjobb, de meg fogják kérsdezni, hogy megállapodtatok-e az osztozkodásban.

Van ügyvédetek?

Húú, ahogy olvasom te is kaptál övön aluli mondatokat.

Elméletileg mi közös megegyezéssel válunk, de ő azóta békülni akar (mert mégiscsak jobban élne mellettem).Na nem mintha olyan fantasztikus nő lennék, de mindig mindent készen kapott maga elé és semmi hivatalos ügyet nem kellett intéznie, a gyerekekkel is én foglalkoztan, stb...

Kellemetlen megjegyzésekből már egy zsáknyit kaptam tőle.Mind mind egyenként egy tőrdöfés volt.Attól félek, hogy kapok még párat és elbőgöm ott magam.Pedig nem szoktam mások előtt sírni.

Szia!

Az én válásom elég régen történt, de az biztosan a mai napig is meghatározó, hogy ki a felperes. Mert a felperest kérdezik először, tehát az alperes akaratlanul is védekező pozícióba kerül.

Én is így jártam, a volt férjem adta be a keresetet, így végig az ő támadásait kellett kivédenem.

Ő volt az, akibek barátnője violt, aki későn járt haza..és aki magának követelte a két gyereket a lakással együtt.

Ráadásul úgy húzta az oidőt, ahogy akarta, mert a felperes jelenéte nélkül nem folytatják le a tárgyalást.

Az volt a nagy szerencsém, hogy a bírónő (akinek egyébként szimpatikus volt a férjem) megkérdezte, mi az elképzelése, hogyan látja majd el a munkája mellett a két kicsit. Mire a válasz az volt: odaadom anyámnak, nevelt az már unokát!

Szó szerint emlékszem erre a mondatra még ma is.

Sziasztok!

Arra lennék kíváncsi, hogy aki már elvált, annak milyen volt a válása?Nemsokára nálunk is sor kerül rá sajnos és már most alig tudok aludni, olyan ideges vagyok.Nem azért mert véglegesen külön leszünk - még papíron is, hanem azért mert félek, hogy a férjem, hogy fog viselkedni.

Köszönöm a hozzászólásotokat!