Miért változott meg a párom viselkedése? (beszélgetős fórum)

a nagyszüleid elvesztése,hatalmas törést okozott neked,és mai napig nem tudod feldolgozni. nos,akkor tisztába kellett volna lenned azzal,hogy Anikó is milyen sokat szenved,és jó lett volna,ha mellette vagy!

azt irtad SZERETLEK!

AKKOR HOL VAN A SZERELEM,AMI ÁTALAKUL SZERETETTÉ?

te nem szereted Anikót,csak biztos pont volt eddig,hogy ha időnként hazamehettél, volt hová bujnod!

kényelmesebb volt,mint jóban-rosszban kitartani mellette.

gyenge jellemü ember vagy!

biztos ,hogy utilaput érdemelnél!

ja,és ne sajnáltasd magad,az önsajnálat a legrosszabb kritika rólad!

Szia Anikó Sziasztok mindenki!

Valószínűleg mindenkinek van igazság a mondandójában! Egy-két dolgot hagy szabadjon hozzáfűznöm! 2006 januárjában kiderült apai nagyanyámról,hogy rákos,ő is végső stádiumban volt,2006-os nőnapot sajnos meg sem érte,olyan gyorsan leépült és elment! 2010 decemberben a papámról is kiderült,hogy ő is rákos,végső stádium szintén! 2011 márciusban sajnos őt is elvesztettük! Tudni kell róluk,hogy miután elváltak a szüleim ők vettek magukhoz! Ők neveltek,ők tanítattak,nekik köszönhetem,hogy felnőtt ember lettem! Ők sírtak amikor besoroztak katonának és akkor is sírtak amikor leszereltem! Egyszóval Ők voltak a szüleim! Az elvesztésüket a mai napig nem tudtam feldolgozni,nem tudtam istenigazából elsiratni őket,nem ment! Bennem maradt,mélyen! Épp ezért nagyon féltettem Anikót,amikor kiderült anyukájáról,hogy nagyon beteg! Én sem aludtam éjszakákat,átsírtam éjszakákat! Anikóval nem tudattam,mert azt szerettem volna,hogy azt lássa milyen erős vagyok,akire támaszkodhat! Erre belépett a barát,aki hónapokkal előtte bevallotta a Szerelmemnek,hogy szerelmes belé! Mindentől féltettem Anikómat,mert Nagyon Szerettem és mai napig Szeretem! Hibáztam,hogy akkor nem voltam mellette,de bennem érzelmi tornádó dúlt,amit mint mindenki én is egyedül kellett,hogy legyőzzek! Nagyon bánt az egész,őszintén! Az életem semmis,mióta Anikó nincs benne! Szeretném az egészet tiszta lappal újrakezdeni,nem elfeledetté tenni a történteket csak feldolgozottá. Vagyunk mi olyan erősek együtt,hogy ezt a hatalmas akadályt legyűrjük! Hiszem!

U.i.: Anikó Szerelmem kérlek beszeljük meg! Nem szabad megállni az akadály előtt,hanem egymás hibáin segítve ledönteni azt! Sokkal több van kettőnkben,mint hinnéd! Nagyon hiányzol,nagyon! SZERETLEK!

A forumindito a sajat ertelmezesem szerint szabad fuggetlen holgy, nem hivatalosan elkotelezett, nincs se ferje, se volegenye.

Tehat azzal beszel, akivel es ahol, amikor akar vagy van ra lehetosege..

Nem tartozik senkinek sem szamadassal az eleterol, a tetteirol.

Nincs senkinek joga vadolni; nem cselekedett helytelenul, illetlenul, felreerthetoen.

Akkor mirol beszelunk???

Kedves Anikó333!

Mindenkinek joga van a boldogsághoz. Azt hogy kivel, kinél találod meg, azt Neked kell érezned! Ne hallgass senkire! Rám sem! Eljött az idő, hogy magaddal törődj! Ami Neked a legjobb, azt tedd! Ne várj hozzá megerősítést senkitől, hiszen ez a Te életed! Te éled meg, és hogy hogyan, az rajtad áll! :) Én azt kívánom, hogy találd meg a boldogságot, akár a régi, akár egy új kapcsolatban! :)

"Én anyukámat is elvesztettem, eszembe nem jutott volna a páromon, családtagjaimon kívül más férfival lelkizni ezen."

Részvétem! Azonban valamit figyelmen kívül hagytál és ezen kérlek, gondolkozz el! Volt a hölgynek egyáltalán valaki, akivel lelkizhetett? Tudod, az ilyen dolgot valakivel tényleg meg kell beszélni. Neked volt rá lehetőséged, Neki miért ne lehetne?

"Arról, hogy nem látogatott olyan sűrűn, mint Te szeretted volna arról nem tehetsz, de hogy még fontosabb neked más pasival lelkizni egy ilyen helyzetben hajnalig az nagyon csúnya dolog és Te vagy egy személyben a hibás a párod viselkedéséért!!!"

Remélem, ezt nem gondolod komolyan! Már előtte sem volt felhőtlen a kapcsolatuk, amiért én nem a hölgyet "vádolnám".

Ne haragudj, de úgy érzem, Te a hozzászólásodat nem igazán gondoltad át.

Fogadd őszinte részvétem. Nagyon sajnálom ami Anyukáddal történt.

Olvastam az előző cikkeidet is.

Sőt a barátod cikkét is:S

Hagyd a fenébe ezt a pasit, mert egy önző érzéketlen tuskó.

Kimondtad a kulcsszót, nem érzed, hogy számíthatnál és támaszkodhatnál rá. Ellenben a másik meg annyira szeret, hogy abszolút tiszteletben tartja magánéletedet. Szerinted ehhez milyen akaraterőre van szüksége? De a bajban ezzel együtt is melletted volt/van!

A 4 éves kapcsolat kuka, nem azért, ami van, hanem amiatt, ami Te magad érzel és le is írtál. Önző ember és ha gyereket várnál, nevelnél, ugyanígy magadra hagyna a pénzkeresetre hivatkozva. Utólag vonyogni, szépeket írni mindig könnyű. (arra gondolok, amiket ő írogat)

Gyászold meg anyukádat (részvétem...:( ) és a régi kapcsolatot, aztán ha már úgy érzed, készen állsz és Te is tudod viszonozni a "barát" érzéseit, akkor hajrá és sok boldogságot! :)

Először is őszínte részvétem Édesanyád miatt :( Nagyon szomorú!

De az is, ahogy a párod viselkedett. Drága jó Nagyikám mindig azt mondta semmi se történik ok nélkül. Hát ennek is az volt az értelme, hogy rájöjj, milyen emberre pazarolod a drága idődet. Tegyük fel, annyira elfoglalt volt, hogy tényleg nem tudott elmenni hozzád, nehezen értem meg, de tegyük fel. Akkor is legalább telefonon támogatott volna. Gondolj csak bele, hogy ha egy ilyen helyzetben nem számíthatsz rá, akkor mi lesz később. Nála a jóban és rosszban fogadalom nem fog működni. Viszont a cikk alapján, lehet, hogy a barát, sokkal több mint barát. Csak olyan emberrel kötheted össze az életed, aki a barátod is.

Sok-sok erőt és kitartást kívánok! Remélem rendeződnek a dolgok.

Olyan valakit válassz párnak, aki támaszod lesz éveken át, akire mindig lehet számítani. NAGYON FONTOS!

Párkapcsolatban egyedül lenni a legrosszabb.

Nem gondolta, hogy ez neked ennyire fáj?! Hogy fájhat anyukád szenvedése és halála? Nem gondolta! Ember ö vagy gép? Pff...

Semmi szimpatikusat nem tudtam leszürni róla az írásodból. Egy rideg érzelmi világú, zsarnok ember. Jobbat érdemelsz.

A "parom" kifejezest ilyen es hasonlo esetekben torolnem a szotarambol.

Nem a tied, nem a parod.

Meg havernak is szanalmas.

Idegennek is.

Amúgy tényleg bátor húzás, képpel fel vállalni az egészet. Mindenkinek van baja vagy kicsi vagy kicsivel nagyobb, de a magán életit nem cikkekben írják meg a legtöbben, hanem megoldják.

Nekem a meglátásom az, hogy te sem és akit 4 éve nyüstölsz sem érett felnőtt emberek még, lehet más mellett meg komolyodnátok. Ki tudja? Én nem, csak is ti! Sok sikert kívánok hozzá!

Őszinte részvétem... :(

Ami meg a fickódat illeti... szerintem te is tudod a választ, csak megerősítésre vársz. Ha valaki valakit igazán szeret, nem a saját érdekeit tartja szem előtt, hanem ha a párja nehéz helyzetben van, ott van, és segít. Neki a féltékenység volt az első, a számonkérés, az ő igazának a hajszolása. Nem kérdés, hogy melletted kellett volna lennie, hiszen őrá lett volna a legnagyobb szükséged a legnehezebb időkben, hogy lelkileg bár összetörni látszódsz, mégis legyen melletted, hogy picit összetartson, dédelgessen, babusgasson. Későn jött rá. Mikor már elveszít. Nem most kellett volna kapcsolnia. Párom Apukája sűrűn köt ki a kórházban. Idegi alapon rosszul van, és annyira köhög, hogy majd' megfullad. Ha lemond egy közös programot, amit a munkaidőm miatt nagyon komplikált összehoznunk, nem az az első, hogy a torkának esek, hogy dehát én rengeteget dolgozok, mégis hogy képzeled... Hanem az, hogy persze, megértem, ha kell valamiben segítség, szóljon. Ha éppen bír, elszalad egy kávéra, nem is sokat beszélgetünk, inkább csak fogjuk 1más kezét, babusgatjuk 1mást. Tudom, hogy a közelségemre van szüksége, egy menedékre, ami kiszakítja abból a helyzetből, ami neki otthon van. És vállszélességgel itt vagyok. A te párodnak is ezt kellett volna tennie. Gondolkodás nélkül. :(

Nagyon sajnálom, ami Veled történt.

Részvétem.

Ha már véleményt kértél (bocsánat, de keygetlen lesz):

Aki nem volt veled a bajban, igazából nem szeret.

Lesznek még más jellegű problémák is az életedben, - mint ahogyan mindenki máséban is-akkor ki fog állni? Gondolok pl.egy gyermek születésére. Éjszakázni kell, egy darabig az ember bírja, de néha kell egy Apa, aki segít. Ezek után lehetne-e rá számítani? Vagy elmenekülne a problémák elől-ahogy tette?

Viszont nyertél egy barátot, vagy az is lehet, hogy annál többet.Aki támogatott, így, vagy úgy szeret téged.

Szerintem megerősítést szeretnél, hogy hagyd ott a párodat azt a "gazembert" aki nem volt most sem melletted. Érdekes, hogy senkinek nem tűnt fel, hogy nekem a párja helyében baromi rosszul esett volna, ha egy másik pasi pátyolgatja a kedvesem lelkét hajnalokig és vele beszéli meg a dolgot. Sajnos a felvezetőben is azzal kezdte a cikkíró, hogy leríja milyen "szar" ember is az ő barátja és akkor alkoss úgy véleményt, hogy ő a jó és a másik a rossz. Én anyukámat is elvesztettem, eszembe nem jutott volna a páromon, családtagjaimon kívül más férfival lelkizni ezen.

Megerősítést vár arra, hogy hagyja ott a párját.

Szerintem ő csinált sértő dolgot azzal, hogy ecsetelte mennyire jó neki a másik és a barátja meg hogy elhanyagolja. Akkor hagyja ott a pasit, de ne mástól várjon helyeselést....

Arról, hogy nem látogatott olyan sűrűn, mint Te szeretted volna arról nem tehetsz, de hogy még fontosabb neked más pasival lelkizni egy ilyen helyzetben hajnalig az nagyon csúnya dolog és Te vagy egy személyben a hibás a párod viselkedéséért!!!

Olvastam a Párod ide írt cikkét előtted..akkor azt mondtam neki, hogy kérjen bocsánatot..nem olvastam még a te verziódat. Én nem tudnék megbocsájtani.

Én idén nagyon beteg voltam és mellettem csak a Párom volt még a családom sem igazán, de ő ott volt, pedig el mehetett volna, de nem ment..

A tietek egy ál szent la mour!

Szia!

Én úgy gondolom, hogy hiába a 4 év a te Párod téged se nem becsült, se nem szeret a le írt cikked alapján nekem ez a meg ítélésem és valahol olyan mély a haragod, hogy nem is szeretnéd te ezt már, sőt azért írtál róla cikket, hogy össze számold, hányan írják neked azt, hogy dobd ki és hányan érvelnek mellette igennel?

Én Nem-el, mert nem utána kell bújkálódni...hanem a bajban kell ott lenni a másik mellett. Ilyet mint a kedves párod, bármelyik bokorban találsz, már elnézésed.

Dobd ki a faccarágit, minél hamarabb!

Neked pedig sok sikert az életben!

Lehet, hogy én értelmezem rosszul, de a párod szerintem gyerekesen viselkedett elsősorban. Amikor megtudta, hogy felvetted a régi baráttal a kapcsolatot, akkor iszonyatosan megsértődött és féltékeny lett, és emiatt viselkedett úgy ahogy, és nem volt benne annyi felelősségtudat, hogy ezt legalább addig félretegye, amíg te édesanyád miatt a legtöbb lelki támogatásra szorultál volna.

Aztán persze idővel lecsillapodott, majd belátta, hogy a régi baráttal nem történt semmi, és akkor rájött, hogy ő volt a hülye.

Szia!

Szerintem az, hogy belátta, hogy hibázott nagy dolog! Szerintem ha tényleg akarjátok meg lehet oldani. Beszéljétek át még egyszer és engedjétek el, kezdjetek tiszta lappal.

Az elet rovid, nem erdemes az idot olyanra vesztegetni, aki nem erdemli meg! MOst ne haragudj, de az en parom anno Nemetorszagban elt, en meg Budapesten es minden egyes hetvegen jott Pestre. Mikor meg mar "belefaradt" a sok utazasba, odakoltoztetett magahoz. Egyszeruen azert, mert fontos voltam neki es mindig velem akart lenni. A mai napig igy van, pedig lassan 15 eves hazasok vagyunk. Kepzeld el, mi lenne veletek 15 ev mulva? De azt hiszem Te is tudod. Tobbet erdemelsz, es az a minimum, hogy a parod a tamaszod legyen mikor szukseged van ra!

Oszinte reszvetem Anyukad miatt!