Mi az ozmózis? Hogy magyarázzam el egy hatodikos gyereknek? (tudásbázis kérdés)

Nem csak a színanyagok...hanem a cukor,stb... is..de most egy ötödikesről beszéltünk:DD

Lehet persze elmagyarázni tudományosan is...de ez az amit ki szeretnénk kerülni...

Érdekes elgondolás....

Lehet, hogy nekem is ezt kéne tennem?

Adtál egy jó ötletet, köszi :)

Ezt találtam, leegyszerűsítve Ő érti, én kevésbé: Az ozmózis egy spontán oldószer (általában víz) külső behatás nélküli áramlási folyamata egy félig-áteresztó membránon keresztül az alacsonyabb koncentrációjú oldatból a magasabb koncentrációjú oldat felé. A félig áteresztő hártyák olyan résekkel rendelkeznek, amelyek csak bizonyos mérethatár alatti részecskéket engednek át, tehát a membrán átengedi az oldószert (vizet), de nem engedi át az oldott anyagot (a vízben lévő szennyeződéseket). Az ozmózis oka az ozmotikus nyomáskülönbség amit az oldatok koncentráció különbsége hoz létre. Ozmózis akkor jön létre amikor elválasztunk két különböző koncentrációjú oldatot. Minél nagyobb az oldott anyagok koncentrációs különbsége, annál nagyobb az ozmotikus nyomás.

Az ozmózisnyomásnak fontos gyakorlati jelentősége van például az élő szervezetekben. A növényi és állati sejtek jelentős része vizes oldat, amelyet olyan féligáteresztő hártya vesz körül, amely a vizet átengedi, a nedvekben oldott más anyagokat nem. Vízbe helyezve a sejtet az ozmózisnyomás következtében a víz behatol a sejtbe, a sejt megduzzad, esetleg szét is szakad. Ilyen folyamat eredménye például az érett gyümölcsök széthasadása sok eső esetén. A növényi nedvek ozmózisnyomása a 20 bart is elérheti. Ez teszi lehetővé, a nedvesség – s vele együtt a tápanyag – felszívódását a magas növények csúcsáig.

Az állati és az emberi szövetek sejtjeiben az ozmózisnyomás 8 bar körüli, s a szervezet igyekszik ezt állandó értéken tartani. Az állati sejteknek rugalmas a sejtfaluk, de ha azokat a sejtnedvnél kisebb ozmózisnyomású oldatba helyezzük, megduzzadnak, esetleg szétpattannak. Ha viszont a környező oldat ozmózisnyomása nagyobb , akkor a sejt vizet veszít és zsugorodik. A túl sós ételek azért okoznak szomjúságot, mert a szervezet vízfelvétellel igyekszik a nagy ozmózisnyomás hatását csökkenteni.

Nagyon fontos a szerepe az ozmózisnak a vér tisztítása,

A membrán anyaga különböző lehet, kezdetben vékony celofánt használtak, ma a sokkal jobb szintetikus membránokat részesítik előnyben. A salakanyagok a dializátor kapillárisainak membránján szűrődnek ki, melyen nagyszámú finom lyuk van. Ezeken a kisméretű lyukakon a sók, a víz és méreganyagok átjutnak, de a nagyméretű anyagok és vérsejtek nem.

Számos ipari technológia, például a víz sótalanítása, a cukorgyártás elméleti alapját jelenti az ozmózisjelenség és vele összekapcsolódva a diffúziós folyamat.

Itt nem ozmózisról van szó. A cseresznyelében lévő színanyagok egyszerűen átdiffundálnak a pólon.

Ozmózis:

Van két cukoroldat, amikben a cukor koncentrációja (vagyis a töménység) eltérő. Ezt a két oldatot egy olyan, ún. félig áteresztő (szemipermeábilis) membrán (hártya, válaszfal) választja el egymástól, ami a cukormolekulákat nem, kizárólag a vízmolekulákat engedi át. A víz a hígabb (alacsonyabb koncentrációjú, kevésbé tömény) oldatból elkezd átmenni a membránon a töményebb oldat felé. Ez a folyamat az ozmózis.

Az ozmotikus nyomás/ozmózisnyomás elmagyarárázása ennél bonyolultabb.

[link]

Ha a paprikát, paradicsomot megsózod, megereszti a levét :) A félig áteresztő hártya itt a zöldség fejtfala.

A pólódba beleszedsz egy csomó cseresznyét,amiket kinyomkodsz..van egy pólónyi cseresznyeleved!!!

Beugrasz a medendébe a cseresznyés pólóddal.

Adig keveredik a medence vize a cseresznyelével amig egyformák lesznek..kiegyenlítődik a keverék..a víz cseresznyés lesz,a cseresznyelé meg vizes.....

Az ozmózis egy spontán oldószer (általában víz) külső behatás nélküli áramlási folyamata .

Ozmózis akkor jön létre amikor elválasztunk két különböző koncentrációjú oldatot. Minél nagyobb az oldott anyagok koncentrációs különbsége, annál nagyobb az ozmotikus nyomás.