Mi a véleményetek az olyan emberről, aki mindig olyanba szerelmes, akibe nem kellene? (beszélgetős fórum)

Minek olyan szekér után futni ami nem vesz fel?

Nem szerelem ez, csak plátói dolog.

:DDDDDDD

Van egy Y kromoszómája IS, így ok?

Érdekes volt, ahogy visszaolvastam...sajnos gyarapodott egyel.

Azt nem írtam ,a 4.-nél 30 éves voltam, majdnem 31 a csaj csak 2 évvel volt idősebb nálam.

Most viszont 31 éves vagyok szinte 32 már. A nő viszont 48 éves. Ő az 5. nagy szerelem.

azért ezekkel a " szerelmekkel " egyidőben ugye voltak reális és beteljeseadett kapcsolataid is ?

Ha nem, akkor azt hiszem, hogy félsz .

most kedvedért kíváncsi voltam mit ír a net róla...

"A lúzer önmegvalósításra, sikerek elérésére lényegileg alkalmatlan, reménytelen életű, kilátástalan jövőjű személy"

hát, gondolom baj ha magamra ismerek...

Nnna, én is amondó vagyok, hogy biztosra mész: így nem kell "kiállnod" magadért, senki elé.

Csóri férjes csajt meg hagyd már - persze, jóleső, ha az embör leánya tetszik, de egy idő után már nagyon terhes lehet ám az ilyen! Ráadásul a férj megunja, ráfüttyenthetsz :-), de ezt is írtam már valahol :-)))

Csakhát mióta a falat meg a borsót kitalálták...

Lovelyly tökéletesen leírta a problémád lényegét.

Gondolkozz el rajta.

Én nem vagyok egy szerelmes típus.. volt egy fiatalkori, egy plátói elérhetetlen és a férjem.

Így utólag a plátói azért volt tökéletes, mert úgy alakítottam a képzeletemben, hogy nekem tökéletes legyen. Magába az elképzelt kapcsolatba voltam szerelmes.

De ilyen nincs!

Nem is ismered az említett nőket, mint embert. Egy elképzelt álomvilágban élsz.

Én már rég írtam, hogy miért van ez, de átsiklottál felette, szóra se méltattad, pedig érdemes lenne elgondolkodnod rajta.

És akkor még nem is négyről volt szó :D

Szóval azt látom, hogy mindig olyat választasz, akire tulajdonképpen 0 esélyed van, vagy az a bizonyos 1% ...

És ezt szerintem azért teszed, mert 0 az önbizalmad, és megijednél saját magadtól is, ha egyszercsak egy reális célt tűznél ki magad elé, és elérhető közelségbe kerülnél egy magadhoz való/illő lányhoz.

Mert akkor már ténylegesen kellene tenni, cselekedni, és félnél, hogy nem felelsz meg, felsülsz, stb.

Így viszont, egy elérhetetlenért sóhajtozni sokkal könnyebb, és sokkal kevesebb kudarccal jár.

Nem betegség, de kicseszel rendesen magaddal.

Emléxem igazából 4-be voltam szerelmes

1. -

10 éves lehettem és egy 15 éves lányba voltam szerelmes. Egy házba is laktunk. Nővérem barátnője volt, és minden nap találkoztam vele, nagy-nagy nehézségek árán tudtam túl lépni rajta, de úgy hogy kerültem.

2. -

13-14 évesen egy 28 éves nőbe, tanárnőm volt. Nem csoportos órákat képzeljetek el, hanem olyat, hogy csak ő és én voltunk. Már férjnél volt. Úgy tudtam túl lépni rajta, hogy elmentem középsulit más városba tanulni.

3. -

Ez már egyetemen volt. 24-25 éves voltam. Itt is a tanárnőbe voltam szerelmes,aki 40-41 éves lehetett. Ez se olyan csoportos óra volt, hanem a tanárnő, én, és egy másik, azaz 3-an voltunk. Tanárnő észrevette rajtam. Talán mondhatni, hogy flörtölgetett is velem. Egyszer haza is kísértem, de történt vmi és mikor közeledni próbáltam felé igazán, elég bunkó volt, lekoppintott...Talán féltette az állását...Nem volt randink se, semmi, se csók... Úgy tudtam túl tenni magam, hogy elmentem 1 évre Erasmussal...

4. -

Gondolom sejtitek, kiről van szó...igen, igen, igen arról a csajról akinek férje van. Minden héten látom. Őt, férjét, gyereket...és vmi eszméletlenül fáj ez az egész. Nem tudom, hogy tegyem túl rajta magam. Ahogy láttam, nagyon jól megvannak együtt, szereti a férjét, habár a csaj szinte biztos vagyok benne levágta, hogy tetszik nekem. Egy komplett családot alkotnak. Férj is jól néz ki ráadásul...szóval így még versenybe se tudnék a csajért szállni.

Szóval, hogy lépjek túl a csajon ?

Szerintetek, ez vmi betegség, hogy mindig olyanba leszek szerelmes akit nem kaphatok meg ?

Így milyen élet vár rám ?