Mennyi idő után mondanátok igent a párotoknak/ kérnétek meg a párotok kezét? (beszélgetős fórum)
Ez az egész olyan mint ami Velem történt...mntha magamat olvasnám 2 évvel ezelőtt.Ugyan ilyen volt az exem is.Ha kértem,hogy változtasson azt mondta hogy nem...ha nem tetszik hagyjam el,de tudta hogy úgysem fogom mert nagyon szerettem.Sokat eltűrtem neki de egyszer betelt a pohár,kinyílt a szemem.Azóta én már nagyon boldog vagyok,de ő még néha most is próbálkozik.Elmondása szerint rádöbbent hogy mit veszített,de ez már nagyon késő.Ennél jobban nem is dönthettem volna.Most vagyok a legboldogabb!:)
Igazad van, de Te sem hagynál el olyat, akit nagyon szeretsz? Vagy nincs igazam?
Szerintem nem gondolja komolyan a dolgot. &talán csak akkor jönne rá, h mennyit érek neki, ha már nem lennénk együtt, mert nagyon sokat köszönhet nekem.
Én sem hagynám!Szerintem is ez a szitu és majdnem biztos benne hogy úgy sem fogod elhagyni!Így van?
Szerintem csak tetszik neki, hogy elkényelmesedhet melletted...
Én nem hagynám...
De ez az én véleményem...
Ajjaj ez nem volt szép tőle!Te ismered...szted miért mondhatja ezt?Én kívülállóként úgy látom,hogy ő tényleg nem tervez előre (nem gondolja komolyan??)!Ezért is idegesíti ha faggatod.Aki szeretné az közösen tervezne Veled és nem kellene faggatnod.És mire jutottál?Gondolkozol a dolgon?Elfogadod így a helyzetet?
Hát szerintem nem esett neki jól a kérdezgetés.+olyanokat mondott, ha én nem lennék lenne más+ha nem fogadom el így, akkor hagyjam el. Eléggé el vagyok keseredve.
Ajjaj akkor feltüzeltünk estére...De jól teszed,hogy faggatod.És nem mondott rá semmit?Zokon vette?
Mert eléggé összevesztünk a babámmal, mert faggattam, h mi a terve velem&mi lesz a sorsom. Ő+nem nagyon akart válaszolni. Úgy érzem, h nem akar megállapodni mellettem és nem én vagyok neki a Nagy Ő.
Igen,fáj rendesen.Miért van rossz napod?
Tyűha. Az nagyon fájdalmas. Megvagyok köszönöm, de sajna ez a mai sem az én napom. Jobb lett volna fel sem ébredni. :(((
Jól köszi,bár sikerült megégetnem a lábamat...ráfröccsent a forró olaj.:S...És Te hogy vagy?
Én másfél év után mondtam igent
El fogom olvasni. Köszönöm szépen a tanácsokat, a segítségedet! :)
Én is minden jót kívánok!!
Ráérsz,persze. Gondolom még fiatal is vagy....
Azért légy résen ( olvasd el a 65-hsz-mat ha ráérsz).
Ez nem törvény, de sok helyről hasonló helyzetet hallottam már.
Sok sikert, és midenképp szép- "NEKED LEGYEN JÓ"- jövőt kívánok.
Nem értem félre, sőt köszönöm, hogy elmondtad. 2 éve vagyunk együtt. Vannak apróbb viták, de ezt leszámítva jól megvagyunk. Nem sürgetek semmit.
Ami azt illeti nem szoktunk beszélni ezekről a dolgokról, minden más szóbakerül de a közös jövő nem. Viszont sokszor megkapom, hogy én nem gondolom vele komolyan. De én honnan tudjam hogy ő velem igen, amikor semmi jelét nem adja? Na mindegy. Nem olyan égetően fontos ez, ráérünk később foglalkozni ezekkel a dolgokkal.
Párod egyáltalán tisztában van az érzéseiddel?
Most a szülei miatt kialakult érzésekre - gondolatkra utalok. Beszéltetek róla?
Azért még pár kört megér. Mióta vagytok együtt?
Lehet, hogy ha tudnád a szülei "problémáját" veled, akkor tudnál-tudnátok kicsit mozdulni valamerre.
Harcot nyilván nem szó szerint értettem,a " lemondok miatta"- az egy kicsit ingatag érzelmekre utal. Ez nem bántás, remélem nem érted félre.
Én szüleim is kissé lassabban fogadták el férjemet, több oka is volt, szépen lassan megbeszéltük, néha vitáztunk is, de minden rendben mostanra.
Nem tudom elképzelni az életemet nélküle, üresnek érezném. Nem akarok megint mindent előlről kezdeni valaki mással. De ha erre gondolok, akkor magamban elengedem én nem "harcolok" nem csatározok senkivel inkébb csendben visszavonulok. Számomra ez nem egyenlő azzal hogy nem szeretem, csupán ilyen könnyen lemondok a vágyaimról. Lehet hogy Miatta. Ha a szülők is elzárkózóak akkor nem szeretném őt a szüleivel összeharagítani amikor bejelenti szándékát. Persze ez nem most lesz, de ha igy áll a helyzet esetlegesen, akkor én kész vagyok feladni.
Akkor meg még jobb ha most lépsz mert akkor Te nem leszel Boldog!Felesleges olyan kapcsolatban lenni amiben csak telik az idő de már most tudod,hogy nincs közös jövőtök...!
Lehet, hogy ő így is boldog.
Akkor itt érzelmi problémák is vannak.
Nem érzed igazinak, ugye?- és persze nem a szülök miatt, mert az nem lehet kifogás.
HA KELL HARCOLNI KELL, de csak ha tényleg kell.
Szép dolog ez,hogy gondoskodik a szüleiről,de Ők sem várhatják el tőle ha szeretik,hogy ezért ne legyen családja,ne legyen boldog...
Olcsóbb a szülői ház, de hosszútávon nem egészséges.
Viszont ha felmerül az összeköltözés, akkor a szülőknek is kell engedniük gyermekük érdekében, ill. nekünk is kell egy kis kompromisszumot kötni.
Egy bizonyos idő után mindenképp kéne együtt lakni "VALAHOL"-, persze ha szeretjük egymást,- mert együtt lakni sem egyszerű MEGY-E egyáltalán?
Sztem ezt a céges dolgot is meg lehet majd oldani.Nem hiszem,hogy az az egy megoldás lesz majd hogy a szüleihez költöztök.Vissza is lehet majd oda járni!Jó nem most,de majd később ha már tervben lesz az összeköltözés.
További ajánlott fórumok: