Megtartani a nagymamát (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Megtartani a nagymamát
kedves topikindító. Tojd le. Van az, hogy az idős minta nem vérszerinti a gyerekeknek. Aférjedet támogasd, a ygereked, meg ebbe nő bele, neki nemhszem hogy nagy elvárása van a nagyi felé, ne táplálja neki illúziókat, meg ne is húzd le, emrt te mérgesd vagy. látja ő mi van (mármint a gyerek)
Ő egy ilyen nagymama. Vér van, a szeretet, törődés pedig nem kierőszakolható. Bármi lehet amúgy.
Ez a születik unka, ezt valmiért rosszul vette. ha a férjed se tudja a választ, akkor ki tudja? Te eleve nem vagy, voltál abban a helyzetben,h gy az iylen családi dolgokba beleláss valószínűleg.
Szóval szerintem van ami van, tojj rá, a boltos esetből megtanultad szerintem, hogy az ilyen kért segítség se működik ezekszerint. Így ne kérd, magadnak a bajt csinálod csak, azt meg minek?, felesleges.
amúgy szerintem a férjeddel vitasd meg a témát. Lehet te mivel anyukád nincs, jobban ragaszkodsz anyóshoz, meg belelátsz dolgokat, amik nem is voltak. anyósod meg csak olyan amiylen. Ahogy olvasom, nem tett keresztbe semmi. szóval nincs akkora nagy baj. Csak nagyi sincs.
Épp ez lett volna számára a megoldás, hogy a megbeszéltek szerint anyós otthon vigyáz a gyerekre, ő meg végre tud vásárolni. Vagy ha már ő is elment a boltba, a minimum lett volna, hogy addig ő figyel a gyerekre.
Persze, hogy neki is joga van vásárolni, de ne épp akkor élje ki ezen vágyait, mikor teljesen más feladata lenne, amire egy éveben egyszer került sor, akkor is külön kérésre....
Sok mindent írsz, talán meg is értem, hogy van, ami fájó.
Azt sehogysem értem, hogy miért fáj neked, hogy anyósod is szeretett volna vásárolgatni, ha már ott volt. Feltételezem, ti egy nagyobb településen éltek, mint az anyu, vagy éppen a fővárosban. Ha már odautazott egy szülői értekezletért miért baj az, hogy összekötötte a hasznosat a kellemessel?
És hogy te nem tudtál vásárolni, mert ott volt a csivadék? Ezt sem igazán értem. Az anyák többségének ritkán van alkalma az első években teljesen egyedül elmenni vásárolni. Aztán valahogy csak megoldják.
Gratulálok:))))
:(
Én azért nem így gondolom, mennék meglátogatni az unokát amilyen hamar csak lehet és természetesen segíteni is.
A cikkben nem írtad, hogy a fiad születése előtt is külön laktatok-e és akkor még járt-e hozzátok?
Anyósod ha kéred segít, nem ül a nyakadon, ha ott vagytok szívesen lát, ha hiányzik utazzatok el hozzájuk gyakrabban.
A telefonhívás hiánya és az, hogy nem játszik a fiatokkal ennyi a gond, legalábbis én így értettem.
Sokan örülnének ha ilyen Anyósuk lenne aki nem telepszik rájuk, bocs, de én így gondolom.
Én hasonló vagyok, mint Anyósod, ha jönnek örülök, ha nem akkor elfogadom, hogy nem érnek rá vagy máshová mennek, külön élnek és ez szerintem így van rendjén, ha kérnek bármiben segítünk.
A férjem is ezen az állásponton van, unokánk még nincs, de szerintem ha lesz akkor is így maradnak a dolgok, ha hívnak megyünk ha nem akkor nem tolakszunk.
Szerintem se foglalkozz ezzel ennyit.
Mikor en kicsi voltam, a nagyszulok SOHA nem jottek hozzank, mindig mi mentunk.
Én úgy gondolom, -talán a saját példánkból kiindulva,- hogy egy nagyszülő, pláne ha nyugdíjas jobban ráér, pláne, ha még kocsival is rendelkezik. Tudom, lehet túlzás, de a Gyerekem bármit kitalál, bármit szeretne persze azért bizonyos kereteken belül, ha én a munkám miatt nem tudom teljesíteni, a Mamáék mindent elkövetnek, hogy meg is kapja.
Biztos történhetett valami, amiért elfordult a gyerekektől, a topicindítótól, de azért van szánk, hogy mindezt megkérdezzük.
Nálunk a nagyszülők szinte minden nap jönnek, segítenek, ahogy és ahol csak tudnak. Egy biztos, ha eljön az ideje ezt a sok szeretetet többszörösen vissza fogják kapni. :)
Ő ilyen és kész.Attól,hogy ezen paráztatod magad,nem lesz jobb.Sokkal szarabb lenne a helyzet,ha olyan anyósod lenne,aki állandóan a nyakadon lóg és mindenbe beleköt vagy vitát szít.
A gyereknek meg a szülei a fontosak.A nagyszülők csak plusszok,ha vannak.
Az én nagyapám sem volt egy nagy wasistdas,mégis felnőttem.És pont leszarom,hogy milyen volt,hiszen a szüleim voltak a minták.
Én a helyedben nem foglalkoznék ezzel ennyit.
Fogadd el így!! Mit szólnál az én lányom anyósához?
Mikor megtudta,hogy baba lesz attól kezdve már nem is fogadta őket . Már ennek 9 éve. Azóta nem látta a fiát, az unokáit egyáltalán! Talán itt a neten megnézi mert fent vannak! Van egy 8 éves fiúcska és egy 6 éves lányka! A vőmtől jobbat kérni sem lehetne...
Pont forditva , talan nem is annyira öreg vagy beteg . En is nagyi vagyok egy unoka sorozattal de respektalva vannak a hatarak. Emlitatt hölgynek ott van a partnerja es szeretnenek egymasnak elni meg egy kicsit plane ha mar nincsenek othon gyerekek .
Ö a felelöseget megtette hasonlo az en eletem paromal sokat utazunk es nagyon aktivan elunk. Ez nem önzöseg erre joga van az embernek , mi mar megtettunk azt amit tölunk elvartak.
Nem minden nagyi lesz " tettszvemhes " egy unoka latasra.En szeretem , tisztelem a " gyerekeim " es unokakat detto de soha nem jutna eszembe pl. hogy telefonalas vagy meghivas nelkul berontanak valamelyikekhez. egymas irany valo respekt . Nem szabad elfelejteni azt sem hogy ma ez a generacio igen is meg produktiv es ambiciokal tele eletet el .
Én semmi furcsát nem látok a viselkedésében. Hozzánk sem a nagyszülők jártak, hanem mi jártunk el hozzájuk a családdal.
Egyébként meg magad is írod, hogy ha segítség kell, akkor ott van.
Nekem úgy tűnik, mintha nem a gyerekeknek szeretnél elsősorban nagymamát, hanem magadnak anyát, és ezt a szerepét hiányolod.
Pedig jobban jársz.
Fogadd el, hogy ilyen.
Anyósom változásáról szól a cikkem.
Szeretném, ha a kisfiamnak és a születendő kisbabámnak lenne nagymamája, de úgy tűnik nem lehet.
Én megtennék bármit, gyakorlatilag sok mindent meg is teszek, de nem elég.
Lehet, hogy bele kelle nyugodni végre a megváltoztathatatlanba? A családom miatt nem megy. A megoldást pedig nem tudom.
Ugrás a teljes írásra: Megtartani a nagymamát