Megőrülök a férjemtől, pedig nagyon szeretem! Mi a fenét csináljak? (beszélgetős fórum)

Én a fejleményekre lennék kíváncsi,észrevettél már valami változást,mióta beszéltél a férjed fejével?

Remélem most a pár nap közelebb hoz titeket egymáshoz,és őt a gyerekekhez.Szurkolunk!:)

Mi? Jaj, ne már!!

Ezt nem gondolhatod komolyan, szerintem felháborító, amit írtál. Nem is kommentelném, mert azt gondolom, az ilyen véleményt el kell engednünk a fülünk mögött. Csak azért írok, hogy a fórumindító az ilyenre oda se figyeljen. (hát én meg vagyok rökönyödve.... csak azért, mert átmenetileg nincs jó kedve pasikámnak, azért még nem válok!!! jesszus... na mert szerinted egy következő pasinak mindig rózsás hangulata lesz?? ne már!! olvastad te, hogy van két gyerekük.. hálaajóégnek)

Zúztál mint a hurrikán! XD

[link]

sziasztok!

köszi a bátorÍtásokat! most úgy érzem,javulhat a dolog, én spec sokkal nyugodtabb vagyok h kiadtam a fájdalmamat-mérgemet. férjem is türelmesebb,sztem az a karácsonyi időszak sokat fog segteni. nyilván ő is besokallt már mindentől én meg tőle meg az itthonléttől,most lesz 10 napunk egymásra. anyukám elvállalta a gyerekeket is egy napra,szilveszterkor meg elutazunk 4-en,ha m,ásképp állunk egymáshoz remélhetőleg másképp is érezzük majd magunkat. én nagyon szeretem őt remélem nem őrölnek fel minket a gondok..

anyóst is kiosztottam,ma ilyen napom volt :) jóléesett :)

ez a táblás,mosis ötlet aranyos :) kipróbálom :)

vegyél vagy csinálj neki valami vicces táblát és tedd ki minden helységbe, hogy lássa

ilyenek legyenek rajta amit szeretsz benne meg amit a gyerekek

és dicsérjétek minnél többet

pl apa szeretünk

mosolyogj

meg személyesebb jó dolgok

nálunk pl pici korunktól ha a másik szomoru volt azt mondtuk egymásnak hogy mosi ,( moyolyogj röviditve)

és a mai napig hat, ha valaki szomoru mondjuk neki hogy mosi és elmosolyodok:D

tök jó:D

neked meg sok türelmet kivánok

Csak így tovább, nem baj az, ha néha nagy szája van az embernek , ki kell állnod magad mellett.

Azt a beszólást, hogy remélik nem lesz több gyermeketek- bízom benne, hogy nem hagytad szó nélkül, én tuti kiosztottam volna őket, aztán csak sóvároghatnának az unokák után.

Én is gratulálok!

Remélem sikerül megváltoztatni az otthoni légkört!

Gratulálok,ügyes voltál.Igenis figyelj magadra is.

Remélem jó irányba változik a kapcsolatotok,és a gyerekekhez való hozzáállása.Figyelj rá,h most tartsd magad ahhoz amit kijelentettél,ne sajnáld meg.Így tovább..

én is mondtam a férjemnek h ha nem jó neki menjen el és meglátjuk.

tisztellek az erődért!!!

hú,köszönöm a sok hozzászólást! hát igen,kicsit bekeményítettem,nem is tetszik a férjemnek :)de megmondtam h ezentúl másképp lesz és kész. itt az ideje h én is képbe kerüljek. én is akarok edzeni,sétálni lazulni bulizni,miért hiszi h csak neki jár?? de szte én ezt intézzem napközben. na eddig ezt hagytam is,de már nem.

eddig folyamatosan hozzá alkalmazkodtam,de elég volt. most azért érezzem én szarul magam mert ő a frusztrációját kivetíti rám? szóval beszélgettem vele szombaton,meglátjuk mi lesz. ennél ami van csak jobb lehet az biztos,bár most csak azon kattog az agya,h mi lesz ha esetleg nem tudja ezután azt csinálni amit akar.

szóval,nem tudom mi lesz. a családdal kapcsolatban is a sarkamra álltam,megmondtam neki és az anyjának is,h ezentúl engem hagyjanak békén. gyerekek mehetnek,a férjem is de családi összejövetelnél ők nem lesznek ott,mert csak pofavágás van. engem utálnak-nem tudom mi a fenéért?- megkaptam már h remélik nem lesz több gyerekünk,mert szegény fiacskájuk halálra dolgozza magát a 2 gyerek miatt!!! és még sorolhatnám. nem tudom mitől táltosodtam meg de most olyan erőt érzek magamban h szembe megyek mindennel h magamat és a gyerekeimet védjem.

az biztos h ti nagyon sokat segítettetek :)

Csak nem minden nő vágyik erre a szerepre, nem minden nő ilyen kiosztós. Nem mindenki irányító típus. Pedig én azt látom, hogy muszáj az lenni.

Az én férjem száz évig is ellenne bizonyos dolgok nélkül (új lakás ,gyerek stb.), és rájöttem ,hogy nekem kell irányítani, azt mondani, hogy most ezt és ezt csináljuk és kész! Aztán majd felzárkózik. Mert ha nem teszem, később én leszek a hibás, h miért hagytam, és ráadásul én akarom ezeket a dolgokat.

Én ezzel maximálisan egyetértek.

Igen, shol kemény az asszony (igen, talán már kegyetlen) az a jó. Én is ezt írtam az ismerősöm törtéentével, hogy tök kis bűbáj volt, a férje csalta, majd lelépett (4 gyerek után), aztán még őt hibáztatta, hogy miért hagyta, és végül most egy veszekedős, kemény, hárpia asszonnyal él, és boldog vele (a gyerekeit lesz.rja).

Az én egyik rokonom nem dolgozik, pedig már nincs gyeden/gyesen, jól élnek, férj visz mindent pénzt, asszony úgy kiosztja, de úgy általában az összes családtagot, és boldogok, mert legalább mindenki tudja,mi a dolga.

Sziasztok!

A férfiak nagy része hihetetlenül önző, csak úgy alapból, és felelőtlen, és újabb kihívások érdeklik....nem úgy gondolkoznak mint mi....azt látom, ahol kemény és szinte már gonosz az asszony, ott a férfi tudja hol a helye, egyébként szarik mindenre, ha a kedve úgy tartja...de mindegyikhez van kulcs, és minden nőnek meg kell találnia a saját választottjához a kulcsot, mert egyszer úgy gondolta, holtomiglan-holtodiglan, és a gyerekek családban kell ,hogy felnőjenek, vagy maga marad az ember, és vágyik a társra, vagy a következővel is meg kell vívnia a harcot, akkor inkább a rongyos régit kell újítgatni....

Még ez is lehet!

De én erre azt mondom, hogyha valaki akar valamit, akkor tesz érte!

Kirekesztve érezné magát, meg csak pénzügyekben "kell" a családnak! Basszus! Akkor hajrá! Tessék programot szervezni a családnak, élményeket adni a gyerekeknek, a feleségnek és akkor máris kiderül, hogy nem "csak" a pénzügyek miatt kell.

Ez az egész csak arról szól, hogy a pasi nem akar részt venni a családban, nyűgnek érzi, és nem lát az orránál tovább. Nem a nemes célokat látja a gyerekeknél, hanem a napi gondokat, amik fárasztják.

Egyetértek azzal, aki azt írta, hogyha edzeni tud, akkor nem lehet nagy baj! Ha olyan fáradt lenne, akkor az edzőteremig sem jutna el!

Pontosan! Ha ezekre képes, akkor tud házimunkát is végezni és a gyerekeivel is foglalkozni.

Én nem olvasnék ugyan be neki (a vita elkerülése miatt), de fokozatosan bevonnám mindenbe és nem kímélném semmitől.

Nem értek egyet. Tehát várjon a sült galambra? Semmiképp.

Ez a legrosszabb, amit tehet. Én pont az ellenkezőjét mondom. Csak akkor lehetsz nyugodt, ha te tudod, hogy MINDENT megtettél.

Miben fogja vissza magát? Ne takarítson annyit? Én beolvasnék a pasinak.

Egyem a kis lelkét. Ha tud teljesíteni a munkahelyén, meg van ereje edzeni, nehogy azt higgyétek, hogy gáz van vele.

Nem tudom, hogy feleségként mit tehetne! Talán azok a hsz-ok, hogy egy kicsit hanyagolja és magával törődjön?? Nem tudom.... mindenképpen próbálkozni kell, vagy pedig meg kell próbálni beszélgetni a pasival, de az csak akkor fog sikerülni, ha ő is meg akar nyílni.

Mindenképpen nehéz helyzet, nem irigylem szegénykét!

De akkor mit tud szegény tenni?

Nem depresszió, szerintem se.

Szerintem a férjed nem tud örülni az életnek és nem tudja értékelni azt, amit a sors adott neki.

Elolvastam a hsz-okat. Depresszió?? Szerintem nem!

Sok olyan embert ismerek, akik nagy cégeknek, menő kollégákkal dolgozik....és hát sajnos jó példát ilyen ügyben csak nagyritkán látok.

Nem akarok ismeretlenül senkit sem "boncolgatni", de néha a cégnél nagyon-nagyon fontos ember, nem tud otthon beilleszkedni. Nem találja a helyét a családban és nyűgnek érez mindent, ami nem az ő fontosságát igazolja. Márpedig otthon te vagy az irányító és lehet, hogy ez nem tetszik neki. Persze ez inkább csak tudatalatt munkálhat benne, sose vallaná be.

Gyógyír?? Csak akkor fog változni, ha saját maga felismeri azt, hogy jó dolga van. Hogy van két csodálatos gyermeke, szerető felesége és kényelmes élete.