Meghalt Albert Györgyi! (beszélgetés)

Hűűűűű, hogy neked milyen igazad van, jól megmondtad a frankót! Lassan kicsit sok lesz ennek a nőnek az okoskodásából, mindenkinél mindent jobban tud. Apám! Ilyen nincs!)))))

Valahol azt olvastam, hogy nem tartotta Györgyit szépnek...szerintem meg egy NAGYON SZÉP nő volt. (Láttam a tv2-ben egy 1997-es Jó reggelt Magyarország bejátszást.)Ellenben erről a Keáról is megnéznék egy képet, de sajnos nem tett fel magáról....))))))

Én is nagyon sajnálom Györgyit!

A sógorom évekig a férje volt. Mellette állt rajta kívül a férjem egész családja, de hidd el, senki sem tudta már őt kihúzni a betegségéből. Anyósom nagyon össze van törve.

Hát igen... a bulvár / a média már csak ilyen... ebből élnek...

Bár 2 észrevételem lenne:

1. "ha nincs közönség, nincs színház" Szerinted a StoryBestHot-ból, vagy az Élet és Irodalomból adnak el többet az újságárusok?

2. Csúnya, de nagyon képletes hasonlat:

"ha valaki egy magas trambulinról, nyílt szinen, 10millió emberes stadionban beleugrik egy sz@arral teli medencébe, az miért csodálkozik, hogy szaros lesz és még ki is röhögik?" Nem volt kütelező "sztárnak" lenni...

Mi lenne, ha ezt a topicot egyszer, s mindenkorra befagyasztanánk?

Egyszer egy interjúban azt mondta, közel 10 éve, hogy úgy érzi, ez a mostani, nem az ő köre. Az interjúból kiderült, hogy hitt a reinkarnációban. Reméljük, hogy a következő az ő köre lesz, de legalábbis a mostaninál sokkal boldogabb.

De, többször is! Meg is fizettem érte.

És nem gondolom, hogy meg kellett halnia, vagy depressziósnak kellett lennie a "bűneiért"

Sőt, nem győzöm hangsúlyozni, hogy sajnálom, mint embert,

csak egyszerűen nem szeretem, ha valakiből halála után hőst csinálnak, ill. a haláláért másokat hibáztatnak, csak azért mert a nagy magyar médiafalkában ő kiabált a leghangosabban.

Vajon a szüleit / testvéreit /expasikat megkérdezte valaki, hogy is volt igazán... vagy csak elolvastuk a könyveit (én is) és megállapítottuk, hogy jajj, szegényke...

Szerintem, ha tényleg erre vágyott volna, akkor nem lett volna szerető annyiszor.

(ő írta a könyvében, hogy bevállalta...)

Arról nem beszélve, hogy vajon a szeretői családtagjai vajon mit éreztek a könyv megjelenése után?

Vagy amikor azt nyilatkozta, hogy már akkor csókolózott az utolsó pasijával, amikor az még a legjobb barátnője férje volt...

És még sorolhatnánk...

Tudom, hogy "halottakról vagy jót vagy semmit" de az igazság attól még az marad, mert valaki közben elhúnyt.

Albert Györgyi szép halált halt.

Gyorsan, remélhetőleg minimális fájdalommal.

Megadatott neki, amiért sokan könyörögnek.

Hogy korán? Attól függ, mihez képes.

Egyéniség volt, aki kilógott a tömegből. Maradandót alkotot, "odatette" magát.

Nem élt hiába, megjárta a mennyet és a poklot is.

Nagyon megrázott a halálhíre és hiányozni fognak a megnyilvánulásai, de szerintem ő nem bánná ha rajta múlna, hogy igy alakult.

Igen KeA , teljesen komolyan is gondolom amit írtam,..abszolut tapasztalatból...beszélni mindig könnyebb....

és azt az idézetet olvastad már??" Kinek gyermekét nem fedi sírhalom, nem tudja nem érzi mi is a fájdalom" Amikor én azt írtam hogy, duplán akkor egy tizedét sem kérem, mint ami az én fájdalmam...

Igaz.Most így megindult a klaviaturián a kezem,de leálltam,mert off lenne.

Sajnálom,mint minden ember távozását.Emberi léte attól volt emberi ahogy élt! Senkinek nem áll jogába minimális szinten sem véleményezni.....

Nem állítottam, hogy a Hellinger módszer csodaszer, csak megemlítettem, mint egy lehetséges utat.

Úgy jön ide, hogy elkezdtünk a depresszióról beszélgetni, és felmerült ez is.

Nem értem, miért ne lehetne...

Főleg, hogy Györgyi felvállalta ezt a témát, sőt többször beszélt róla, hogy szeretné, ha az ő példájából mások is segítséget kapnának.

Vagy itt csak meghatározott mondatok hangozhatnak el?