Megbántottam volna ezzel? Mi járhat a fejében? (beszélgetős fórum)

"nem voltam benedvesedve és borzasztóan fájt"

Ez akkor is szex, ha szar volt.

Pár évvel ezelőtt nagyon próbálkozott azzal, hogy legyen közöttünk valami, de végül nem lett semmi, mert én nem akartam. Azóta megmaradt ugyan a barátság, de elkezdett folyamatosan romlani. Ugyanúgy sokat beszélgettünk, de már nem annyit, mint az elején, és nem olyan mélységű dolgokról.

Aztán vett egy fordulatot, hogy azt mondta, hogy Oke, akkor szexeljünk. Aztán ezen a bizonyos estén viccből mondtam neki, hogy aztán tudom ám, hogy régóta szeretsz. Nem tagadta, sőt az volt a válasza, hogy igen és…

Plusz ugye szexről volt szó, mégis folyton ölelgetett, csókolgatott.

Úgyanúgy én is éveken keresztül a barátja voltam. Nem ma ismerkedtünk meg.

Mi az, hogy csak szexelni akar a magamfajtával? Miért én milyen fajta vagyok?

Buta vagy, ha azt gondolod, hogy a szexel barátságot tudsz elmélyíteni, vagy megtartani. A barátod akkor is a barátod lesz, ha nem szexelsz. Akkor is barátod marad, ha azt mondod, hogy nem fekszem le veled!

Egy 38 éves férfi, csak szexelni akar a magadfajtával. Ennyi idős férfinek már meg vannak a barátai.

De nem volt szex. Illetve én nem nevezném annak, ami történt.

Vajon, ha lefekszem vele, visszakapnám, mint barátot? Lehetne ugyanolyan a kapcsolatunk, mint előtte?

Csillagom, ő valószínűleg csak meg akart farkalni.

Innen nézve én nem látok többet.

Mert a szex megváltoztatja a dolgokat.

A barátság akkor tud folytatódni, ha mindkettőnek jó, és egyik fél sem akar többet.

Mert már nincs barátság, ez van fogadd el.

Máskor okosabb leszel talán.

Nem róla szólt a többi fórum. Barátok vagyunk, évek óta nagyon jó barátok vagyunk. Rengeteg csalódásom volt, amikor mellettem állt, rengeteg tanácsot adott. De az utóbbi időben, az utóbbi pár hónapban egyre gyakrabban felvetette a kérdést, hogy miért nem fekszünk le egymással.

Szerintem az volt a baj, hogy jó viszonyban voltunk, viszont ritkán futottunk össze egymással, úgymond ritkán lógtunk együtt.

Ő ha ment ide-oda, vagy haverokkal ment, vagy más egyedülálló ismerősével, de engem soha nem hívott. És ez a dolog részemről is így volt. Mindig mindenhova mással mentem. Nem az volt a baj, hogy nem szerettem volna vele menni, egyszerűen ő nem engem vitt magával sehova és ezért én se őt. Persze megjegyezte ő is, hogy ő azért se hív, mert látja, hogy én se hívom soha őt sehova.

Feküdjön, de hogy - sajnálom, de nem tudom szebben negfogalmazni - szárazzon d@gják meg másodjára...

Egyáltalán milyen férfi, akinek ez így megy (és nem szadista)?