Még az expasit szereti? (beszélgetős fórum)
Nem volt kérdés a srác szerelme....
Önbecsülés is van a világon.
Viszont, ha már vele van, akkor mellette kellene állnia minden körülmény között.
Igen, ő választotta, akkor meg ez is hozzátartozik...
Én túlzásnak tartom ezt a nagy kiborulást egy szám miatt.
S ha egy párként mentek oda, akkor ezzel még le is járatta az új barátját.
A vigasztal az automatikusan lábtörlő?
azért ez erős...
Elég vicces a hozzáállásod :D
Ha az ex miatt sírsz, nem szeretlek, ha nem azért, akkor szeretlek???
Mint írta, csak később derült ki, hogy miért zokogott, és amúgy meg tök mindegy is, hogy miért.
Csak mert zokogott és rossz lelkiállapotban volt, azért kellett volna.
Végülis egy "pár"ként mentek abba a buliba.
Biztos elnyeri a bizalmat ekkora együttérzéssel és támogatással az új pasi :)
Szerintem az új párjától nem lehet ilyet elvárni.
Egy barátnőtől, baráttól igen.
A srác oldaláról is próbáljátok nézni a dolgokat! Hogy érezheti magát?
Igen, mert még nincs túl rajta. Megértés kell és szeretet neki. Ha nem kapja meg, akkor előbb utóbb vége lesz ennek a történetnek. Pedig nyilván nem véletlenül jár vele a lány.
Ha nem tud megértő lenni, akkor hogyan tud pl. jövőt tervezni vele?
Azért azzal tisztában kell lenni, hogy idő, mire túl van az ember egy szakításon...
Fél év nem sok ilyen értelemben... lehet, hogy kell még neki kétszer ennyi idő, hogy rendesen feldolgozza.
A másik, hogy le kell ülni és beszélgetni vele. Ha nem beszéled meg vele, akkor honnan tudod, hogy valójában hogyan érzett, érez?
Párkapcsolatban alap a kommunikáció. Ülj le vele és beszéljétek át. Biztosítsd arról, hogy szereted és mellette állsz bármit is mond. És igen, bármit is mond, fogadd el.
Azért bunkó dolog, mert nem volt tekintettel a jelenlegi párja érzelmeire.
Szíve szakadt meg??? Nem tegnap történt a szakítás...
Miért hagytad egy órán keresztül egyedül ülni?
Miért nem ültél mellé, ölelted át vállát, csak hogy érezze, hogy nincs egyedül a bajban, számíthat rád?
Vagy mentél, de ő küldött el?
A szakítás is gyászfolyamat.
Hagyd hogy gyászoljon, de empatikusan nem árt róla beszélni.
Nekem meghalt a férjem, bizonyos zenéktől nagyon ki tudok borulni.
Az a napnál is világosabb, hogy az exét szereti. Belé szerelmes.
Egyesektől viszont szomorú ez a rosszindulatúság. Miért lenne bunkó, meg teátrális műbalhé? Ha az a lány szerelmes (márpedig a leírás alapján az) akkor a szíve szakadt meg, mikor meghallotta azt a dalt. Főleg ha tényleg önhibájukon kívül szakítottak. Az érzésekkel, pláne ha ilyen erősek, nem lehet mit kezdeni. Belőle most kiszakadt, ilyen formában.
Vannak olyan dalok, amikbe belesajdul az ember szíve még 100 év után is, de ilyen hisztit leverni az emberek (na jó, nők) 99 % -ának nem sikerülne, még a legeslegrosszabb napján se.
Szóval, aggódhatsz rendesen, mert ki tudja hogy miért fogja legközelebb eldobni az agyát.
Szóval, ha nincs a külföldi meló, akkor valószínűleg még most is együtt lennének!?
Ez màr inkább aggodalomra ad okot.
Teátrálisnak tartom a viselkedését és bunkónak is:(
Mert érezhet az ember egy emlék, dallam stb hatására mély érzelmeket, szomorúságot, de ilyen állapotba kerülni társaságba, nem felnőtt viselkedés...
A barátnője, akit említettem, mesélte, hogy a pasi külföldön kapott munkát, úgy volt, hogy a barátnőm is költözik vele, de végül nem, járogatott ki hozzá, de egy fél éven belül ráment az kapcsolatuk a távolságra.
Azóta egyébként hazajött a pasi, úgy tudom.
Lényeges kérdés, hogy miért szakítottak!
Tudod a körülményeket?
Szerintem, ha otthon vagytok kettesben, egy nyugodt pillanatban kérdezz rá a dologra finoman. Ha nem akar róla beszélni, nyilván nem kell erőltetni, de ez is hozzátartozik a párkapcsolathoz, ha ilyeneket nem lehet szóba hozni, akkor megette a fene az egészet.
Egyébként nem biztos, hogy szerelemről van itt még szó, egyszerűen tárgyiasította a dolgot, adott szituban éppen a zenéhez kötötte az érzelmeit, erre húzta rá a fájdalmát. És ez rossz is meg jó is - mert így egyrészről könnyebb megszabadulni tőle fizikailag és képletesen is, de ugyanakkor meg saját magának árt vele, ahogy a példádban is látszik. Teljesen érthető, hogy zavar a dolog, de azért nem biztos, hogy rögtön a legrosszabb verzió az igaz. Én a helyedben rákérdeznék egy csöndesebb pillanatban, még az is lehet, hogy jót tesz neki - és nektek is - ha tudtok róla beszélgetni.
Én nem mondanám, hogy biztosan az expasit szereti. Nekem volt egy nagyon csúnya csalódásom 19 éves koromban. Terhes lettem, de ő nem kért belőle. Elvetettem. Ahányszor meghallok egy bizonyos számot, az a hányinger támad meg, amit akkor, a terhesség alatt éreztem. Már tudom kezelni, de már férjnél voltam, amikor még mindig álmodtam vele, s reggelre jól kiborultam.
Nekem jót tett, hogy anno a férjemmel ezt megbeszélhettem.
Ha őszintén, szeretettel fordulsz felé, akkor meg tudjátok beszélni. Csak te tudsz neki segíteni lezárni a múltat azzal, hogy biztosítod szóval és tettel, hogy számíthat rád. Ha erre képes leszel, akkor több vagy, mint az a másik. Ha ő ezt észre veszi, értékeli, akkor megérdemli, hogy vele légy.
:)