Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Második feleségek, Ti hogy élitek túl az exnejet..? fórum

Második feleségek, Ti hogy élitek túl az exnejet..? (beszélgetős fórum)


2017. jan. 16. 09:58
Vajon mi lett a történet vége?
28. b4ca0947f4 (válaszként erre: 16. - SacSac)
2012. ápr. 14. 11:26
A párod iránti ragaszkodása kimerül a kirakatintézkedésekben ? Csoda, hogy egyáltalán az is van. Ha te "átvetted" a pasit, mikor jól ment neki, akkor vállald akkor is, amikor beteg.
27. b4ca0947f4 (válaszként erre: 20. - SacSac)
2012. ápr. 14. 11:24
A családja elutasítja az új életét? nem is értem:) nyílván nem így tervezték , hogy leélik az életüket, hogy az családfő felborít mindent.
2012. ápr. 14. 11:22

Egyértelműen semmi közöd a kedvesed vagyonához és ahhoz sem, hogy miként egyezett meg a feleségével. Ha a feleség esetleg okosabb és tapasztaltabb, mint te, akkor így jártál. Ja, igen, a betegség jöhet bárkinek... és akkor derül ki, hogy mennyire kitartó az új barátnő. A feleség gondoskodása teljesen egyértelmű, gondolom sok évig éltek kapcsolatban, még jelent neki valamit a kedvesed.

Szerintem ne avatkozz bele az anyagi dolgaikba, nem te kerested meg azt a pénzt, amiből most szeretnéd, ha részed lenne.

2012. ápr. 13. 19:41

Nem a férjem, de együtt élünk 3 éve. A feleség hagyta ott amikor egy nagyon súlyos betegség miatt műtötték. Mire kikerült a kórházból már se lakása, se családja nem volt. Először barátoknál húzta meg magát, aztán össze szedte magát anyagilag egy nagyon szép házat épített saját erőből. A feleség soha nem dolgozott, a mai nap sem, a lánya 34, a fia 24 éves, egyik sem dolgozik, a páromat pumpolják.

A volt feleség ugye azt mondja, hogy ne a "kurvádra" vagyis nehogy rám, hanem rájuk költse a pénzét. Engem még sosem tartottak el, de ez a helyzet nagyon nem tetszik. Ultimátumot adtam a páromnak, hogy válasszon, mert ezt sokáig nem tűröm. Lehet, hogy az idén még visszaköltözöm a lakásomba.

Nagyon nehéz olyan emberrel akinek már volt családja.

Én már 20 éve elváltam, azóta sem láttam a volt férjemet, a kapcsolatot befejeztük, semmi közöm már hozzá.

De az nem jó, ha ilyen nagyon szoros a volt családdal a kapcsolat, és nem bírom, ha a másik embert kihasználják. Amikor bajban volt még a gyerekeit sem láthatta. Most meg a seggüket is kinyalja. Ha neki kell segíteni a gyerekei soha nem érnek rá. Ezt soha sem fogom megérteni.

2012. ápr. 13. 11:57
minden ember mas,de nekem parom indulasnal megmondta,hogy o hagyta el a feleseget es becsukta maga mogott az ajtot.en is ilyen vagyok ,elvaltam es tobbe nem tartottam a kapcsolatot a volt ferjemmel.a multat lezartam es jol melyre elastam az emlekezetemben.tudom nem mindenki ilyen szerencses a volt exevel.
2010. ápr. 26. 15:30

Pffffffff nem élem túl a párom exnejét!


De ő sem élt túl engem,olyan verést mértem rá!

Nem egy elit módszer,de nekem tetszett!!!!XDDDDD

2010. ápr. 26. 15:26

Nekem inkább a saját exemmel van problémám, mint a pároméval. A pároméval szinte barátnői viszonyban vagyunk. Számtalanszor voltunk közös családi eseményeken, esküvő, ballagás, és tök normális, pedig még a 8 osztálya sincs meg. Felfogta ettől függetlenül, hogy akkor is elhagyta volna a férje, ha velem nem találkozik.

Az exem meg megcsalt, gyereket csinált másnak a házasságunk ideje alatt, elhagyott (nem a gyerek anyja miatt) és vérig van sértve, hogy "kisemmiztem". Így járt.

2009. febr. 27. 00:35
Én második férj vagyok,és néha kellemetlen!
20. SacSac
2009. febr. 27. 00:19

Nem.

Azért lettek tartozásaim, mert a közös fészkünkre költöttem minden pénzemet, lévén, neki nem volt, mivel a családjára hagyta. EGY gyereke van.

Ketten dolgoztak meg- azaz inkább ő- a vagyonukért, mégis MINDENT ott hagyott. Sőt a vagyonmegosztás költségeit ezek után felesben fizette az ex-szel.


Én is úgy gondolom, nincs közöm a pénzükhöz- nem én kerestem meg.

Sosem néztem mije van, mije nincs, de

1) nem értem, hogyan akarhat valaki így új életet kezdeni, a velem tervezett életére miért nem gondol?

2) Most beteg, és ez nem olcsó dolog.

3) Nem tehetek róla, úgy érzem engem értékel le azzal, hogy velünk "majd valami lesz", ők meg hadd éljenek boldogan...


Ezen közben a volt család elutasítja az új életét, megismerni sem hajlandóak.

Ennyi.

2009. febr. 22. 12:46
Semmi közöd kedvesed vagyonához , pénzéhez. Nyilván azért volt "mamlasz" mert ott maradtak a gyerekei és őket nézte. Az általad felhalmozott adósságokat ne más pénzéből akard kifizetni.
18. SacSac
2009. febr. 22. 10:22
Igazán köszönjük szépen! :)
17. ashlye (válaszként erre: 16. - SacSac)
2009. febr. 21. 13:05
Hát igen, a betegség az nem mellékes dolog! Kívánok mielőbbi gyógyulást! Testileg-lelkileg!
16. SacSac
2009. febr. 21. 12:55

ashlye, kedves, ismerős a helyzet, hogyne lenne az...

Én csak azt fájlalom ebben, hogy nem tudunk annyit dolgozni, hogy "finanszírozzuk" a műtéteket (sok lesz, ha meg akarunk gyógyulni) és a vitaminokat.

..és ezt valaki végig nézi úgy, hogy párom iránti ragaszkodása kimerül a kirakatintézkedésekben.

Az én mamlasz emberem meg nem lát tovább az orránál...

15. SacSac
2009. febr. 21. 12:51

Kedves Holorka, ezt a vagyonmegosztást a nej ügyvédje intézi teljesen. Azt tudom még, hogy eddig nem "lezárt" a dolog, egy adminisztratív ügy miatt húzódik a folymat 1-2 éve már (A nej intézi). A régi házuk és a régi nyaraló átíródik a gyerek és a nej nevére az eljárás végén, ami után reményeim szerint végre kérvényezni fogják a válást is.


Ez a mostani ház már 1/1-ben a Kedves nevén van, a rajta lévő jelzálog kezese az ex.

14. ashlye
2009. febr. 21. 12:06

Az én párom exe is kizsigerelt minket. Jobban mondva a párom, és hát igen elég tutyi mutyi módon ráhagyott mindent az exfeleségre. Valamilyen szinten megértem, mert mégiscsak ő fogja nevelni egyedül a kis csöppséget, de most mi a nulláról kezdtünk. Lassacskán helyre jön minden, hisz egymásnak segítünk. Hiába kéri a párom, hogy ne dolgozzak annyit, én is szeretném, ha tényleg közösen építenénk fel új életünket.

Fel a fejjel, tartsatok ki egymás mellett, és ne keseredj el, ez egy ilyen időszak. Utána hidd el minden jobb lesz. kell egy ilyen hullámvölgy, hogy ne csak a szép és jó legyen, hisza kkor nem értékelnétek. Én azt mondom, ennél már csak jobb lehet! ELŐRE nézz, ne vissza!

Kitartás!!!

2009. febr. 21. 11:54
Nem tudom mit csinálj, nem könnyű helyzet! De míg nem rendeződnek a dolgok, addig ne szülj Neki gyereket!!!!! Ugyanis nincs mire!!!
12. holorka (válaszként erre: 11. - SacSac)
2009. febr. 21. 10:49

És most, hogy beteg lett nem látja ezt másként. Mármint a vagyonmegosztást.

És az a vagyonmegosztás bírósági úton ment, vagy van róla valami hivatalos papír?

11. SacSac
2009. febr. 21. 10:45

A válás folyamatban van, csak elhúzódik egy adminisztratív macera miatt. A vagyonmegosztási tortúra megelőzte a válást, ekkor úgy határozta el a párom a megosztás mikéntjét.

Valószínűleg furdalása volt, hogy ennyi együtt töltött év után eljött otthonról.


Akkor sem értettem, hogyan akar új életet, családot, ha mindent nekik hagy, de nyilván ehhez semmi közöm: nem én dolgoztam meg érte.

Csak közben itt a rák.

Hogy bírja ki, hogyan bírja ki az exnej, hogy a volt férje szeretete kimerüljön napi 3 telefonban, a kórházba behordott kajákban, és abban, hogy ő akarja hozni-vinni a vizsgálatokra. Ezen közben sem ő, sem a lánya, engem megismerni sem hajlandó,noha nem ártottam Nekik.


Ha valóban szeretné annyira a páromat, mint azt hangoztatja, akkor nem fogadná el az összes vagyont.


Engem sem érdekelt, mennyit költöttem ránk anno, amíg a Kedves nem dolgozott...

Csak a párom e tekintetben érthetetlenül makacs... Szerinte a vagyonmegosztás így jó, ahogy van.

10. SacSac
2009. febr. 21. 10:38
Egy gyereke van, ő már bőven felnőtt.
9. holorka (válaszként erre: 1. - SacSac)
2009. febr. 21. 10:37

Szia


szerintem első körben beszélj a kedveseddel, hogy ha szeret téged és önmagát, sürgősen forduljon ügyvédhez és indítsa el a válás - ha ez még nem történt volna meg. A válás során pedig rendezzék igazságosan az anyagiakat.

Bár ez egy elég hosszú procedúra - főleg ha nincs megegyezés.

Én is elváltam. 2006 szeptemberében adtam be a keresetet, de az anyagiakban még mindig nincs egyezség, mivel nálunk a volt férjem arra is igényt tart, amihez semmi köze.

8. danama (válaszként erre: 1. - SacSac)
2009. febr. 21. 10:35

Szia!

Köthetnétek eltartási szerződést, illetve haszonélvezeti jogot rakhatnátok a házra, így a gyerekek nevén lenne, mégis te lakhatnál benne amíg fel nem nőnek

7. 11a91585fe (válaszként erre: 6. - SacSac)
2009. febr. 21. 10:34
Nem vagy egyszerű helyzetben..Próbáld meg az agyadból kizárni az exet.Bár tudom,nem könnyű...
2009. febr. 21. 10:28

Igen, én csináltam, azzal, hogy Rá (amikortól nem volt jövedelme) - és a külön költözéseimre költöttem mindazt, amiért épp azért dolgoztam meg keservesen, hogy emelkedhessen az életszínvonalunk, hogy én ne mezítelen fenékkel jöjjek a kapcsolatba.


Így történt.


Köszönöm szépen az eddigi válaszokat, és előre a továbbiakat is!

5. 11a91585fe (válaszként erre: 1. - SacSac)
2009. febr. 21. 10:23
Az adóságodat te csináltad?
2009. febr. 21. 10:16

Szia SacSac,


Vegigolvastam a torteneted, es hat eleg szivfacsaro :-( Sajnalom, hogy ilyen helyzetbe kerultetek! Szornyuek ezek a valasok, valahogy a vegen mindig mindenki csak veszit. Az en parom is ket borondnyi ruhaval hagyta ott az elozo eletet anno, pedig a 11 ev alatt ennel azert egy hangyanyival tobb "vagyonuk" halmozodott fel... Az a baj, hogy a pillanatnyi gazdasagi helyzet miatt mindenki csak kinlodik, es jo ha meg van munkahelye az embernek, ugyhogy sajna otletem sincs hogy hogyan tudatok kikeveredni a csavabol. Talan ha tudnal beszelni az exnejjel, mar ha lehet vele civilizaltan kommunikalni, hatha megertene... A masik, hogy probalkozni kell tovabb a haz eladasaval ha ezt akarjatok... a valsag nem fog orokke tartani, es amig tart is igazabol a szerencsen mulik... akarmennyire is sz.rul megy az orszagnak mindig lehet olyat talalni akinek van penze, es hajlando is kolteni, csak lehet hogy tovabb kell keresni.

Tudom, nem sokat segitettem, de hatha egy picit. Kivanom, hogy sikeruljon valamilyen megoldast talalni!

2009. febr. 21. 10:16

Elolvastam.. (bár én nem vagyok se első, se második feleség, nem is tudok tanácsot adni), de nem lehet egyszerű.

Az a lényeg, hogy ne stresszeljetek, lehet, hogy nehéz ilyen helyzetben, de a párodnak sem tenne jót az idegeskedés.

2. vereskati (válaszként erre: 1. - SacSac)
2009. febr. 21. 10:09
Huuuuuuu! Ezt át kell gondolnom. De biztos beszélnék ügyvéddel:)))
2009. febr. 21. 09:55

Vészhelyzet van,ezért ezen belül egy kérdés. Hosszú lesz, de igyekszem tömöríteni. Hogyan tudnám ráébreszteni a Kedvesemet, hogy gondolja át újra a vagyonmegosztást az exnejével?

Több éve élünk együtt, még nem vált el papíron az extől, de nem miattam jött el otthonról. Olyan vállalkozásuk volt, amelyben Kedvesem vegyi anyagokkal foglalkozott napi 16 órában, nej csak "asszisztensként" működött közre a cégben, nevelte a gyereket és a közösen épített, nagy értékű luxusházba telepítette a saját szüleit. Kedves ezt a házat és a saját, gyerekkori nyaralóját is rájuk hagyta. Nej szüleinek van még egy használaton kívüli lakásuk is, de mégcsak ki sem adták...

A közös kp. tartalékokat megfelezték, csak egy kb 60 nm-es lakást tartott meg, ebből és a maradék kp-ból vidéki házat vett, itt élünk most.

Kedves olyannyira pancser, hogy ezek után még a régi céges-, és a vagyonmegosztás költségeit is felezi exnejjel. Nem problémáztam ezen, örültem, hogy exnej lassacskán felhagy az én folyamatos fúrásommal, 3 idegtépő év után ez nagy dolog. Ebből az amorf, exnejben gazdag életből sokáig nem tudtam kilépni, (szerettem!)horror-időszak volt, összeszedtem egy csini depressziót, amely közben mindenemet elveszítettem, adó- és banki tartozásokat halmoztam fel.

A helyzet nem változott, így végre kiléptem. Fél év után Kedves rendezte a gondolatait, hiányzom, visszakönyörgött.

megváltozott. Gyereket, családot akar tőlem, amit még sosem... Exnejnek nem hagyta, hogy fúrjon, a pótmamaszolgálat is befejeződött meg a napi telefonok is.


...amíg meg nem tudtuk, hogy a Kedvesem beteg... A régi vállalkozás vegyi anyagai miatt (szinte biztosan) lett rákos, betegsége folyamatos kezelést, költséges étrendkiegészítőket igényel. Azzal, hogy én vidékre költöztem hozzá, tudta, hogy nehéz, csaknem lehetetlen lesz ismét elhelyezkednem a szakmámban. Illetve bármit dolgozom, a tartozásaimat vonni fogják keményen: végrehajtók loholnak a nyomomban.

Ő élete állására készül, mindig erre vágyott-minimálbérért cserében. A válságterv az volt, hogy a házat, amit vett, ahol élünk, amit imádunk, a túlélésünk miatt bárhogy szeretjük, eladjuk, ebből az én tartozásaimat és az ő jelzálogát kifizetjük, és veszünk egy kicsi házikót, családi vállalkozást csinálunk. Ám a mostani időkben még mélyen ára alatt sem sikerül eladni a házunkat.

Fogalmam sincs, mi lesz, egyet tudok, hogy Kedves elzárkózik attól, hogy legalább a gyerekkori nyaraló árát esetleg elfelezze a nejjel. (Igaz, egy balatoni nyaralót eladni szintén nem könnyű.)

Annyit még, hogy a betegsége miatt természetes úton már nem lehet gyermekünk, és tudni kell azt is, hogy exnej megint kezd anyáskodni, napi telefonok, stb, de az nem jut eszébe, hogy ha annyira szereti a volt férjét, mint mondja, akkor esetleg ebben a helyzetben nem tartana meg mindent...


Annyit még: nem tudnék miből és hová költözni tőle, 3-4 milliót kellene kifizetnem, hogy tartozások nélkül élhessek, hogy értelmes fizetést kapjak.

Amikor visszaköltöztem hozzá, azt mondtam: én innen többé nem megyek el, ebben meg is egyeztünk. Ezzel együtt az is nyilvánvaló, hogy a házunkhoz semmi közöm, nem mehet a nevemre a végrehajtóim miatt és nem is örökölhetem, mert kedvesnek már van gyereke, a végrendelkezésben pedig exnej miatt nem bízom...

Ne értsétek félre, én szeretem őt, és azt is tudom, összeomlana, ha elhagynám, amit nem tudok elképzelni-főleg így, betegen..


Ti hogyan állnátok fel, mit tennétek ebben a helyzetben? Köszönöm.

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook