"Korai" ünnepi fények és az ajándékozás pro és kontra (beszélgetős fórum)

Azért, mert cikket írtam a véleményemről, valószínűleg még nem fogja megváltoztatni az emberek véleményét a világról. :D

Nem is értem, hogy ezen mit csodálkozol?

Mindenki azt csinál, amit akar, úgy éli meg a karácsonyt, ahogy akarja. Akinek meg nem tetszik a cikkem, nem olvassa el. Ennyi. :D

..és még valami:))

Régen is egy hónappal,advent kezdetekor már felkerültek az ünnepi díszek,dekorációk az üzletekre,előkerültek az égősorok és a díszek is,csak akkor sokkal szolidabban díszítettek,mint manapság.

Pont erről beszélek:)))

Hogy nem értem ,kit,miért érint rosszul,vagy háborít fel,ha ilyenkor vásárlási,ajándékozási lázban égnek az emberek?

Hisz karácsony lesz,és régen is így volt,csak mi gyerekek voltunk,és a fárasztó részéből nem jutott semmi,csak a várakozásból,és az örömből.

Most abból merítkezünk,ha másokat örülni látunk.

Ezért nem értem a cikket,sem az emberek ellenérzését a "gazdag" karácsonyok ellen....

Aki megteheti tegye,ezért nem kötelező mindenkinek erőn felül ajándékozni.

Persze, hogy a boltokat rovon. Én ONNAN vásárolok ajándékot. Nem vagyok egy kreatív elme, nem tudok kötni, horgolni, hímezni, hajtogatni.

Aztán meglátok apró kincseket. Egy üvegből készült fülbevalót, egy gyönyörű fatálat, egy nyuszi formájú papucsot, egy szamovárt a teaimádó gyerekemnek.

Érdekes ,hogy minden embernek ez a véleménye szinte,mégis mindenki a boltokat rója,de persze ő nem azért ?:)))

Szerintem a karácsonyi izgalom,a vásárlások,a készülődések mind hozzátartozik az ünnepi hangulathoz,és nem hinném ,hogy azt kellene nézni mit ,hogyan tesznek,vesznek mások,hanem az lenne a lényeg ,hogy mi magunk élvezzük az ünnepi készülődést.

Szerintem mindenkinek egyet jelent a karácsony,de hagy legyen már ez mindenkinél olyan ,amilyenné ő formálja,vagy amilyennek Ő szeretné megélni.

Áh, ez nem programozás kérdése... Én egyszerűen fázom. Fizikailag, egyszerűen megvesz az isten hidege tíz fok alatt. És ha fázom, nem is tudom jól érezni magam, pedig én egy vidám, optimista ember vagyok.:)

Látom én, hogy gyönyörű a havas táj, főleg ha ablakon keresztül nézem. Hmm... én ablak mögött 24 fokos szobában, havas táj ablakon kívül.:)

Életemben nem irigykedtem soha senkire, kivéve azt, akinek soha nem kell télikabátot, csizmát, sálat-kesztyűt vásárolnia.

Az igazság az, hogy minálunk is a decemberi költségvetés kb. duplája a megszokottnak. De annak nagy részét megpróbálom kigazdálkodni aprádonként.

Mert karácsonyfa, mert ajándék, mert több és minőségibb étel-ital...Ráadásul nálunk az ünnep hosszú, december 24-től eltart január másodikáig. És igen, a január kissé takarékosabb. De, szerintem, megéri.

De mi akkor is szerettük a karácsonyt, mikor magunk főztük a szaloncukrot, mert a boltban nem volt, és akkor is jól éreztük magunkat, mikor a husi a férjem által fogott hal volt, mert mást nem lehetett kapni. Nem mintha visszakívánnám azokat az időket. Mindig azt mondtuk, hogy rajtunk és a karácsonyon nem tud kifogni egy barom rendszer. Ez tőlünk függ, a mi hozzáállásunkon.

A legszomorúbb az volt, amikor a 80-as évek elején nem lehetett játékot kapni. (emlékeztetlek, erdélyi vagyok). Vegyészmérnök férjem akkor fedezte fel magában az asztalost, és babaszobát gyártott a lányunknak. Ezt a tehetségét a mai napig gyakorolja, hálistennek.:)

Nézd, ha mások családjában "megy a rivalizálás, ki vesz drágább ajándékot", lelkük rajta. Mi közöm hozzá?

A sajátomban nincs ilyen. A baráti körömben sincs.

"és köteles már ősz végén ünnepi hangulatba kerülni..."

Bocsáss meg, de nem köteles. Téged sem sikerült megragadni vele. Inkább felháborított. Mindenki másként reagál.

Én gyűlölöm a telet, mióta vagyok, minden tél kínszenvedés. Októbertől áprilisig fázom, mint a kutya, a hangulatom együtt süllyed a hőmérővel, A gyönyörű fehér hótól a hideg kilel, a korai sötétedés mélyen elszomorít. Én nem is tudnám elviselni a telet, ha nem volna a decemberi vidám készülődés (én már az ebédfőzéshez is gyertát gyújtok ilyenkor:), a fények, a pici karácsonyfák, feldíszített fenyőágak úton-útfélen, melyek ellensúlyozzák ezt.

Ne kérdezd, hogy bírom a januárt.:)

Augusztus végén karácsonyi dísz? Brrr...Miért kell az embernek augusztusban eszébe juttatni, hogy jön a tél?

Nagyon örülök, hogy nálatok nincs rongyrázás! Csak sajnos vannak családok, ahol azon megy a rivalizálás, ki vesz drágább ajándékot.

Persze, tudom, különbözőek vagyunk. De azért addig jobb a világ, amíg a rongyrázókból van kevesebb - szerintem. :)

Syria!

Remélem nem az jött le a cikkből, hogy én nem szeretem a karácsonyt! Nekem nincs vele bajom.

De valóban már nem az, mint régen volt.

Szerintem valóban elég lenne, ha az emberek otthon, békésen megünnepelnék, a vallásosak elmennének templomba. Akinek szüksége van ajándékra, úgy is megveszi, vagy beszerzi a "hozzávalókat".

Csak sajnos rájöttek a bizniszemberek, hogy mekkora bevételt lehet csiholni ebből az ünnepből. Lehúzni az emberekről az utolsó bőrt is.

A munkahelyek kiutalják a januári béreket is karácsonyra, hogy legyen mit elkölteni... aztán aki nem tud takarékoskodni, majd rágja a küszöböt januárban. :(

Nem tudom, hogy egyéb okok még mik lehetnek. Nálam ezek tűntek fel.

Talán a rokoni ellentétek. Ha azt vesszük, ha a mindennapokban nem tudják az ellenséges rokonok a köztük lévő haragot megváltani, akkor a karácsony sem lesz erre alkalmas. Arra meg nincs szükség, hogy álarcba bújva egymást kerülgessék.

Tulajdonképpen azért írtam bele a cikkbe az ÉLj a mának bölcsességet, mert az embereknek meg kell tanulniuk a mában élni. És nem a jövőben! De nem is a múlton keseregve. Pont elég lenne advent vasárnapján az ünnepre készülni.

De tudom, hogy vannak, akiknek kényelmes ez az egész így, ahogy van. A novemberi díszkivilágítás, a felárazott ajándékok, a minden áron adjunk valamit filozófia, és úgy az egész, mert minden instant, minden készen kapott.

Pedig csak egyetlen titka van a karácsonynak! A SZERETET... És szeretni, szeretve lenni, együtt. És semmi más nem számít...

Nagyon szépen megfogalmaztad! És a vége tényleg találó! És a Teremtőről én is eképpen vélekedek! :)

Itt a lényeg, a karácsony valóban a szeretet ünnepe, de NEM CSAK EKKOR KELL SZERETNI!

A gyermek szeretetét a szülő nem tudja megváltani egy drága ajándékkal. Ha a szeretetét valamilyen okból elvesztette. Az elhanyagoltságot, az elpazarolt időt nem tudja visszaadni. És ne is ezzel akarja megváltani!

Ahogy egy orvos-természetgyógyász mondja, a gyermek nem "csak úgy" lesz rossz. Hanem akkor lesz rossz, ha nem kap elég szeretetet. Mert próbál ő jó lenni, de ha a szülő nem értékeli, akkor dacból majd megmutatja, hogy tud ő rossz is lenni.

Akkor nem olvasol hoxás naplókat. :P És ezt a kijelentésemet senki ne vegye magára. Nincs baj, ha leírja, hogy kinek milyen márkás cuccot vett, felsorakoztatva a szélesebb körű családot, kütyüket, meg minden egyebet. Én senkit nem szólok meg miatta. Pusztán tudom, hogy az egyik napló olvasónak annyira nem futja, hogy a párjával egymásnak vegyen valamit. És én nekik akartam üzenni ezzel a cikkel, hogy ne azt nézd, hogy a másik milyen ajándékokat vett, te meg nem tudsz adni, hanem inkább hozd ki az ünnepből a legjobbat, személyesen. Az, hogy azokkal tudunk lenni pár napig, és nem kell rohanni a munkahelyre, boltba, ha nyugodtan meg tudunk ebédelni vagy vacsorázni együtt, az felér mindennel. És máris több, mint egy egyszerű hétköznap.

Elhiszem, hogy csodás ajándék volt az a kolbász. Ahogy a Huginak is az a játék szita. Lehet megmosolyogtató, hogy vele aludt a testvérem, de azért volt értékes, mert Apumtól kapta, akit annyira ritkán láttunk... Aztán nem sokkal később a földi világot is itt hagyta...

Sziasztok!

Köszönöm, hogy megosztottátok a véleményeteket.

Igazából azért is ragadtam billentyűzetet, mert kíváncsi voltam, hogy mások is észreveszik e ezt az elanyagiasodott, felturbózott, már ősz végén karácsonyi hangulatot teremtő mesterséges világot, vagy csak nekem szúr szemet.

Nincs azzal baj, ha az ember készül a karácsonyra. Azzal van baj, hogy ha épp még nincs karácsonyi hangulata, akkor ráerőltetik a mesterségesen varázsolt karácsonyt, és köteles már ősz végén ünnepi hangulatba kerülni... Elmondanám, hogy én augusztus végén az Aldiban láttam már karácsonyi díszeket kitéve.

Őszintén szólva, én a magam környezetében nem látom ezt a "rongyrázást". Itt nem szokás eldicsekedni az ajándékokkal.

A lehetőségek változnak, nálunk is volt időszak, amikor a lányom laptopot kapott, én meg ékszert, ha nem is nagyon drágát, de csak azért nem, mert én az ezüst ékszereket szeretem.

És volt év, amikor olyasmit kapott mindenki, ami hasznos, amit úgyis meg kellene venni, ha nincs karácsony, csak így egy kicsit jobb minőségűt vettünk.

És olyan is volt, amikor csak apróságok kerültek a fa alá, és esküszöm, senki nem szégyellte magát miatta.

Mondok neked valamit. A 80'as évek Romániájában, amikor nem tudtál élelmiszert venni, mert nem volt honnan, hiába volt pénzed, a legszebb ajándékom egy piros masnival átkötött, szép pár kolbász volt, amit keresztanyám küldött. A mai napig a legmeghatóbb a mindenkori ajándékok listáján.

Most lehet, hogy megharagszol rám, de szerintem mindenki maga dönti el, azt, hogy hogyan ünnepel. Akinek nem jó az otthonról hozott példa, változtathat rajta, csak akarat és szervezés kérdése.

Nálunk nincsenek látogatók karácsonykor. Ameddig a szülők éltek, ők jöttek hozzánk. Mostmár csak mi vagyunk, a lányommal meg a párjával, és még egy nemrég megözvegyült barátnőm, akinek a gyerekei a világ másik végén élnek. De ő is csak szentestén.

Mi nem megyünk látogatóba, én nem is igazán szeretek kimenni a házból, de azért elmegyünk együtt sétálni a hóesésbe, megnézzük a feldíszített várost, forralt bort iszunk valahol, aztán igyekszünk vissza a jó melegbe, gesztenyét sütünk, gyertyát gyújtunk, beszélgetünk.

Amikor gyerek voltam, tetszett a pörgés, hogy tele volt a ház, aztán ahogy nőttem, észrevettem, hogy anyámnak mennyire terhes ez az egész felhajtás, hogy mennyire fáradt tőle, és elhatároztam, hogy én majd másként csinálom.

"én nem hiszem, hogy annyira örül majd egy gyerek nyár közepén a nagyképernyős LCDtévének, amikor a törlesztő miatt a 40 fokban sem tud a család elemenni a strandra..."

Ez nagyon ott van!

(Én nem a katolikus értelemben hiszek a Teremtőben, de hogy a te gondolatmenetedhez igazodjak, Istennek fogom nevezni.)

"Ez igazából karácsony ünnepe, azé a szereteté, mellyel az Isten szeret minket."

Mivel Isten bennünk van, és a szeretetet is Isten teremtette, végülis a bennünk lévő isteni szeretetet is ünnepeljük ilyenkor. Ezért is családi ünnep ez elsősorban.

Egyébként teljesen egyetértek azzal, hogy túlságosan elanyagiasodott ez az egész. Sokaknak már nem a csillogó szemekről szól, hanem a rongyrázásról, nagyzolásról. Akinek meg nem telik drága ajádnékra, szégyelli magát, pedig lehet, hogy az a kis párszáz forintos kis izé, vagy kézzel készített ajándék sokkal több szeretettel van tele, mint egy többszázezer forintos csodamasina.

És még valami: én nem hiszem, hogy annyira örül majd egy gyerek nyár közepén a nagyképernyős LCDtévének, amikor a törlesztő miatt a 40 fokban sem tud a család elemenni a strandra...

A karácsony igazából Jézus születésének az ünnepe, amit évtizedekig igyekeztek kiverni az emberek fejéből, és átkeresztelték simán szeretet ünnepévé. A keresztények - én is - hisszük, hogy az Isten annyira szeretett minket, hogy képes volt közénk jönni egy kisgyerek képében, aki ugyanúgy sírt, szopizott és pelenkázni kellett, mint minden kisgyereket azóta is. Ugyanúgy nőtt fel, kétkezi munkát végzett, és aztán átadta az Isten üzenetét, amivel helyre tudjuk hozni és boldoggá tenni az életünket, akkor is, ha elrontottuk. Persze ez csak akkor megy, ha hallgatunk rá, és megtesszük, amit mond.

Ez igazából karácsony ünnepe, azé a szereteté, mellyel az Isten szeret minket. Ezt ünnepeljük évente egyszer kiemelten is, és persze a egész évben gyakorolnunk kell ezt a szeretetet mások felé. De ha belegondolunk ebbe, ami a karácsony lényege, még jobban látjuk, mennyire semmi köze ehhez annak a kétségbeesett hajszának, amiről a cikkíró olyan találóan írt.

Ha a karácsony mindenhol erről szólna, akkor mindenki szeretné is.

Csak ezt sokan nem tudják megvalósítani, s valószínűleg nem egyedül rajtuk múlik.

Konkrétan én indítottam a "Csak én nem szeretem a karácsonyt?" topicot.

És többek között azért nem szeretem, amire a cikkíró is rávilágított.

Sajnos vagyunk egy jó néhányan, akik ezen kívüli okokból sem szeretjük.

Ezzel együtt mindig megpróbálok pozitívan hozzáállni, az utóbbi időben egyre többször is érzem kellemesen magam, de az igazi mégis az, amikor elmúlik, amikor túl vagyok rajta.

Szerintem mindenki másként éli meg az ünnepet. Mindenkinek más a fontos, és mindenkinek más a szép. Szerintem hagyjuk, hogy mindenkinek arról szóljon a karácsony, amit ő maga jónak, szépnek lát.

Itt már olyan topic is nyílt, hogy "te sem szereted a karácsonyt?" vagy valami ilyesmi. És rengetegen panaszkodnak, hogy nekik megterhelő, hogy olyan emberekkel kell karácsonykor találkozniuk, akiket nem szeretnek, hogy rohanni kell, hogy olyan helyekre kell elmenniük, ahol nem érzik jól magukat, hogy szívesen kihagynák az egészet. Én inkább őket sajnálom.

Én szeretem a karácsonyi fényeket, a készülődést, a lakásdíszítést. Nálam a karácsonyi hangulat akkor kezdődik, amikor elkezdem készíteni az adventi koszorút. Utána aprádonként díszítem fel a lakást, mindennap hozzáteszek egy kicsit. Nincs karácsony elött ablakmosásos, bútorhuzigálós nagytakarítás. Azt letudom novemberben, és utána megpróbálom szinten tartani.:)

Az ajándékokat is már októberben kezdem gyűjtögetni. Én szeretem, amikor karácsony este a lányom felteszi a piros sapkát, beül a fa alá, és osztogatja az ajándékokat. Van év, mikor nagyobbak az ajándékok, és van, amikor szerényebbek, de az nem számít. A pillanat számít.

És én a számítógépet sem bánom, mert sok barátunk van a világ különböző részein, és valahogy a neten keresztül megosztjuk egymással az ünnepet.

Amikor valamelyik boltban "csak" november 15-e után teszik ki a karácsonyi dolgokat, már egész kellemesen meglepődök.

Az ajándékok vásárolgatása ma már szinte bárkinek örömet okozhat, mert sokféle árfekvésű bolt van. Olyanok is találnak ajándékokat, akik kb. 500 Ft-ot tudnak rászánni.

A karácsonyhoz hozzátartozik az ajándékozás/ ajándékvárás. A szeretet a mindennapokban is jelen van, ezért nem értem hogy ebből a szempontból miért annyira különleges a karácsony.