Iskola második osztály és akik már tapasztaltabbak (beszélgetés)

Óra tanítása gyerekeknek

Gyermekeink egy idő után elérkeznek abba a korba, hogy megtanítsuk nekik, hogy kell leolvasni az órát, hogy megtudják mennyi a pontos idő. Az alábbi képen szereplő kis virág, melyet a szobájába fel is rakhatunk, szerintem remek ötlet erre. Az óra van középen, és köré kerülnek a percek, melyek a virágszirmok lesznek, valamint hozzá rakjuk a szárat és a leveleket is. Szerintem, ugyan ezt meglehet csinálni, mondjuk napocskaként is, csak ott nem szirmok jelzik a percet, hanem a napsugarak. A fiúknak, mondjuk, egy galaxist, ahol a percek bolygók lehetnek.

Szorzótábla

Egész második félévben a szorzótáblával küzdöttünk a nagy lánnyal...

Sokféle módszert próbáltunk összehangolni, amivel a gyakorlást előbbre mozdíthattam valami másabb formában mint a "magolás".

Néhány példát felteszek ide, mert közeleg a nyári szünet, és a szinten tartás miatt nem árt ugye gyakorolni majd néha-néha.

Amit a legjobban szeret, az a SZORZÓKÁRTYA.

Játék boltokban, papír írószerben, vagy nagyobb hiperekben is meg lehet találni.

Játék menete teljesen a szimpla Fekete Péter módjára megy. Szorzós kártyalap párosítva az eredménnyel. Az nyer, akinek először fogy el a kezéből a kártya.

Ára kb. 650ft

A másik típusú kártya nem párosítós, hanem simán a "rávágós" módszerrel működik.

A doboz tartalma: 55 db szorzókártya, 1 db útmutató. A kártyalapok 110 szorzási feladatot tartalmaznak a 0x0-tól a 12x12-ig. Minden kártyalap felső részén kis méretben megtalálható a lap másik felén lévő feladat eredménye.

Néhány ötlet a gyakorláshoz:

1. Felmutatunk egy lapot a gyermeknek, és a feladat megoldását várjuk tőle behatárolt időn belül.

Ára: kb.750ft

Hogyan segíthetünk a diszgráfiás gyereknek?

A tanulási problémák közé tartozik a diszkalkulia, amit egyesek önálló zavarnak, mások a diszlexia egyik megjelenési formájának tartanak. A besorolástól függetlenül ezekben az esetekben a számfogalom megértésével, a mennyiségek értelmezésével, a szimbolikus gondolkodással van baj.

A legtöbb gyermek különösebb nehézségek nélkül lépi át a még közvetlenül érzékelhető mennyiségek és az elvont mennyiség fogalom határát. Azaz megérti, hogy ugyanaz a folyamat zajlik le, ha öt pálcikához további kettőt tesz hozzá, mint amikor az 5-ös számhoz kell hozzá adni kettőt. Annál a gyereknél, aki tartósan megakad ezen a ponton, és akár még évek múlva is arra panaszkodik, hogy nem érti a szorzás, osztás mibenlétét, később a törtek jelentését, gyanakodni lehet, hogy diszkalkuliáról van szó.

Hogyan segíthetünk az ilyen problémákkal küszködő gyereknek? Mindenekelőtt keressük meg a számolási, számlálási tudásának azt az utolsó fokozatát, amit még pontosan értett. Például a szorzótábla tanulásakor a gyerek számára felfoghatatlan négyes szorzótáblát vezessük vissza a kettesre, mert ezt valószínűleg még pálcikákkal, színes korongokkal jól lehet szemléltetni. Fontos, hogy ne lépjünk tovább addig, amíg a gyerek nem érti meg a látható, tapintható és elvont mennyiségek közötti különbséget. Sokat segíthet, ha különféle anyagokból - tésztából, gyurmából - száz golyót készítünk, amellyel kiválóan szemléltethetjük a tízes szorzótáblát. Az értelem nélküli bemagolás ebben az esetben különösen ártalmas, ezért mindenképpen kerülni kell ezt a hosszabb távon amúgy is eredménytelen kényszermegoldást.

A többi alapműveletnél is célszerű az egyszer már megértett feladatokra építeni. Ha például kilencet kell hozzá adni egy számhoz, csaknem mindig könnyebben érti meg a gyerek, ha először tizet adunk hozzá, azután elveszünk egyet. Ugyanígy, ha kilencet kell elvenni, először vegyünk el tizet, s utána adjunk hozzá egyet.

A szorzás és az összeadás közötti összefüggést fel lehet használni a szorzótábla tanulásakor, ha azt látjuk, hogy a gyerek nem boldogul az elvont fogalmakkal. Ha összeadni már tud, ne sajnáljuk az időt, és 8x9 kiszámítása helyett végeztessük el vele nyolcszor a kilenc hozzáadását. Előfordul, hogy a gyerek meg tudja mondani, mennyi 2x8, de az már nem megy neki, hogy mennyi 4x8. Ilyenkor lehetőleg szemléltetve vezessük rá, hogy a megoldást két összeadással is el lehet érni, azaz 2x8 = 16, + 2x8 = 32.

Érdemes időt szánni a nagyságrendek - azaz a változó helyi érték - alapos megértésére. 3+5=8 - ez ritkán szokott gondot okozni. De a 30+50=80, vagy 300+500=800 - ezekkel az összeadásokkal a diszkalkuliások általában nagyon nehezen birkóznak. Nagyon sokszor kell, lehetőleg szemléltetni - a gyereknek, amíg felismeri a szabályt. Ugyanezzel a módszerrel - vagyis ügyes szemléltető eszközökkel, például 10 cikkes papírtortákkal mutathatjuk be, hogy 0,3 + 0,5 = 0,8, később pedig az egyenletek megjelenésekor 3A + 5A = 8A.

A törtek megértését segíthetjük az óra számlapján történő szemléltetéssel. 7-8 éves korban a legtöbb gyermek tisztában van azzal, hogy az óra számlapján 4 negyed található, és ez tesz ki egy egészet, egy teljes órát. A 10 cikkes papírtorta segítségével be tudjuk mutatni a gyerekek által többnyire nehezen felfogható ?-et, 2/3-ot is. Ha a papírtortából 5-5 cikket teszünk egymás mellé, látszik, hogy egyet elosztottunk kettővel, így jött létre 2 db ?. Ha 2 db papírtortát készítünk, ezeket három felé szétosztva, három darab 2/3-ot kapunk, azaz kettőt osztottunk háromba. Érdekes egyébként, hogy ez utóbbi összefüggést sokszor a felnőttek sem tudják. Számukra ugyanis az elvont számfogalmak ugyanúgy léteznek, mint a gravitáció vagy a súrlódás. Nem kérdezünk rá az okokra. Ne felejtsük el azonban, hogy a gyerek az elvont fogalmakat a gyakorlati tapasztalatból vezeti le, és ha a levezetés során elakad, teljes zűrzavar alakul ki a fejében.

Ha sok számot kell összeadni, mutassuk meg a gyereknek, miként lehet a számok átrendezésével egyszerűbbé tenni a megoldást. 6+5+8+9+4+2+3+2 az átrendezés után (6+4+) 5+2+3+ (8+2) +9 = 10+10+10+9=39

Sok vita és félreértés forrása az iskola-gyerek-szülő háromszögben, hogy a szülő másként magyarázza, esetleg másként számolja ki a feladatokat, mint azt az iskolában tették. A diszkalkuliás gyerekeknek különösen fontos, hogy megértsék, miként lehet ugyanarra az eredményre jutni különböző utakon. Az ő legnagyobb problémájuk ugyanis az, hogy nehezen látják át az érzékelhető mennyiségek egyben elvont számfogalmak is. Minél többször, minél többféleképpen mutatjuk be nekik ezt a kettősséget, annál nagyobb az esély arra, hogy megtanul a szimbólumokkal - azaz elvont számfogalommal - bánni.

Ott volt becsomagolva a fa alatt. :)

A szorzótáblát lehet velük gyakorolni. Lefordítjuk a lapokat, a számokkal lefelé, és mindenki húz két lapot.

A két lapon két szám látható. Ebből szorzatot képezünk, hangosan kimondjuk, és rávágjuk az eredményt.

Ha sikerült, megtarthatjuk a két lapot. A végén összeadjuk a lapokon szereplő számokat, ennyi pontot gyűjtöttünk. Akinek több pontja van, nyert.

Ügyes játék, mert a szerencse is szerepet kapott benne.

Érdekes, ahogy a gyerekeimet figyelem...Mesi tavaly irtózatosan és borzasztóan kapkodott, és rendetlen volt. Persze okos, ügyes kislány, jól tanult, egyetlen négyessel fejezte be a harmadikat. Mégis, engem nagyon bántott, hogy azt láttam, mindene szanaszét....és azt gondolom, valahol a kis fejében is így lehettek a gondolatok.

Azt mondta, őt mindig siettetik...semmire sincs ideje...

Hát itthon nagyon figyeltem arra, hogy ne kelljen sietnie...és lőn, tényleg nagyon lassan dolgozik, de hihetetlenül precízen.

Jellemző rá ez a kép is, így gyűjtötte a kártyáit:

Bocsánat a kitérőért, de mindig elámulok azon, mennyi mindent adhat a gyermekeimnek az, hogy itthon tanítom őket.

Visszatérve a játékra, egy kis hibája azért van, de korrigálható egy alkoholos filccel. A hatos és kilences számot nem lehet megkülönböztetni. :)

Mi írtunk egy pontot a kilences után.

A játékkal jól gyakorolható, hogy a szorzás kommutatív művelet, tehát a tényezők felcserélhetők.

Abban a fázisban érdemes játszani, amikor már jól ismerik a gyerekek a szorzótáblát.

Hogyan lehet tanítani a gyermeket szorzótábla

Hogyan lehet tanítani a gyermeket szorzótábla szülőknek járó gyermekek általános iskolában történik a fejemben, hogyan kell tanítani a gyermeket szorzótábla

Tweet

.

. A szülőknek járó gyermekek általános iskolában történik a fejemben, hogyan kell tanítani a gyermeket szorzótábla Ez egy nehéz folyamat, de az is szükséges, a későbbi tanulási szakaszban, és ezért sok türelem

Ellenőrizze, akik az időt fogom tudni, hogy fordítson a gyermekek segítése. Kerülje tanulni, ha a baba fáradt, vagy ha van más kötelezettségeket a fejét, mert az energia és lelkesedés nagyon fontos.

Jutalom a gyermek vidám, mosoly és a hála, nem a pénz, akkor okoz romlást a baba. Természetesen, akkor is használhatja a megszokott ételeket és italokat.

Kérje meg a gyermekét mutatni az anyagok feldolgozása az iskolában ahhoz, hogy megértsük milyen tanítási módszerek alapuló tudomány.

Minden iskola

változó csak egy vagy két sorok a táblázat megy a másik után.

Készíts egy sor számozott 0-100, hogy bemutathassuk a mintákat és a távolság közötti számokat szorzás. WebSVN Ne feledje, hogy az egyes elválasztott számok többszörösei, úgy, hogy azok többszörösei 3 lesz pontosan a három szám.

megmutatni, hogyan lehet megtalálni minden többször felvenni ugyanazt a számot. Szorzás alapul hozzátéve azonban, hogy nem adódik. Például többszörösei 3 vagy 6, 9, 12, 15, 18, stb megtalálható kezdve a 6 és ugrás a következő 3 szám.

Mutassa meg a gyermeknek, hogy az első sor megegyezik az első oszlop, második sor, második oszlop, stb Ez azt jelenti, hogy a sorrendben a szorzás nem befolyásolja az eljárás eredményéről. vagy 3 x 7 = 21 és 7 x 3 = 21

u Magyarázza megoszlását az asztalon / u Például:.

minden szorozva 10 megszűnik belül 0

minden többszörösei 5 befejezte a szám 5, vagy 0

néhány kérdést, mint például a 24. eredményeként többféle szorzást: 2 x 12 = 24, 3 x 8 = 24, 4 x 6 = 24

átlós Lapozzunk a szám 4 100 számot tartalmazó ugyanazon tényezők: 2 x 3 x 3 második, 4 x 4, stb

/ ul Tanítsd meg a gyermeket

két számjegyű a négyzetek. Szóval tér 2-4, 3. tér 9, stb WebSVN

u Emlékezz szünetet, hogy pihenjen, hogy tanulás lesz könnyebb és szórakoztatóbb / u.

1. dicséret a gyermek, és ne felejtsd el megszakítások és szórakozás között, a gyors ismétlés faktoring; századi

mások ne add fel most hasonlítanak sport 3.

a tanulás szórakoztató, de megy rajta komolyan, ha gyermeke sikeresen veri a megelégedettség és öröm ... Kerülje a túl hosszú szünet. A dicsérete, és tartsa a gyermek nyugodt. További alkatrészről alkatrészre, bármilyen sorrendben.

csak a fele a 4. táblázat, mert két részre osztható az azonos tevékenységet. Ennek oka, hogy a szorzás a alternans.

u Hogyan emlékszel? / u

1. Segítség a diák, hogy emlékezzen a többszörösét növeli a sorok számát, ahol meg lehet tanulni bármilyen sorrendben. őket rendszeresen, hogy ne feledkezzünk meg a szabályokat a héten, hónapban, évben, soha. ismétlése gyakran megszilárdítása. Tanulás wzorówz szorzás 2, 3, 4, stb épül hozzá, azonban nem kerül

2. lépés

, hogy megváltoztatták az egész szorzótáblát, itt van néhány hasznos tanulási módszereket fejből

- ... egy nagyon hasznos lehet kártyával számít az egyik oldalán lesz az akció, míg a második választ. tény megszorító intézkedések a kártya lesz újabb lehetőség, hogy megismételjék azt. adjon gyermekének egy üres pala vagy egy üres sor definiálja az időt ahol befejezni. Ha néhány mezőt üresen Hadd töltse az időt, hogy különböző színekkel, így gyorsabb memória kerül sor, és ismételje meg a műveletet Kérjük, legfeljebb két ismétlésben, hogy megakadályozza a gyermek fáradtságot Home - Mondd meg nekem .. száma, példa 30 és tegyen javaslatot gyermek találni bármely kombinációja olyan számok eredményeként a 30-as szám, ebben az esetben 5 x 6, 3 x 10 Főoldal -. Mondd el a számot és kérje a gyermek neki többszörösét Írja be a különböző számok, például , 20-30 és kérje meg a gyermeket, hogy megtalálja a szorzás műveletek eredményeként a hozzá tartozó szám intervallum, vagy 2 x 11, 2 x 12, 2 x 13, 2 x 14, 5 x 5, stb

Honlap - létrehozása vagy testre a játékot, hogy a kártyát használják, hogy megtanulják számolás Például, próbálja bingó szorzótábla, amely megtöltötte a gyermek asztal, 6 x 6 tetszőleges számok, akkor elkezd beszélni az intézkedés, például .. 7 x 5, és ha A tanuló a 35. táblázat, helyénvaló lehet.

harmadik legfontosabb dolog, jó szórakozást. Ily módon, a gyermek is akarja megtanulni. tudni, hogy a tudomány olyan, mint egy szorzótáblát megtanulni gitározni, vagy más eszközzel. Kezdetek mindig lassú és nehéz, de egy idő után, tanulás könnyűvé és élvezetessé válik.

negyedik fontos a folyamatos és gyors ismétlését intézkedések és eredmények, különösen a bármilyen sorrendben. Ügyeljen arra, nehogy a gyerek sírt és a félelem, mert tud elpusztítják a tanulás szeretete.

Tanulj szóban! De hogyan?

A tanulási folyamat sikeressége nagymértékben függ attól, hogy milyen a gyerekek tanulási technikája. De mi szülők mit is értünk tanulás alatt?

Sokan a tanulás alatt azt értik, hogy elkészíti a gyerek az írásbeli feladatait, esetleg olvas és ezzel végzett is. De kimarad valami, ami fontos!

Az írásbeliség csak egy része a munkának. Ugyanilyen fontos ugyanis a szóbeliség is.

Ahogy nő a gyerek, egyre több a szóbeli feladata - gondoljunk csak bele, fiatalként mennyi mindent kell majd szóban produkálnia a középiskolában, érettségin, vagy a főiskolán. Ha a szóbeli tanulás technikáját nem alakul ki időben, akkor bizony amikor szüksége lesz rá, nem fogja tudni mihez kezdjen, hogyan álljon hozzá. Sok gyerek azt gondolja, hogy ha a szóbeli tanulnivalót elolvassa, akkor ezzel meg is tanulta. Ez azonban sajnos csak nagyon ritka esetben működik.

A szóbeliségnek is megvan a maga módszertana, technikája. Ezt minden gyereknek el kell sajátítania a siker érdekében. Persze ezek a módszerek is lehetnek egyénenként eltérőek, de nézzünk néhány általánosan bevált technikát!

Első lépésként mindig ismerkedjen meg a megtanulandó szöveggel. Olvassa el, és olvasás közben emelje ki azokat a kifejezéseket, amelyek értelmezése problémát jelent. Először ezeket kell tisztázni, megmagyarázni, hiszen ez majd hozzásegíti a szöveg teljes megértéséhez. Ez egyfajta szókincsfejlesztés is egyben.

Amikor a szavak, kifejezések jelentését tisztáztuk, jöhet a szöveg újra elolvasása. Az olvasás közben húzza alá, vagy emelje ki a lényeget, a kulcsszavakat. Ez azért fontos, mert később erre építheti fel a mondandóját.

A következő lépésként a kiemelt kulcsszavak segítségével készíthet egy vázlatot, amely az egész felelet/előadás gerincét képezi. Ez nagyban fejleszti a logikai és a lényeglátási képességet, amelyek nem jönnek később sem rosszul!

Ezek után meg lehet próbálni szóban összefoglalni az olvasottakat, a már meglévő vázlat alapján. Sok gyerek igényli, hogy hangosan mondhassa fel valakinek, hallgassuk hát meg, de ne szóljunk közbe.

Ha szükség van rá, akkor olvassa el még egyszer a szöveget,ez segíteni fog a vázlat kiegészítésében.

Ha a gyerek a hangos tanulás híve, ne gátoljuk ebben. Sokan így tudnak jól memorizálni.

Ha úgy gondolod, hogy gyermeked még kicsi ehhez, vagy nincs ilyen szinten, akkor is el lehet kezdeni ebbe az irányba építkezni. Először csak egyszerű szöveggel, egyszerű vázlattal. Keressétek meg együtt a fontos dolgokat egy-egy rövid mesében és rajzoljátok / írjátok le. Ez a technika fejleszti a szövegértést, a szókincset, a lényeglátást, a logikai képességét, könnyebben fogja észrevenni a dolgok közötti összefüggéseket, és sokkal könnyebben fog tanulni egy idő után.

Ha már a kezdetekben ilyen tudatos technikával dolgozza fel a fontos szövegeket, nem lesz probléma a visszaadásukkal később sem. A sikeres tanulás egyik kulcs a tudatosság!

Feladataink a gyermeknevelés során

Elfogadjam őt olyannak, amilyen.

Biztosítsam bizalmamról minden cselekedetében.

Elnyerjem bizalmát.

Erősítsem öntudatát.

Elismerjem teljesítményét, igyekezetét.

Társai felé irányítsam.

Társai előtt is értékeljem teljesítményét, igyekezetét.

Apró lépésenként tervezzem képességei fejlesztését.

Használjam ki erősségeit, kedvező adottságaira építsek.

Tanulási folyamatait egyenlőre bízzam szabad játékában tanulható tevékenységekre.

„50 év múlva mit sem számít,

milyen autót vezetünk, milyen házban laktunk,

mennyire rúgott a bankbetétünk és milyen ruhában jártunk.

De a világ kicsit fontosabbá válhat, ha fontosak voltunk

egy gyermek szemében.”

(Ismeretlen szerző)

LOGIKAI HIBA

MIRŐL ISMERHETŐ FEL?

PÉLDA

1. TÚLZOTT ÁLTALÁNOSÍTÁS

1-2 esetből általános következtetések levonása. Az ilyenkor jellemzően használt kifejezések: „soha”, „semmi”, „mindig”, „minden”.

„Minden férfi/nő ilyen.”

„Ilyenek a szőke nők.”

2. IDŐBELISÉG KITERJESZTÉSE

Múltbeli tapasztalataink kivetítése a jövőre úgy, mintha azokon nem tudnánk változtatni.

„Én ezt eddig sem, ezután sem tudom megtanulni…”

3. FELNAGYÍTÁS (negatív szűrő)

Egy adott kellemetlen tulajdonság, esemény jelentőségének túlértékelése.

„Úgy ment el mellettem, mint aki teljesen semmibe vesz.”

4. LEKICSINYÍTÉS (negatív szűrő)

Egy adott tulajdonság, esemény jelentőségének alul értékelése. Nagyon gyakran éppen a pozitívumok kerülnek leértékelésre, maradnak figyelmen kívül.

„Nem az én érdemem, csak szerencsém volt.”

5. ÖNKÉNYES KÖVETKEZTETÉS

Annak ellenére vonunk le messzemenő következtetéseket, hogy arra nincs elegendő bizonyítékunk. Leggyakrabban az ún. „gondolat-olvasás” fordul elő, amikor valaki más gondolatait, érzéseit megpróbáljuk „kitalálni” és az ő gondolatainak, érzéseinek tulajdonítjuk saját belevetített érzéseinket, gondolatainkat.

„Tudom, hogy most arra gondolsz…”

6. MINDEN VAGY SEMMI GONDOLKODÁS

Fekete-fehér gondolkodás. Ha valami nem tökéletesre sikerül, akkor azt már semmit érőnek véljük.

„Vagy jót, vagy semmit.”

7. KATASZTROFIZÁLÁS

Csakis a legrosszabb kimenetelre, következményekre számítás.

„Úgyis tudom/Biztos vagyok benne, hogy ez teljesen hiábavaló.”

8. SZELEKTÍV ÁLTALÁNOSÍTÁS

Csak a bukással, kudarccal járó események alapján történő végkövetkeztetés.

„Ezentúl mindenki rosszat gondol rólam.”

9. PERSZONALIZÁCIÓ

A külvilág eseményeinek önmagunkra vonatkoztatása.

„Már megint rólam susmognak.”

Természetesen az egyes kognitív hibák ritkán járnak egyedül. Legtöbbször egymással „karöltve”, egyik a másik torzító hatását tovább növelve jelentkeznek

GYERMEKEINK - ÉS AZ OLVASÁS

/ Devecsery László /

Andersen, Grimm, Hauff, a nagy külhoni klasszikusok, s természetesen Benedek Elek meséi, Illyés Gyula Hetvenhét magyar népmeséje, Kisgyermekek nagy mesekönyve, a Hollókirály és más mesék… Hosszú a sor, szerencsére. Gyermekkorom nagy-nagy kedvencei.

Kezdetben, kicsi gyermekként édesanyám és édesapám szavaival. Később magam olvastam. Faltam a könyveket. Az én gyermekkoromban még /talán/ általánosnak, jellemzőnek tekinthető az olvasás. A könyvek és az irodalom szeretete.

A kiskori esti mesék klasszikusai mellett a – Mesélj magadtól!, a – Fejből mesélj! - gyermeki felszólításai sem voltak ritkák. A tó és a bárányka, ki tudja hány meg hány változatban született meg esténként. Édesanyám képzeletében megszületett meseváltozatok… Magától értetődően, akár a mai gyerekek, akiknek még mesélnek, én is kértem, hogy egy-egy életmese részese lehessek, a – Mesélj bele! gondolatiságával.

A mai hiányokat én sem tudom megmagyarázni, én sem tudok receptet adni a mese nélküli, a könyv nélküli világra. Hivatkozhatunk pénzre, időhiányra, anyagiakra, sok munkára…, bármire. Mondhatunk mentségeket, melyeket önmagunk teremtünk önmagunknak.

A nagyobb gyerekek lődd le, robbantsd fel, gyilkold meg játékokkal múlatják idejüket a számítógép előtt. Kisebb gyermekeink gépbe lökött CD-k, DVD-k előtt töltik idejüket. Gyakran átdolgozták a megfilmesített változatot. A könyv ismerete nélkül azt hihetnénk, az eredetinek vagyunk részesei. Gyakran már a könyvek, a mesék sem az igaziak. Néhány nappal ezelőtt, az egyik könyvesboltban lepődtem meg: klasszikus meséinket is átdolgozták, lerövidítették! Emlékszem, gyerekként, karácsonyra Defoe Robinsonját kértem. A címlapon a következőt láttam: „Az ifjúság számára átdolgozta…”, s egy név következett. Akkor még nem értettem. A regény ott fejeződött be, hogy a címszereplő, Péntekkel együtt, hajóra szállt. Jóval később került kezembe egy másik kiadás. Ebben a könyvben haza is tértek, s a bennszülöttnek számtalan társadalmi igazságtalansággal kellett szembenéznie.

Nem szándékom mentséget keresni a mai szülőknek. Tudom: a megélhetésért kemény a küzdelem, de: csupán az akaratunkon múlik, mire szánunk egy kevéske időt. A mese, legalább a felolvasás szintjén, maradjon meg felnövekvő gyermekeinknek! Körülbelül két éve, éppen karácsony előtt, olyan könyv került a kezembe, amelyben egy gombnyomásra a könyv kezdett el mesélni. Pontosabban: egy gépi hang. Kétségtelenül kényelmes megoldás, ám értelmetlen – és: embertelen!

A Magyar Írószövetség tagjaként, íróként, költőként is vallom: a gyermekeknek csak hibátlan értéket szabad átnyújtanunk! Ehhez képest több könyvkiadó is arra szakosodott, hogy pénzért bármit kiad! Az igénytelenség nem számít! Add a pénzed, s én kiadom! – ez a jelszavuk… Számukra lényegtelen, hogy a versek ritmusa a legkátyúsabb utakhoz hasonló, a rímekről, a verstanról fogalma sincs a szerzőnek… Mégis kiadják!

Négy évtizede vagyok pedagógus. Általános iskolai tanárként kezdtem. Évtizedek óta középiskolában tanítok. Ifjúság elleni bűntettnek tartom a KÖTELEZŐK RÖVIDEN könyvsorozatát! Nem hiszek abban, hogy néhány száz oldalt lehet tömöríteni /ha úgy tetszik: zanzásítani/ néhány oldalban. Emellett gyakori hibákkal találkozunk bennünk, s az lehet az érzésünk, a „zanza-mester” nem ismeri az eredetit! /Bárki felteheti a kérdést, ha ennyire ellenzem, akkor honnan ismerem?! Jogosnak tűnik. Az én tanítványaim egy részének kezében is látom ezeket az értékvesztésről tanúskodó kiadványokat. Olvasgattam egy kicsit!/

Mi tehát a megoldás? Csodát tőlem sem várhat senki. Bizonyára más jellegű ismereteket kellene átadni a gyerekeknek, például az általános iskolák első osztályában /is/! 2009 szeptemberében jelenik meg könyvsorozatom harmadik kötete, mely éppen az iskoláról mesél. Belenéztem az iskolai tankönyvekbe, nehogy hibát kövessek el. Előbb csodálkoztam, majd megdöbbentem attól, amit ott láttam…

Érdemes – és érdekes – lenne eltűnődni a jelenlegi kötelező olvasmányokon, általános- és középiskolában egyaránt.

S leginkább: időt, ha szűkre szabottat is, lopni kellene magunktól, hogy meséljünk gyermekeinknek, unokáinknak, és beszélgessünk! Beszéljük meg olvasmányaikat is. Sokat beszélgessünk! Mindenről!

Sziasztok,

Nem tudom mennyire aktív a topic, de remélem tud valaki segíteni.

A gyermekem 2. évfolyamos egy pesti iskolában. Számos probléma adódik, de nem vele, hanem az iskola hozzáállásával.

Olyan iskolát szeretnék, ahol erős oktatás van, ahová nem kisebbségiek járnak és ahol a játék a fogócska, nem pedig a különféle alakváltós golyók.

Lehetőleg olyan iskolát szeretnék, ahol utána 8 osztályos gimi is van, vagy hasonló.

Köszönöm a javaslatokat!

3. Korongtáblák a számlálásban

A számfogalom kialakításának hatékony eszköze az 5-ös, 10-es és 20-as számkörben

alkalmazott korongtábla. Jól rögzíthető, memorizálható a síkbeli alakzat, a képeken a

korongok elhelyezésének stabil sorrendje, melyek illeszkednek az egyes számképekhez is.

Használatával a tízes számrendszer szabályainak megértését, a soralkotást, a növekedést, a

csökkenést és a műveletvégzést is biztosabbá tehetjük.

Eszközök: Valódi korongok, melyeket 5-ös számkörben 3X3-as, 10-es számkörben 9X9-es,

20-as körben 2X 9X9-es táblákra helyezünk le stabil sorrendben: csigavonalban.

A korongtáblák kezdetben A/4-es, majd fokozatosan egyre kisebbek, egészen a füzet

négyzetrácsiba rajzolt alakra kicsinyíthetők.

A korongtáblák nagyon sok tevékenység során használhatók, a tapasztalati tudást segítik

elő. Kezdetben a hallott számneveket kell korongképhez kapcsolnia, és a korongokat a

táblára helyeznie a gyermeknek. Majd válogatnia a képekből adott szabályok szerint. Fixált

képet később le tudja már rajzolni is a füzetébe.

Játékok: Elbújnak a korongok, hol vannak? Legyen nálad is ugyanannyi! Mennyi ez? Keress

párokat! Rakd ki korongképpel! Rajzold le a…! Kinél van a…? Memória játék, Lottó-játék,

Korong-römi. Korong-sudoku.

Gyakorlás célja: A konkrét tevékenységek a globális mennyiség felismerést, a mennyiségi

invarianciát, a téri orientációt fejlesztve bővítik a számköri tudást.

Ellenőrzés: A gyermek ellenőrizheti tudását, ha sikeresen talál párt az adott képhez,

számkártyákhoz, és képes rendezett és random mennyiségeket egyeztetni.

Javaslat: Kezdetben 5-ös számkört rögzítjük. A korongok fixált képe után a lerakása és

felszedése (visszafelé történő számlálással) is ugyanabban a sorrendben történhet, ezt

gyakoroltatni szükséges.

Kívánunk sok sikerélményt a terápiákon!

a számtáblán!

A számfogalom kialakításának egyik eszköze a számtábla, használata megalapozza a számfogalom kialakulását, és a tízes számrendszer szabályainak megértését.

A játékhoz szükséges eszközök: gombok és az 50-es számtábla, amely egyesével növekvő számsorokat tartalmaz. Mérete a jó áttekinthetőség miatt kezdetben legalább A/4-es, majd kicsinyíthető. Sorokban és oszlopokban olvashatóak le a számok. Soronként 10 szám szerepel, és a sorok mindig egyesekkel kezdődnek: 1 ; 11 ; 21 ; 31…, és a kerek tízesekkel végződnek: 10; 20 ; 30…

Feladat: A tábla nagyon sok tevékenység során használható, a tapasztalati tudást segíti elő. Kezdetben a hallott számneveket kell számképhez kapcsolnia, és a gombokat a számképre helyeznie a gyermeknek. Később, ha már nagyon jól ismerik a számsort, csak a négyzetrács szerepeljen előttük és azon is meg kell találniuk a számok helyét.

Gyakorlás: A konkréttevékenységek alkalmasak matematikai fogalmak gyakorlására is. Ilyen kor a gyermeknek nem a számnevet mondjuk, hanem annak egy matematikai tulajdonságát, és a gombot oda kell helyeznie. Pl. Tedd a 25-nél 2-vel nagyobb számra, vagy a 30 kisebbik egyes számszomszédjára, vagy a 20-nál nagyobb kerek számra. Lehet egynél több gombot is lerakását kérni.

Ellenőrzés: A gyermeknek kell elsorolnia, hogy mely számokra tett gombot.

Javaslat: Kezdetben 10, majd akár 20 számmal játszható a játék.

ON-LINE TESZT

FELADATOK

CIKKEK

KÉPZÉSEK

RÓLUNK

KAPCSOLAT

PARTNEREK

KIADVÁNYOK

SZABÓ OTTILIA SZÁMOLÁSI KÉPESSÉGET FEJLESZTŐ MUNKAFÜZETEI:

1. Zsebpénz – Matematikai-logikai gyakorló

Zsebpénz – Matematikai-logikai gyakorló című könyv tartalma:

Van zsebpénzed? Akkor tudod, milyen jó dolog gyűjteni, számolni, majd elindulni a zsebpénzeddel, ami csörög, ha fém, ropog, ha papír. Most megteheted ugyanúgy, ahogy a mindennapokban, a valóságban. De szükség van a képzelőerődre: mindezek lehetségese-e? Kipróbálhatod milyen spórolni, költeni, kamatoztatni, kölcsönadni a vagyonod. Még képzeletbeli társaid is lesznek, Spongya, Döme és Timtim, akik hasonlóképpen gazdálkodnak kalandjaik során. Kíváncsi vagy ezekre? Nyisd ki a füzetet!

A gyakorlófüzet a valóságoshoz hasonló szituációkban, játékosan fejleszti a 9-10 évesek matematikai-logikai gondolkodását. Életszerű, sokszor nyitott és manuális tevékenységekhez kötött feladatokkal növeli a gyerekek matematikai érdeklődését, kreativitását. A feladatok nehézségét a sorszámuk melletti jelölés mutatja.

Szabó Ottilia

abakusza muhely2. Abakusza műhelye – Matematikai gyakorló a kombinatorikus és a logikai műveletekhez

Abakusza műhelye – Matematikai gyakorló a kombinatorikus és … című könyv tartalma:

Abakusza mester tanítványaival, Antanténusszal és Szórakaténusszal abakuszokat készít. Munka közben izgalmas feladványokkal szórakoztatják egymást. A te ötleteidre is szükség van, mert egy elállított falióra, a titkos kód és a ládába zárt golyók „abakusza” helyzetet teremthetnek. Ne lepődj meg, a feladatok között van bőven gondolkodtató, tréfás, furcsa, megoldhatatlan vagy akár több megoldású, amelyeket a kiadvány végén leltározhatsz is.

A PILÓTA sorozat Abakusza műhelye című eleme a matematikai kompetenciaterülethez kapcsolódik. A gyerekek a különleges számolótábla készítése során többnyire a kombinatorika, a soralkotás körébe tartozó logikai és gondolkodást fejlesztő feladatokat oldanak meg. A feladatok nehézségét a sorszámuk melletti jelölés mutatja.

Szabó Ottilia

3. Szalad az idő. Idői orientációt feljesztő munkafüzet kisiskolásoknak.

Az idói orientációt ismerős szituációkkal ( időbeosztás, nevezetes napok mgjegyzése, különleges órák leolvasása ), a gyermek mindennapi életét érintő problémák megoldásával (közlekedés, környezetvédelem, egészséges életmód stb.) alakítjuk.

A feladatok megoldásához aktív jelenlétre van szükség a tanuló és a tanító részéről egyaránt. A hangsúly a végeredmény helyett a gondolkodási folyamaton van. Fontos, hogy jól tájékozódjanak jelekkel, színekkel, számokkal zsúfolt környezetükben. A munkafüzet a matematikához kapcsolóan ad kompetenciafejlesztő feladatsorokat, lehetőség szerint a tantervi témakörökhöz igazodva.

Írta: Szabó Ottilia

4. Számtól számig I. kötet – Szám- és mennyiségfogalom kialakítása 100-as számkörben

Számtól számig I. kötet – Szám- és mennyiségfogalom kialakít… című könyv tartalma:

A kiadvány a dyscalculiás gyermekek tanításához nyújt segítséget. Ajánljuk mindazoknak a pedagógusoknak, fejlesztő tanároknak, gyógypedagógusoknak, szülőknek, akik eddig hiányát érezték az apró lépésekben haladó matematikai munkafüzetnek.

Szabó Ottilia

szamtol szamig 25. Számtól számig II. kötet – Szorzás, bennfoglalás és a részekre osztás műveletének kialakítása

Számtól számig II. kötet – Szorzás, bennfoglalás és a részek… című könyv tartalma:

A kiadvány -az első kötet folytatásaként- a számolási nehézségekkel küzdő gyerekek számára készült, akiknél a matematikai fogalmak, műveletek, technikák elsajátítása, alkalmazása gátolt.

Szabó Ottilia

6. Számról számraszamrolszamra

Matematikai munkafüzet nehezen számoló gyermekeknek.

Szabó Ottilia és Szabó Ilona gyógypedagógus szerzőpáros matematikai munkafüzetüket a nehezen számoló gyermekek számára készítették.

A lassan, sok tévesztéssel számoló általános iskolás korú gyermekek hibái gyakran abból adódnak, hogy a mennyiségeket a hozzájuk tartozó számokkal nem tudják összekapcsolni. A tevékenység során a tapasztalás alkalmas arra, hogy a cselekvéshez és a konkrét mennyiségélményhez számosság társuljon. A munkafüzet a gyermek számára úgy ad feladatokat, hogy közben javaslatokat tesz a különféle kontextusok és a különböző játékos helyzetek kialakítására. Így érhető el az, hogy a lehető legtöbb formában kerüljön sor a számlására és a számolásra.

A munkafüzet kis lépésekben, számról, számra haladva igyekszik bevezetni a kisiskolást a kisszámok világába . A terápiás céllal készített munkafüzet néhány oldalas tájékoztatója útmutató a gyermek felnőtt segítői számára.

Olvasás tanítása Meixner-módszerrel

Írta: Administrator

A részképesség gyengeséggel rendelkező (diszlexia, diszgráfia) gyermekeknek speciális olvasástanítási eljárásra van szükségük, melyet Meixner-módszerként ismerünk és alkalmazunk. A terápiának fontos alapelve, hogy a „legközelebbi fejlődési zóna”-ból kell kiindulni, amely szerint ahhoz a szinthez kapcsolódva kell a fejlesztést elkezdeni, illetve ott kell folytatni, ahol a gyermek még biztonsággal mozog, mert csak így válik számára lehetségessé az eredményes feladatvégzés. Az alacsonyabb szintek erősítésével, újratanulásával pozitívan befolyásolhatjuk a magasabbrendű, bonyolultabb funkciók elsajátítását.

A Meixner-módszer sajátosságai

A módszer gyógypedagógiai terápiás indíttatású.

Maximálisan alkalmazkodik egy-egy diszlexiás, vagy diszlexia-veszélyeztetett gyermek egyéni haladási tempójához.

A hang-látás-mozgás egységéből adódóan feltétele a beszédhangok helyes ejtése.

A többi módszertől eltérő betűsorrendet tanít.

Más módszernél alaposabban dolgozza ki az olvasástanítás lépéseit.

A Meixner-módszer alapelvei

Az aprólékosan felépített fokozatosság elve (a tananyag apró lépésekre bontása, sok ismétléssel).

A betűtanítás hármas asszociációs kapcsolatának kialakítása (akusztikus, vizuális, beszédmotoros).

A Ranschburg-féle homogén gátlás kialakulásának megelőzőse.

A gondolkodás merevségének (rigiditásának) elkerülése.

Csak pozitív megerősítést, fejlesztő értékelést alkalmaz „elfogadva követel”.

Az olvasás tanítás előtt végzett fejlesztő gyakorlatok

Beszédfejlesztés:

- szókincs fejlesztése, szókincsbővítés, hanganalízis-szintézis gyakorlása,

- mondatgyakorlatok alkalmazása.

Beszédmozgás tudatosítása:

- ajakmozgások megfigyelése,

- zöngés-zöngétlen mássalhangzók megkülönböztetése.

Iránygyakorlatok:

- mozgásirányok megfigyelése,

- írásgyakorlatok mozgással,

- olvasás iránya, sorváltás,

- téri relációk verbalizálása,

- tájékozódás a vonalrendszerben.

Az olvasás tanítás lépései

Betűtanítás:

- a homogén gátlást kerülő betűsorrend alapján, az egymással vizuálisan, akusztikusan, motorosan felcserélhető betűk távol tanítása egymástól,

- magánhangzók tanítása artikulációról,

- mássalhangzók tanítása hangutánzással.

Összeolvasás tanítása:

- betűsorrend betartásával zárt, majd nyitott szótagok olvasása,

- az összeolvasás „játékos szituációban” történik,

- szótagok felismerése,

- betűismeret mélyítése szótaggyakorlatokkal,

- jelentés felismertetése.

Szavak olvasása szótípusok alapján:

- 2-2 betűből álló nyitott szótagok (lá-da),

- 3 betűből álló zárt szótagok (mos),

- 2-3 betűből álló nyitott-zárt szótagok (lá-bas),

- 3-2 betűből álló zárt-nyitott szótagok (bál-na),

- 3-3 betűből álló zárt-zárt szótagok (raj-zol)

Mondatok olvasása:

Rövid egyszerű kijelentő és kérdő mondatok olvasása.

Szavakból mondatok összerakása, olvasása.

Fokozatosan bővülő egyszerű mondatok olvasása.

Összetett mondatok olvasása.

Szövegek olvasása:

Két összetartozó mondat olvasása.

Szöveg hosszának növelése a mondatokkal.

A Waldorf-pedagógia

Írta: Juhászné Gáspár Dorottya

"A Waldorf-pedagógia annak művészete, hogy az emberben felkeltsük azt, ami megvan benne. Alapjában véve nem is nevelni akar, hanem felébreszteni...

Életnek és tudásnak kellene lennie, nem ügyességnek,

hanem művészetnek, életteljes tevékenységnek..."

A Waldorf-pedagógia megalapítója az osztrák Rudolf Steiner (1861-1925).

Élete során Európa különböző országaiban gazdag kulturális tevékenységet fejtett ki.

Az első Waldorf-iskola 1919-ben alakult Stuttgartban. Ennek az iskolának az alapítását Emil Molt, a Waldorf-Astoria cigarettagyár tulajdonosa kezdeményezte. Ő kérte fel Rudolf Steinert, hogy a gyárban dolgozó munkások gyermekei számára szervezze meg az iskolát.

A Waldorf-pedagógia fejlődéspedagógia, melyben döntően az életkori sajátosságok határozzák meg a tevékenységformákat, a módszert és a tananyagot.

A Waldorf-iskola nem felekezeti, nincsen benne hely hátrányos megkülönböztetéseknek vagy politikai tevékenységnek. A keresztény kultúra értékeit közvetíti, de felekezethez kötött vallási, világnézeti nevelés nem jelenik meg az iskolákban.

A Waldorf-pedagógia tulajdonképpen a régi értékek újjáélesztése. Szellemi háttere az antropozófia („emberi bölcsesség”, keresztény alapokon álló szellemi tudomány).

A Waldorf iskolát a szív, a kéz és a fej iskolájának is nevezik, mivel a gyermekek testi, lelki és szellemi fejlődését harmónikus egységben kezeli.

· a szív iskolája, mert a művészeteknek, mint az érzelmek megformált kifejezésének nagy szerepet tulajdonít,

· a kéz iskolája is, mert a kézügyesség fejlesztésén keresztül neveli és erősíti a gyerek akaratát,

· a fej iskolázása a hagyományos értelemben vett tanagyag elsajátítását jelenti, de ezen túlmenően a pontos megfigyelés, a gondolkodás és az önálló következtetés képességének fejlesztését is.

A nevelést művészetnek tekinti, a tanulási folyamatot pedig a szabadság eszközének, amellyel elvezethetjük a gyermeket önmagához, hogy felnőttként képessé váljon saját útjának felismerésére és követésére.

Waldorf pedagógia alapvető célja:

· az intellektuális tudás életkori sajátosságokhoz igazodó átadása,

· képességfejlesztés,

· személyiségfejlesztés,

· szocializáció

· értékközvetítés.

A Waldorf pedagógia (is) a gyerek alapos megismeréséből indul ki.

Három fejlődési fázist különböztet meg: a születéstől 7 éves korig, a 7-14 és a 14-21 éves korig tartó időszakokat.

Fejlődési fázis

Jellemzője

Fontos

Képességek kibontakoztatása

0-7 év:

a születéstől a fogváltásig

a testi fejlődés,

a kritika nélküli utánzás a tapasz-talás ideje

ingergazdag környezet, pozitív példa, érzelmi biztonság

Utánzás által

7-14 év: fogváltástól a serdülésig

példakövetés

„Én” tudat kialakulása

Intellektus fejlesztése

érzelmi ráhatás

Tekintély által

14-21 év: serdülőkortól az ifjúkorig

Valódi fogalmi gondolkodás

Értékrend kialakítása

Közvetlen emberi kapcsolatok által

A pedagógusnak ismernie kell a fontos fejlődési periódusokat és jellemzőit, másrészt fel kell mérnie az egyéni sajátosságokat.

A Waldorf-óvoda

Az első hat vagy hét év során a gyermek testi fejlődése a legfontosabb.

Az óvodai csoport tagjai vegyes életkorúak.

Oktatásra nincs szükség.

Az óvodáskorra jellemző az utánzáson alapuló tanulás. Mintául az óvónők tevékenysége szolgál, alapja a szabad játék.

A játékszerek legyenek egyszerűek, elkészíthetőek. A játékba beletartozik a dalok és a versek tanulása, az egyszerű népmesék hallgatása, eljátszása, ünnepi készülődések.

A témakörök, tevékenységek, művészeti foglalkozások, munkák, ételek, mesék, verses-dalos ritmikus játékok évi, havi, heti és napi ritmusokban zajlanak. Így biztosítják a gyermekeknek az érzelmi biztonságot.

Waldorf-iskola

Lépést tart a gyermekkor és a kamaszkor legfontosabb fejlődési fázisaival,

Az oktatás-nevelés harmonizáló hatást fejt ki, mely kihat az egész szervezetre, a test ritmusaira és működésére is.

Ösztönöz a fejlődéshez elengedhetetlen tapasztalatok megszerzésére, a gyermeket a mindenkori érettségének megfelelő kihívások elé állítja. Ezért:

- az alsóbb évfolyamokban a mozgásnak, utánzáson keresztül történő tanulásnak

- az első nyolc évfolyamban a tapasztalásnak, az érzelmeknek, a képi gondolkodásnak,

- a felső négy évfolyamban pedig az elvont gondolkodásnak, a törvényszerűség felismerésének van kiemelt szerepe.

Nemcsak a gyermeken belüli erőket egyensúlyozza ki, hanem másokhoz és a világhoz való viszonyát is.

Törekszik arra, hogy minden egyes gyermekben a lehető legoptimálisabb mértékben bontakoztassa ki a benne rejlő lehetőségeket. Ez minél kevesebb korlát és a lehető legnagyobb tudatosság együttes fennállása mellett érhető el.

Hangsúlyt fektet arra, hogy

- az osztály különböző képességű tanulókból, csoportokból tevődjön össze

- a különböző tanulási formák összhangban legyenek:

közvetlen tapasztalat

szociális interakció (beszélgetések, egymásra figyelés, csoportmunka)

önálló munka

A gyermek fejlődésének kulcsfontosságú szakaszait figyelembe véve jelentős mértékben megváltoznak az oktatás fő hangsúlyai, új tanulási módszerek és tevékenységek kerülnek bevezetésre.

„A fejlődés nem egyenletes és folyamatos: gyakran krízisek osztják szakaszokra.

A különböző élethelyzetekben gyakran jelentkezik súrlódás, ellenállás, összeütközés.

Ezek az időszakok gyakran tanulási nehézségekkel, viselkedési zavarokkal, szorongással stb. járnak. Ez természetes, e nélkül a fejlődés passzívvá válna, nem lenne szükség irányításra. Ha azonban az egyén ellenállásba ütközik, ez ösztönözni fogja, hogy véleményt nyilvánítson, tudatosan irányítsa életét, éljen a jogaival, felébredjen, vagyis fejlődjön.”

A tanárnak sok lehetősége nyílik arra, hogy

felgyorsítsa vagy visszafogja a tanulás tempóját,

megváltoztassa az értelmi, érzelmi és akarati tényezők egymáshoz viszonyított hangsúlyát,

külön egyénre szabott anyagokat használjon, differenciált feladatokat adjon.

A tanár személyes példamutatásával, tekintélyével jelent nevelő erőt a gyermekek számára.

Az osztálytanító nyolc éven keresztül irányítja gyerekeit, így lehetősége nyílik az alapos megismerésre, ami a munka alapvető feltétele.

Az osztálytanító az alsó (1-4. oszt.) és a közép (5-8. oszt.) tagozaton minden olyan tantárgyat tanít, amely a főoktatás részét képezi.

Lehetőség szerint szaktárgyakat is tanít: kézimunkát, művészeti jellegű tárgyakat, esetleg idegen nyelvet.

Azáltal, hogy mindent tanít a világ egységét is szimbolizálja, mintát nyújt a gyerekek számára.

Munkájában azonban nem a tananyagnak, hanem a gyermeki személyiségnek kell a középpontban állnia. Ezért fontos, hogy jól ismerje a gyermekek temperamentumát, és képes legyen a tananyagot saját tapasztalatain átszűrve a gyermeki igényekhez igazítani.

A gyerekek 7-14 éves elsajátítják az alapvető tanulási készségeket, kialakul, fejlődik intellektusuk, a közvetlen tapasztalatokra támaszkodnak.

Ebben az időszakban a tanítás a gyermek érzéseire támaszkodik. Nagyon fontos, hogy a gyermek azonosulni tudjon azzal, amit tanul. Elsődleges cél a képességek (ki)fejlesztése, nem a lexikális tudás megszerzése A képzelőerő és a képekben való ábrázolás játssza a legfontosabb szerepet abban, hogy a tanulás személyes, belső tapasztalattá váljék.

Ezenkívül még a művészetek segítségével gyakorolhatunk hatást a gyermek érzéseire.

„A tantárgyak és a tananyag struktúrája nem egy-egy szaktudomány belső logikájához igazodik, hanem ahhoz, hogy egy-egy életkorban a gyermekek testi-lelki-szellemi fejlődését mikor mi segíti elő.”

Az antropozófiai alapokon álló Waldorf-pedagógia más pedagógiáktól eltérően viszonylag későn, a 12. életév körül tartja megfelelőnek a gyermekek intellektuális képességeinek fejlesztését.

A Waldorf-iskolákban késleltetett az olvasástanítás. Mivel a gondolkodás a konkrét műveletektől a fogalmi műveletek felé fejlődik, az ember a mozgástól és a gesztusoktól halad a festésig, a rajzolásig (képekig) majd az írásig, csak ezután jut el a fogalmi gondolkodáshoz, az olvasáshoz. (Ezeket a tényeket a modern pszichológia és pedagógia igazolta.)

Waldorf iskolákban a közismereti tárgyak oktatása epochális, ciklikus rendszerben történik. Epochákban, korszakokban folyik a tanítás, ez azt jelenti, hogy három-négy héten keresztül a tanítás első két órájában, az ún. főoktatás keretén belül folyamatosan ugyanazzal a tantárggyal foglalkoznak. Így lehetőség nyílik a tantárgyban való alapos elmélyülésre, az egyéni fejlődési ütem figyelembe vételére.

Az epochák sorrendjének tudatos megválasztásával törekednek az emlékezés-felejtés helyes ritmusának kialakítására.

Az osztálytanító szabadsága és felelőssége, hogy az epochák sorrendjének felállításával valamint az egyes tárgyakon belül a feldolgozandó témakörök megválasztásával a lehető leghatékonyabban segítse az általa kísért gyermekközösséget.

A főoktatás ritmusa, belső rendje és különböző tevékenységi formái elsősorban arra irányulnak, hogy saját maguk fedezzék fel a különböző ismereteket (ne pedig kívülről kapják).

A főoktatás három részre tagolódik. Az első a ritmikus rész, amelyben beszélgetőkörök működnek, majd különböző mozgások, ritmusok, versek, dalok és hangszerek segítségével a gyerekek felkészülnek tanulásra. Ezek a ritmikus játékok és beszélgetések segítenek az egymásra figyelés képességeinek kialakításában.

A második részben történik a hétköznapi értelemben vett tanulás: ismétlés, gyakorlás, új ismeretanyag, epochafüzetek készítése (l. később).

A főoktatást egy életkornak megfelelő mese, vagy történet zárja le (harmadik rész).

A mozgás az iskolai nevelés egészét átszövi: megjelenik a főoktatás és a szakórák ritmikus részében, a testnevelés órákon és a játék során is. (A testnevelés órák törzsanyaga a legtöbb iskolában az ún. Bothmer-gimnasztika adja, amely életkoroknak megfelelő játékokkal, speciális gyakorlatokkal fejleszti a gyerekeket. A játékok során nem egymás legyőzése a cél, hanem sokkal inkább a közösségben való együttműködés, saját erők, tehetségek kipróbálása.)

A mozgásban az érzelem nyilvánul meg.

„Mindent mozgat a Nap, a világ tőle táncol,

ha nem mozogsz te is, az egészből hiányzol.”

Mivel az osztálytanítói időszakban, (7-14 éves kor között) a gyermekek elsősorban érzelmileg közelíthetőek meg, ebben az életkorban kiemelt jelentősége van a művészeteknek. Az éneklés, a hangszeres zene, az euritmia (mozgásművészeti ág: vers, zene, mozgás/tánc), a festés, rajzolás, agyagozás stb. lehetővé teszi a napi alkotómunkát. A művészeti munka során a tanulók megtanulják saját és mások munkájának tiszteletét. Gyakran nyílik lehetőség arra, hogy a gyermekek tudásukat koncerteken, kiállításokon, előadásokon mutassák be.

Hangsúlyos az idegennyelv oktatása. A nyelvtanulás kezdetben játékos formában, verseken, mondókákon, énekeken keresztül történik, az írásbeliség kilenc éves kor után jelenik meg.

Az idegen nyelvek nyelvtanával a középtagozaton foglalkoznak a gyerekek. A nyelvórák során más népek kultúrájával, lelkiségével találkozhatnak a tanulók. Cél, hogy örömmel és bátran használják a tanult nyelvet.

A tantervben a kézműves, a művészeti és az intellektuális tárgyak aránya kiegyensúlyozott.

A Waldorf-iskolában nincsenek tankönyvek.

Nagyalakú, sima lapú füzeteket használnak a gyerekek, amelyekbe az osztálytanító vezetésével, maguk készítik el "könyveiket", ezekből tanulnak (epochafüzetek).

Az órai témakörökkel kapcsolatosan írnak, rajzolnak.

Ötödik osztálytól kezdődően kapnak olyan feladatokat, amelyek során egy-egy kérdésnek önállóan utána kell járniuk, és az elvégzett munkáról be kell számolniuk a többieknek.

Az epochafüzetek készítése elősegíti a tudás elmélyülését, megmozgatja a gyerekek képzelőerejét, gondolkodását.

A tankönyvek hiánya lehetőséget ad az osztálytanító számára, a kreatív és a gyerekekhez alkalmazkodó tanításra, valamint arra, hogy önálló kutatásra és gondolkodásra ösztönözzön.

Az alsó tagozaton kevés házi feladatot kapnak a gyerekek, az első osztályban szinte egyáltalán nem, a további osztályokban növekvő mennyiségben az életkornak megfelelően. Ezeknek a feladatoknak a fő céljuk, hogy a belső motivációra épülve kialakuljanak az otthoni szokások.

Számonkérés a hagyományos értelemben véve nincsen, aki nem készíti el feladatát, annak következő alkalomra be kell pótolnia.

Középtagozaton egyre több önálló feladatot kapnak a gyerekek (például: kutatómunka, kiselőadás, füzetmunka).

A különböző tantárgyakból tudáspróbák, előadások alkalmával mutatják be megszerzett tudásukat. A dolgozatokat, beszámolókat a tanár szövegesen, pontszámokkal, vagy kb. hatodik osztálytól százalékosan értékeli.

Lehetőség van egyéni foglalkozásra és tehetséggondozásra.

A tanárok nem azt tudatosítják a gyermekben, hogy mit nem tud, hanem a sikeresebb képességekre támaszkodnak, így fejlődik pozitív én-képük. Törekednek a gyermekek egymás közötti versenyeztetésének megszüntetésére.

Nincs osztályozás, bukás. A feleltetés helyébe az együttes tevékenységben való részvétel lép.

A gyerekeket saját magukhoz viszonyítva, egyéni fejlődésük alapján ítélik meg.

A Waldorf-bizonyítvány szöveges értékelése az iskolaév alatt elért fejlődést, illetve annak nehézségeit tartalmazza, és ennek megfelelően tanácsokat ad a további munkához.

Év végén a tanulók állami és Waldorf-bizonyítványt kapnak.

Az iskolai végzettséget tanúsító (a közoktatásban használatos) dokumentum igazolja a tanulmányi kötelezettségek teljesítését, valamint értesít arról, hogy a gyermek felsőbb osztályba léphet-e.

A szöveges értékelést iskolaváltás esetén – a szülő kérésére – osztályzatokra lehet váltani. Ezzel azonban a gyermek teljesítményét nem önmagához, hanem külső, objektív követelményekhez mérjük.

A továbbtanulóknak a 13. évfolyamon van lehetőségük arra, hogy tudásukat a választott szakiránynak és a vizsgakövetelményeknek megfelelően rendszerezzék, illetve kiegészítsék, majd érettségi-felvételi vizsgát tegyenek.

Részletek a Kispesti Waldorf-iskola programjából

„A Waldorf pedagógia a gyermek fejlődésének fázisaira épülő nevelési elveket alkalmaz, az egyéni gondoskodás, az érzelem és az akarat erőinek harmonikus fejlesztését állítva a nevelés középpontjába.

Ezzel magyarázhatóak a módszerbeli és ütemezési különbségek a hagyományos oktatási intézményekhez képest. Különös figyelmet kap a napi, a heti, a havi ritmus, a képességek fejlesztésének és a gyermekben meglévő belső erők kibontakoztatásának segítése.

A hat-hét éves korban iskolába kerülő gyermekek életében kiemelten fontos szerepet kapnak a művészetek, a zenei és kézműves képességek fejlesztése.

A Waldorf pedagógia módszerei az antropozófia gyermekismeretén alapulnak. Elsőtől nyolcadikig az úgynevezett közismereti tárgyakat az osztálytanító tanítja a főtanítás ideje alatt. Így a gyerekeknek ebben a fontos életszakaszban folyamatos kapcsolatuk van egy általuk elismert és szeretett személlyel.

Ez a tanítás epochálisan zajlik (epocha - görög szó: korszak, időszak). Három-négy héten keresztül ugyanazzal a témakörrel foglalkoznak (írás, számolás, állattan, történelem stb.).

A főtanítás egy meghatározott ritmus szerint épül fel és ismétlődik, nap mint nap. A reggeli kézfogást követi a kötetlen beszélgetés, a bizonyítványvers, majd a napkezdő fohász. Ezután a ritmikus rész időszakában a gyerekek a helyükről felállva, egy szabad teret kialakítva a teremben, verset mondanak, mozognak, ritmushangszeren játszanak, énekelnek stb., kapcsolódva az adott epocha témájához.

Miután a ritmikus részt követően a gyermekek visszaültek a helyükre, következik a tulajdonképpeni tanítási rész. Ezt egy-egy, az adott életkornak megfelelő mese vagy elbeszélés zárja az óra végén.

Elsőben népmesék, másodikban legendák és állattörténetek, harmadikban az Ószövetség, negyedikben az északi germán mitológia, ötödikben a görög mitológia történetei, hatodikban római történetek, hetedikben és nyolcadikban pedig "nagy személyiségek" élettörténetei.

A Waldorf pedagógia ember- és világképe szerint a gyermek, lelki-szellemi fejlődése során, megismétli azt az utat, amit az emberiség járt végig a különböző kultúrkorszakokban. Ebből következik az, hogy minden évfolyamnak sajátos hangulata, karaktere van, és ezzel függ össze a főtanítást záró elbeszélő rész témaválasztása is.”

Magyarországon az első Waldorf-iskolát Nagy Emilné Göllner Mária alapította, 1926-ban, a Kis-Svábhegyen. Ezt 1933-ban nemzetiszocialista nyomásra be kellett zárni.

A redszerváltozáskor (1989) lehetőség nyílt arra, hogy újból alakuljanak Waldorf-iskolák.

Ma már 15 iskola és több mint 30 óvoda, Waldorf óvónő- és tanárképző, gyógypedagógus-képző intézet működik Magyarországon.

A Waldorf-pedagógiai program egységes, tizenkét évfolyamra szóló program, amely akkor tud igazán hatékony lenni, ha egy gyermek az elejétől fogva a végéig részese annak.

Ezért az iskolaváltás kerülendő. Amennyiben mégis iskolaváltásra kerül sor, akkor a szülőnek tisztában kell lennie a várható következményekkel:

- egyrészt az, hogy a gyermeknek szembesülnie kell egy teljesen más pedagógiai pl. teljesítményorientált rendszerrel,

- másrészt a gyermek nem rendelkezik elég ismeretanyaggal, ezért több területen el lehet maradva társaitól (amit ő a már említett fejlődéspedagógiai alapelvekből kiindulva a Waldorf-iskola magasabb évfolyamain tanulna),

- viszont azok a területek (pl. művészetek, mitológia), amelyeken ő van előnyben, az új környezetben nem biztos, hogy különösebben értéknek számítanak,

Ezzel együtt a tapasztalatok azt mutatják, hogy a Waldorf-iskolából más iskolába átkerülő gyermekek – néhány hónapos átmeneti periódust követően – nagyon jól be tudnak illeszkedni az új közösségbe, és meg tudnak felelni az ottani elvárásoknak.

Rudolf Steiner gondolatai

“ Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélőerejét, a saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg saját szemével nézni a világban.

Ne a mi igazságainkban higgyen az ifjúság, hanem a mi személyiségünkben. Azt vegyék észre a felnövekvők, hogy mi keresők vagyunk. És őket is a keresők útjára kell vezetnünk.

Mindenfajta nevelés önnevelés, és mi, mint tanítók, nevelők, csak a saját magát nevelő gyermek környezetét alkotjuk. A legkedvezőbb környezetet kell megteremtenünk, hogy a gyermek úgy nevelje általunk önmagát, ahogy belső sorsát követve nevelődnie kell.

Ha a gyereket a megfelelő időben képességeihez és alkatához való dolgokkal látjuk el, akkor azok a gondolatok, amelyeket így vezettünk elé, egész életén keresztül ható, folyamatos megújulást adó táplálékká válnak benne.”

Az agyat tápláló ételek – okos gyerekeknek

Ha azt akarja, hogy gyermeke jobban teljesítsen az iskolában, kezdje az étrendnél! Bizonyos ételek serkentik az agy fejlődését, javítják az agyműködést és a memóriát, valamint elősegítik az összpontosítást.

agyműködés, táplálkozás | InforMed Hírek8 InforMed

2010-05-20 12:25:31 | Sándor, K.| agyműködés, táplálkozás

Share on iwiw Share on facebook Share on twitter More Sharing Services

Az agy igen éhes szervünk, ha nem megfelelően táplálkozunk, az agy látja kárát. A növésben levő szervezetnek sokféle tápanyagra van szüksége, az alábbiak pedig nagymértékben hozzájárulnak az agy fejlődéséhez.

1. Színes zöldségek

A paradicsom, édesburgonya, brokkoli, sütőtök, répa, cékla, spenót kiváló vitaminforrás, segítik az agysejtek működését.

Nem csak főzeléket készíthetünk, hanem például céklából, brokkoliból vagy sütőtökből ízletes krémlevest is, a spenóttal rakott palacsinta pedig különleges fogás.

2. Bab

A bab különleges étel, mert fehérjét, összetett szénhidrátokat és rostokat, vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmaz.

Ha ebédre kap a gyerek babot, lesz elég energiája délutánra is. Adhatjuk a babot salátákhoz is, püréként pedig tortillára, szendvicsre. Tésztaszószokba is kiváló.

3. Bogyós gyümölcsök

Az eper, málna, áfonya, szeder egyes vizsgálatok szerint javítja az emlékezőképességet. Minél színesebb a gyümölcs, annál több antioxidánst tartalmaz, különösen C-vitamint.

A bogyókat nemcsak édességekhez, de zöldségfélékhez, salátákhoz is adhatjuk, keverhetjük joghurtba vagy zabpehelybe is.

4. Tojás

A tojás ismert fehérjeforrás, a sárgája ezen kívül kolint is tartalmaz, ami az emlékezőképességet fejleszti.

Uzsonnára adhatunk rántottás szendvicset, és hetente egyszer készítsünk ebédre is tojásételt, pörköltet, buggyantott tojást.

5. Tej és joghurt

A tejtermékek többek között fehérjét és B- és D-vitamint tartalmaznak, melyek az idegrendszer fejlődéséhez elengedhetetlen tápanyagok. A gyerekeknek és a serdülőknek D-vitaminból egyes kutatások szerint az ajánlott napi mennyiség tízszerese szükséges.

Adjunk minél több és változatosabb tejterméket a gyermeknek, zsírszegény tejjel, valamint kalciummal és D-vitaminnal dúsított, gyümölcslével ízesített zabpelyhet. A joghurtba aprítsunk bogyós gyümölcsöket.

6. Teljes kiőrlésű gabona

Az agynak folyamatosan glükózra van szüksége, ami a teljes kiőrlésű gabonában bőven megtalálható.

A müzli és kása mellett az ebédre feltálalt tészta és a kenyér is készüljön teljes kiőrlésű lisztből.

7. Zabpehely

Jó E- és B-vitamin forrás, káliumot és cinket is tartalmaz.

Reggelire adjunk zabpelyhet, mert egész délelőttre ellátja az agyat energiával.

8. Mogyoróvaj

Kiváló E-vitaminforrás, védi az idegsejtek membránját, ezen kívül B6 vitamint is tartalmaz, ami elősegíti, hogy az idegrendszer el tudja égetni a glükózt.

Adjunk fel mogyoróvajas szendvicset banánnal, vagy a gyerek kedvenc salátájára szórjunk néhány szem földimogyorót.

9. Lazac

A zsíros halak, például a lazac az omega-3 zsírsavak kiváló forrásai. A tonhal is tartalmaz omega-3-at, de kevesebbet.

Készítsünk a gyereknek tízóraira lazacos szendvicset teljes kiőrlésű kenyérből. A krémlevesekhez is adhatunk egy kis lazackonzervet, és a fasírtot is gazdagíthatjuk vele.

10. Sovány borjúhús

A vas hozzájárul ahhoz, hogy a gyerek jól tudjon összpontosítani és tele legyen energiával. A sovány borjúhús az egyik legjobb vasforrása, ezen kívül tartalmaz még cinket is, mely a memóriát élénkíti.

WebMD, kép: sxc.hu

Zseni vagy boldog gyerek

Mozartot hallgatni az anyaméhben, kínait tanulni az óvodában csak néhány azok közül, amikről úgy gondoljuk, hozzájárulnak a gyerek későbbi sikeres életéhez. Persze gyakran esik szó túlterheltségről is, meg arról, hogy hagyjuk meg a gyereket gyereknek. Mégis kevesen tudnak ellenállni a versenyszellemnek, mely már a játszótéri homokozóban eluralkodik.

gyermeknevelés, tanulás, okos gyerek | InforMed Hírek10 InforMed

2012-02-13 07:50:13 | Dobos, L.| gyermeknevelés, tanulás, okos gyerek

Share on iwiw Share on facebook Share on twitter More Sharing Services

Vajon mit is kell azon érteni, ha azt mondják egy gyerekről, hogy okos?

Néha csak annyit, hogy korán kezdett beszélni, vagy már akkor is le tudta írni a nevét, amikor a kortársai még a ceruzát sem voltak képesek a kezükbe venni. Máskor pedig közelebbről meg sem határozható, miben áll a gyerek különlegessége, csak annyi mondható el róla, hogy kíváncsi, intuitív, érettebb a többieknél.

A „zseni” mindenekelőtt kulturális fogalom, nincs statisztikai definíciója. Még a magas IQ-val rendelkezők társasága, a nemzetközi Mensa sem beszél zsenikről, csak olyanokról, akik képességeik és kreativitásuk alapján a népesség felső 2 százalékába tartoznak. Gyakrabban használt és helyesebb szó a „tehetséges”. Sok iskolának van tehetséggondozó osztálya, de vajon hányan járnak ezekbe? Amerikai statisztikák szerint a gyerekek mintegy 6 százaléka.

A tesztek hátrányai

Az általános iskolai felmérők a tantervi anyag elsajátítását mérik, míg az IQ-tesztek inkább a logikai és érvelési készséget. Ezt is befolyásolhatja azonban az, mennyi gyakorlatra tett szert a gyerek a hasonló feladatok megoldásában. És mi van, ha a teszt készítésekor épp kialvatlan vagy zavarja valami? A szakemberek egyetértenek abban, hogy egyetlen teszt nem sokat mond a gyerekről.

Mit tehet a szülő

Az intelligencia 49 százalékban genetika, 51 százalékban ösztönzés kérdése – állítja dr. Frank Lawlis, az amerikai Mensa pszichológusa. Más kutatók szerint is igen fontos a környezeti tényezők, azaz a szülők hatása.

Általánosan elfogadott elv, hogy minél többet beszél a szülő a gyerekhez, annál jobb. Tegyünk fel neki kiegészítendő kérdéseket („Mi lenne, ha strandra menet megállnánk egy fagyira?”), az ilyen mondatok arra ösztönzik a gyereket, hogy elgondolkodjék azon, amit már tud, és egyben azt is jelzik neki, hogy számít a véleménye. Nem baj, ha túl fiatal ahhoz, hogy megértse, mint ahogy az sem baj, ha választékosan beszélünk vele. Lehet, hogy elsőre nem érti, de idővel kibogozza a szövegösszefüggésből.

Olvasni, olvasni, olvasni

Számos kutatás igazolja először a mesehallgatás, majd az olvasás hatását a későbbi iskolai teljesítményre. Az olvasás arra ösztönzi az agyat, hogy kapcsolatokat keressen, valamint háttéranyagot képez a világ megismeréséhez. Jó, ha a gyerek a lakásban mindenütt talál könyveket.

Dicsérjük meg az elért eredményeket

A dicséret igen fontos a gyerek életében, de nem mindegy, mikor és mit dicsérünk meg, nehéz ugyanis elfogadni a kudarcot, ha valaki folyton azt hallja, hogy ő a legjobb. Vizsgálatok igazolják, hogy azok a gyerekek motiváltabbak az iskolában, akiket egy probléma megoldásáért dicsértek meg, nem pedig azok, akiknek azt mondták: „okos vagy”. Ne nagy általánosságban veregessük meg a vállát, hanem mindig egy bizonyos elért eredményért.

Örüljünk a kíváncsiságnak

Az óvodásokat még majd szétfeszíti a kíváncsiság, de néha ezt később elveszítik. Tartsuk a gyereket izgalomban, kérdezzünk rá arra, ami érdekli, például, hogy éppen mit játszik, mert ezzel egy adok-kapok folyamatot indítunk el, ami később kifizetődik.

Ragadjuk meg az apróságokat, a pillanatokat

Bármilyen napi tevékenység közben is segíthetjük a gyereket képességei fejlesztésében. Ha mondjuk egy szélmalom mellett autózunk el, ne azt mondjuk, „nézd csak, szélmalom!”, hanem azt inkább: „mit gondolsz, mit csinálnak itt?” Ha bátorítjuk a gyereket, hogy figyelje meg a részleteket, az iskolában is azt fogja tenni. Egy egyszerű bevásárlás lehet például alkalom a szókincs bővítésére, a matematikai alapok elsajátítására, sőt, a pénzzel való bánás megtanítására is. A kétévesnek az áru nevét mondjuk el, ahogy rakjuk befelé a kosárba. A háromévestől már kérhetjük, hogy vigyen oda nekünk három doboz borsót. Az ötéves le is tudja írni, melyik müzlit szeretné.

Akár éles eszű, akár átlagos a gyerekünk, a legjobb dolog, amit tehetünk, hogy foglalkozunk vele, részt veszünk az életében. Személyes sikerének az az alapja, hogy megtanítjuk neki, hogyan ismerje meg önmagát. Mit szeretnénk, mi legyen a gyerekünk? Boldog? Vidám? Magabiztos?

Néhány jó tanács, amit a gyereknek adhatunk:

– szeresd, amit csinálsz

– gondolkodj másként, ne fogadj el minden helyzetet

– javítsd ki, ha nem tetszik.

Segítsük a gyerekünket, hogy önmagához képest a legjobbat nyújtsa, ennél többet nem is akarhat egy szülő sem.

A tanulási nehézségekért nem a gyermek iskolai pályafutása a felelős.

Jóval korábban, az óvodás évek alatt alakulnak ki azok az alapképességek, amelyek biztonságot adnak az olvasás, írás, számolás megtanulásához.

Ahhoz, hogy nehézségein javítani tudjunk, először ezeket kell megerősítenünk, mint ahogy a harmadik emeletre sem tudunk a földszintről az első emelet kihagyásával feljutni.

Figyelem-koncentráció

Minden pillanatban egyszerre nagyon sok információ ér bennünket. Ezek lehetnek fontosak, vagy éppen érdektelenek egyaránt. Cél, hogy kiszűrjük azokat az információkat, amelyek az adott helyzetben a számunkra fontosak, s figyelmünket ezekre tudjuk összpontosítani. Például a beszéd meghallásához számos egyéb hanginformációt ki kell zárnunk, sőt a tiszta megértés érdekében a beszédhanghallásunkat olyan tökéletesre kell fejlesztenünk, hogy a hallott szavakat a megfelelő pontossággal tudjuk felfogni.

Itt tehát egyrészt koncentrálni kell a fontos dolgokra, s egyben ki kell kapcsolni azokat az információkat, amelyek lényegtelenek. Akinek a figyelme nem tud a lényeges dolgokra összpontosulni, az nagy bajban van egy előadás hallgatásakor, mert egy kismadár csicsergése a fán, vagy a villamos csilingelése azonos fontosságú hangélményt nyújt.

Összekapcsolás

A különböző területekről - látás, hallás, tapintás, hőmérséklet észlelés stb. - számos információhoz jutunk. Ezek nem egymástól elkülönültek, hanem összefüggő jelentéssel bírnak. Fontos, hogy képesek legyünk ezek összekapcsolására. Például: kimondom az alma szót, aminek hallatára egy szép mosolygós piros alma jut eszünkbe. A látott dolgot kapcsoljuk össze a hallott szóval. Ez a képességünk alapozza meg a beszéd hangjainak és a betű képének összekapcsolását - vagyis az írás-olvasás alapja.

Emlékezet

Ismétlés a tudás anyja - mondja a közmondás, s ez így is van. Ha nem működne emlékezetünk, akkor az észlelt, összekapcsolt dolgokat nem tudnánk elraktározni és később mint egy fiókból újra- meg újra elővenni, hogy tovább tudjuk szőni ismereteink kombinációit. Ahhoz, hogy rövid távú emlékezetünkből átkerülhessen a tartós emlékek közé új ismeretünk, meg kell dolgozni érte.

tevékenységeit. Az írás-olvasás-számolás feltétele a betűk, a számok sorrendjének követése, olyan ritmus világ, amelynek összerendeződése az óvodáskori élmények sokaságán alapul.

Téri tájékozódás

A tapasztalatszerzés kezdeti eszköze a mozgás. Nyúlás, tapintás, megfogás, áthelyezés egyik helyről a másikra, helyváltoztatás különböző módjai - mind gyakorlat saját testünk működésére, testünk megismerésére. Ez vezet a térben való tájékozódáshoz, s egyben a tárgyak, dolgok térbeli kapcsolatainak felfogásához - a téri világ uralásához. A térben való biztos tájékozódás, saját testünk és a környezet viszonyának biztonságos kezelése teszi igazán otthonná a születésünkkor feltárult világot.

Ezek azok az alap, illetve részképességek, amelyek gyökerei az olvasás, írás, számolás képességének. Minél biztonságosabban használja a gyermek ezeket a képességeket, annál inkább tud számára az iskolai világ kibontakozni, az új ismeretek megszerzése örömmé válni. Azonban a nehézségekért is felelősek. Egy nehezen olvasni tanuló kisgyermeket nem célszerű csak az órákig való olvasási gyakorlatokkal gyötörni, mert a baj nem ott kezdődik, hanem azoknál a gyökereknél, amelyek táplálják a ráépülő képességeket. Az óvodáskor hivatott játékosan, de céltudatosan megalapozni ezeket a területeket. Ezért célszerű figyelni gyermekünket a játékos évek alatt, hiszen mi tudjuk, hogy élete egyik legfontosabb időszakában van: megalapozza egész életét.

Érés és tanulás, a fejlődés fogalma, a család hatása

Mikor gyermekünk születik, szinte azonnal figyelni kezdjük, hogy „kire hasonlít” és hogy „hogyan fejlődik”. De vajon mit is jelentenek ezek a kifejezések?

A fejlődés filozófiai fogalmával olyan változások sorozatát jelöljük, amelyben a változó jelenség új, minőségileg magasabb fokot ér el. A változások mozzanatai egymásból következnek, egymást meghatározó viszonyban állnak, s időbeli egymásutánjuk is megállapítható. A pszichikus fejlődést úgy tekinthetjük, mint a tulajdonságok és a viselkedés növekvő differenciálódását és integrálódását. A fejlődés egyes szakaszai törvényszerűen következnek egymásra, egész fejlődési szakaszokat kihagyni, átugrani nem lehet.

A gyermek fejlődő lény; életének minden szakaszában az átalakulás, változás állapotában van. Fejlődése abban a pillanatban megkezdődik, amikor a megtermékenyülésnél a pete- és a csírasejt egyesül. Fejlődését meghatározza azoknak a feltételeknek az összessége, amelyek között zajlik. Például a tápláló környezetnek először hatnia kell a megtermékenyített petesejtre, hogy az így létrehozhasson valamit, ugyanakkor már benne vannak azok a fehérjestruktúrák, melyek az öröklött adottságok hordozói. A fejlődési folyamatnak tehát már a kezdeti szakasztól kezdve belső és külső feltételei vannak. Belső feltételnek tekintjük az öröklést és az érést, külsőnek az egyénre ható természeti és társadalmi hatásrendszert. Semmiféle viselkedés nem lehet független sem az örökletes faktortól, sem pedig a környezettől. Ez az az összejátszás, melynek során a külső mindig belsővé lesz, a belső pedig a megfelelő külsőt követeli és keresi.

Az öröklés biztosítja azokat az alkati sajátosságokat, adottságokat, amelyek a pszichikus fejlődés talaját képezik. Az érés lényege az adottságokban rejlő lehetőségek kibontakozása biológiai program alapján, a külső feltételektől többé-kevésbé függetlenül. Az érés lehet szomatikus és pszichikus. Magát az érési folyamatot felgyorsíthatják vagy lelassíthatják a külső feltételek. A fejlődés legfontosabb hatótényezője a külső hatásokra létrejövő tanulás, tapasztalatszerzés. Semmiféle magasabb rendű viselkedés nem képzelhető el tanulási hatások nélkül. Ugyanakkor mindenfajta tanulásnak megvan az „optimális érési ideje”, ilyenkor történik a legkönnyebben, leggyorsabban az elsajátítás. Az „optimális érési idő” előtt a személy még alkalmatlan az adott tanulási formára, elmulasztása esetén viszont úgynevezett „nevelési deficit” mutatkozik. Itt is megmutatkozik, hogy a külső és belső tényezők elválaszthatatlanok egymástól.

A gyermek születésétől kezdve találkozik a külvilággal. Életében az első közösség, amely hatást gyakorol rá, fejlődését elősegíti, és amellyel tevékeny kapcsolatba lép, a család. Itt találkozik először az emberi viszonylatokat alakító és szabályozó, illetve a kapcsolatokban alakuló érzelmekkel, magatartási normákkal és értékekkel, itt kapja az első ösztönzéseket a világ megismerésére, felfedezésére. A gyermek érzelmi kiegyensúlyozottsága, biztonságérzete és érzelmi fejlődése szorosan összefügg a családi otthon légkörével. Ezt a szülők érzelmi- hangulati állapota, egymáshoz fűződő viszonya, magatartási stílusa alakítja. A család érzelmi légkörének hatása elsősorban az erkölcsi fejlődésben, a felelősségtudat, a lelkiismeret, az önkritika kialakulásában mutatkozik meg. Kedvező esetben (szeretetre épülő kapcsolatok, demokratikus, megértő, nem túl szigorú, de határozott követelményeket állító környezet) a szülői elvárások, normák a szocializáció folyamata során olyannyira a gyermek sajátjává válnak, olyan stabil személyiségvonássá fejlődnek, hogy képes lesz ellenállni a kísértésnek, az erkölcsi szabály megsértésére csábító alkalmaknak. Ha mégis vét ellenük, meg kell küzdenie lelkiismeretével. Kedvezőtlen körülmények között (durva, erőszakos légkör, következetlen, laza követelmények, érdektelenség a gyerek iránt) ezek a belső kontrollfunkciók, az autonóm erkölcsi viselkedés nem alakul ki, s a magatartást kizárólag a jutalom és a büntetés szabályozza. Ugyanakkor a demokratikus, megértő, nem túl szigorú, de következetes légkörben nevelkedő gyermek aktívabb, alkotóbb (kreatívabb), megismerő tevékenysége fejlettebb, bátran kísérletezik az ismeretszerzésben. Természetesen a gyermek növekedése, fejlődése folyamán változik a család funkciója, a gyermek családhoz fűződő kapcsolata. A kezdeti védelemnyújtás és teljes függés állapotát a családon kívüli kapcsolatok bővülésével, szervezett és spontán hatások differenciálódásával fokozatosan az önállósodás és függetlenedés váltja fel. Serdülő- és ifjúkorban a gyermek élethelyzetétől és egyéni sajátosságaitól függően, egyre inkább a szimmetrikus kapcsolat válik jellemzővé. Ugyanakkor a formálódó személyiség az őt érő hatások között szelektál, egyes hatásokat felvesz, másokat elutasít- ez az önszabályozás, mely nyilvánvalóan a gyermek belső személyiségfejlődésének következménye.

Láttuk tehát, hogy a gyermek fejlődése bizonyos mértékig biológiai program alapján megy végbe, ám ezt is lassíthatja, vagy gyorsíthatja a kedvező, illetve a kedvezőtlen környezet hatása. A család, mint az első társadalmi környezet, amellyel a gyermek kapcsolatba kerül döntő hatással van a gyermek személyiségfejlődésére. Nem mindegy tehát, hogy milyen családot építünk magunk köré. Természetesen ebben megmutatkoznak saját tapasztalataink, melyeket azonban tudatosan elfogadhatunk, átalakíthatunk, vagy elutasíthatunk.

sziasztok

kivel mi ujság

Lupsánné Kovács Eta

Reggeli készülődés

Álmos vagyok, korán van még

Az órát nézem, talán fél hét...

Olyan jó aludni reggel,

Anya is, csak most kelt még fel!

Hol a pulcsim, hol a pólóm?

Nem kérem a teát forrón

- Siess, öltözz, Anya sürget,

Húzzad gyorsan a cipődet...

Bepakoltál a táskádba?

Indulunk az iskolába.

Mindennap ó, miért menjek?

Jártam már oda eleget.

Tudok olvasni, és írni,

És még számolni, zenélni

Lenne mindig zeneóra...

Az iskola de jó volna!

Talán majd, ha nagyobb leszek,

Én döntöm el, mikor megyek.

5 nevelési probléma – Oldjuk meg okosan!

Figyelemfelkeltõ viselkedés, félelmek, agresszió – egyre több szülõ panaszkodik viselkedési problémákról gyermeke fejlõdésében. De mi lehet ennek az oka? Jó, ha a szülõ magában is keresi a hibát.

Természetesen minden gyereknek vannak temperamentumbeli tulajdonságai, amit a gének hordoznak. Ezek teljesen függetlenek a neveléstől. Kirívó esetekben azonban nagy valószínűséggel a szülő-gyermek kapcsolatban van a hiba.

Ilyenkor a szülő két fájdalmas dolgot tehet: egyrészt a saját viselkedését kell kritikusan vizsgálnia, másrészt gyermekét annak kell elfogadnia, aki, és el kell felejtenie azt, amit látni szeretne benne.

A gyerekek olyanok, mint egy tükör. Ha rájuk nézünk, sokszor önmagunkat és saját problémáinkat, gyengéinket ismerhetjük fel bennük. Fontos azonban, hogy a megoldást is rögtön megmutatják. Ha a szülő változtat viselkedésén, a gyerek is megteszi azt.

Íme az 5 leggyakoribb eset:

1. Szabályszegés:

Mit tegyünk, ha fiunk vagy lányunk állandóan a határok és szabályok átlépésével provokál? Ilyenkor a szülő valószínűleg félreértett valamit. Mindenki a gyerekeknek járó nagy szabadságról beszél, elősegítvén ezzel kibontakozásukat. Az emberpalántáknak azonban szükségük van arra is, hogy a világban tájékozódni tudjanak. Anyunak és apunak pont ebben kell segítenie, mégpedig úgy, hogy szabályokat alkotnak. Ez nem könnyű dolog. A konzekvencia helyett egyszerűbb engedni, és engedékenységgel „megvásárolni” a kedvességet.

Megoldás: Ilyenkor kérdezzék meg maguktól a szülők, hogy mennyire következetesek gyermekükkel. Aztán pedig kutassanak az okok után, mit szeretnének az engedékenységgel helyrehozni. Túl kevés időt töltenek együtt? Vagy attól tartanak, hogy egy szigorúbb nevelési stílussal már nem kapnak annyi szeretetet? Ezek a gondolatok teljesen alaptalanok, hiszen a gyerekek olyan szülőt kívánnak maguknak, akik tartást adnak nekik, segítve ezzel a nagyvilágban való tájékozódásukat. Merjünk tehát szabályokat alkotni, és azokat betartatni!

2. Agresszivitás:

A nevelési nehézségek gyakran összefüggenek a szülők elfojtott érzéseivel és vágyaival. A szülő felerősíti a pozitív tulajdonságait, a rosszakat pedig elnyomja.

Sokszor megtörténik, hogy porontyunk magába szívja rossz tulajdonságainkat, és ki is éli azokat. Különösen azok a szülők ütköznek meg gyermekük viselkedésén, akik békés problémamegoldásra nevelik őket. De lehet, hogy pont ez a probléma: egyetlen ember sem tud mindig kedves és békés lenni. Az agresszió idővel összegyűlik, és egyszer csak kirobban.

Vannak gyerekek, akik dühüket maguk ellen fordítják. Ilyenkor akár anorexia is kialakulhat.

Megoldás: Ebben helyzetben érdemes utánagondolni, létezik-e a családunkban vitakultúra, vagy gyermekeink a legtöbbször ezeket az utasításokat hallják: „Ne veszekedjetek már megint!”, vagy „szedd már össze magad!”. Ha segíteni szeretnénk csemeténknek, meg kell tudnunk viselkedésének okát. Vizsgáljuk meg magunkat, miért vagyunk ennyire kiéhezve a békére és a harmóniára, vagy miért vagyunk ennyire engedékenyek. Emlékezzünk saját gyermekkorunkra. Ha megtaláltuk az okot, és felismertük, viselkedésünkkel milyen mintát közvetítünk, könnyebben javíthatunk a helyzeten. Ha vitára kerül a sor, bátorítsuk is néha a kicsiket, ne prédikáljunk állandóan a harmóniáról. Fontos, hogy minden gyermek érezze, önmaga lehet.

3. Túl félénk a gyerekem!

A félénk, gátlásos gyerekeket szüleik sokszor túlságosan féltik, így nem kapnak elég szabadságot. Óvodáskorban nincs is még ezzel gond, de mikor iskolába kerülnek, akaratlanul is eltávolodnak egy lépésnyire szüleiktől. Ilyenkor a lurkók pszichoszomatikus tüneteket produkálnak: rosszul lesznek, fáj a fejük vagy a hasuk. A szünidőben érdekes módon mindez elmúlik. Ha nem vigyázunk, gyermekünk igazi iskolaundorban szenved majd. Mindennek az az oka, hogy a szülő túlfélti gyermekét, nem tudja elengedni.

Megoldás: Ha a szülő sokat aggodalmaskodik, az a viselkedésén is érződik. Érdemes elgondolkodni, hogy reagál erre a gyerek. A túlzott elővigyázatossággal azt az érzést keltjük benne, hogy mindennapi feladatait nem tudja megoldani, és ezt el is hiszi. Ne mondjuk sokszor, hogy: „Vigyázz, amikor az úttesten átkelsz!”, vagy „jaj, csak nehogy bajod legyen!”. Helyette bátorítsuk: „Te olyan ügyes vagy, biztos vagyok benne, hogy figyelsz, mikor átmész az úton!” Az ilyen mondatok azt jelzik, bízunk benne, ügyesnek, talpraesettnek gondoljuk. Persze nem könnyű a szülőnek, hiszen gyermeke pont a bátorítások által lesz önálló, távolodik el tőle. De ne nyugtalankodjunk emiatt, az emberpalántának az a legjobb, ha megfelelő önbizalommal felvértezve vág neki az életnek.

4. Teljes elutasítás:

Bizonyára sokaknak ismerős az élethelyzet, mikor a fiút különórákra járatják, hogy gimnáziumba mehessen, mert az apukája úgy érzi, csemetéje többre hivatott nála. Gyakori az is, hogy az anyák feladják munkájukat első gyermekük születésekor, utána pedig a gyerekek iskolai jegyein keresztül értékelik saját magukat. Ők eleinte mind beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, de ez nem tart sokáig: bekövetkezik az összeomlás, és teljes ellenállást tanúsítanak.

Megoldás: Bánjunk óvatosan az elvárásokkal, ne várjunk túl sokat utódainktól. Figyeljük a gyermek jelzéseit, hogy valóban örömét leli-e a dologban. Ha elutasító magatartást tapasztalunk, annak az lehet az oka, hogy a gyerek eddig csak az irántunk való szeretete miatt fogadott szót. Ne akarjuk arra kényszeríteni, hogy valóra váltsa azt, amit magunknak álmodtunk. Ha mégis így lenne, és felismertük a helyzetet, szánjunk több időt magunkra, tűzzünk ki saját magunknak célokat.

5. Egyedül nem megy:

Ideges a gyerek, ha a család többi tagja mással foglalkozik? A testvér a számítógépnél ül, anyu süt, apunak pedig éppen nincs kedve játszani. Hiába soroljuk, mivel foglalkozhatna, semmihez sincs kedve. Ez tipikus esete annak, amikor a gyermek hozzászokott, hogy valaki mindig van körülötte, valaki mindig szórakoztatja.

De hogy tanulhatja meg, hogyan kell saját magát elszórakoztatnia? Az állandó foglalkoztatás függőséget szül, a gyereket passzivitásra neveljük. Például csak akkor hajlandó színezni, ha anyu elé teszi a papírt és a ceruzát.

Megoldás: Próbáljunk meg a gyerek fejével gondolkodni. Higgyük el, képes elviselni egy kis unalmat, nem kell rögtön szórakoztatnunk! Ahhoz, hogy a gyerek önállósághoz szokjon, meg kell tanulnia mindkét félnek a szituációt kibírni: a szülőnek a gyerek rosszkedvét, a gyereknek pedig az unatkozást. Pont ez a frusztráció sarkallja majd kreativitásra. Eleinte természetesen segíthetünk neki: megmutathatjuk például, hogy hol vannak a színes ceruzák, hol van a papír, vagy azok a dolgok, amikkel lekötheti magát. De vigyázat, ne ijedjünk meg, ha az elején nem tud az információval mit kezdeni! Fontos, hogy a gyermek szembesüljön egy kis egyedülléttel, hogy önálló ötletei legyenek!

lehet

nálunk Matekból lesz dolgozat

gyakorolunk és igazából lassan de haladunk is a felmérők az elsők lassan de megettünk nem lettek olyan rosszak ma már a bicebócát olvastuk előre igaz egyelőre csak ötször persze sajnos sokat vagyunk még a kertben de majd jönnek a téli csendes napok s haladni fogunk ezerrel...

ilyenkor úgy csinálom egy olvasás egy kör bicajozás és gyakorlás képen naplót vezetünk a történtekről nem is olyan sokára majd itt a gépnél így nagyobb lesz a varázsa ...