Ilyenkor mi a helyes szerintetek? Mit tegyek? (beszélgetős fórum)

Tudom, hogy nem nagy szám egyedül lenni, régen nagyon is élveztem a szingliséget is. Azonban azóta sokat komolyodtam és sajnos az összeülős, bulizós, jó barátnőimet elveszítettem, alig maradt már valakim. Így a magány az, ami ki fog készíteni (bár lassan kezdődik az egyetem itthon is, külföldre is járni fogok), de nagyon szeretethiányos vagyok és remélem ez nem visz bele butaságokba.

Tudom, hogy ott kellett hagynom a barátom, szerelem és tűz nélkül ilyen kevés idő után nincs értelme folytatni. De ez a bűntudat nagyon bánt. Miattam most ott akarja hagyni a munkát, és hát a nyaralást is nagyon sajnálom, 10 éves korom óta nem láttam a tengert és annyira vártam már, ezért hajtottam a nyáron, hogy végre ezáltal kiélvezhessem a munkám gyümölcsét. De tudom, hogy hosszú távon így lesz a legjobb mindkettőnknek és nem húzhatom tovább az idejét, hagynom kell, hadd találjon olyat, aki igazán szereti őt, hisz nagyszerű ember. :(

Szerintem te is léphetsz a srác felé.De csak finoman mert "megijednek"ha valakivel kötöttségek alakulnak ki.Ha vonzalom nincs meg a "lassan" volt

barátoddal ne is gondolkozz a tovább lépésen

Egyszerűen kell a "szikra"vagy a "tűz" egy kapcsolathoz.

Szia!

Azt hiszem, a lehető legjobban cselekedél eddig. A leveledből kitűnik, hogy ezt te is így látod, csak megerősítésre vársz :-) Sajnálatból viszont én nem mennék el a közös nyaralásra a volt pároddal, hiszen ha már kimondtátok mindketten, hogy nem működik, akkor nincs értelme tovább nyűglődni. Azt viszont nem írtad le, hogy a másik srác egyedülálló vagy neki is van valakije?

Szerintem a leírt jelek alapján te sem vagy közömbös számára, ezért én a helyedben megtenném az első lépést. Nem kell túl egyértelműen, elég egy kicsit viccesen megjegyzést tenni arra kitérően, hogy szerinted nem rossz pasi. Hidd el, rögtön tudni fogja, a pasik az ilyen jelzéseket azonnal észreveszik. Már ha nem fából van a micsodájuk :-)

Sok sikert kívánok, majd írd meg, hogy mi lett az eredmény!

Ja és ne feledd, sajnálatból nem szabad egy kapcsolatot fenntartani!

Korábban már írtam ide ki egy kérdést, most a történet folytatódik... azért kérek tőletek tanácsot, illetve véleményt, mert itt mindig értelmes és hasznos válaszokat kapok. :)

A helyzet a következő: van egy közel 2 éves kapcsolatom, de rájöttem pár hónapja, hogy sosem voltam igazán szerelmes. Szeretem a srácot, de inkább csak mint a legjobb barátomat, akivel összetartozom és jól érzem magam. De ez nem szerelem, már rájöttem (fizikai vonzalom pl szinte nulla).

A nyáron elkezdtünk egy külföldi helyen dolgozni, ahol megismertem egy szintén külföldi srácot, aki már első látásra megtetszett. Bár akkor még nem foglalkoztam vele, ahogy kezdtem az új srácot megismerni, egyre inkább megtetszett. Mikor mellettem van, nagyon erős vonzalmat érzek, ilyet még senki iránt nem éreztem, egyszerűen, ha végnézek rajta, az egész testem bizsereg! De persze megvolt a tisztes távolság, hisz ő is tudta, hogy barátom van, aki köztünk dolgozik. Néha rámmosolygott még mikor nem ismerte a barátom, de semmi több. Aztán a kapcsolatom is lassan, de biztosan tönkrement, bár nem csak a srác volt benne, hanem mi magunk is, én vagyok a legfőbb hibás, amit sajnálok is.

Később a külföldi srác elment több hét szabadságra, azt hittem, azalatt elfelejtem, nem törődtem vele, próbáltam nem gondolni rá, aztán visszajött, és amint belépett, minden érzés visszatért egy pillantás alatt. Tudtam, hogy ez így nincs rendben. Így, mikor egyszer nem volt ott a barátom, próbáltam a közelébe kerülni (mint barát). Besegítettem neki a munkában - amit aranyosan megköszönt, majd viszonzott. Az érdekes az volt, mikor jött értem a barátom (órákkal a végzés előtt), kérdezte tőle a srác, mire vár, a barátom mondta, hogy rám, a srác furcsán megkérdezte: még 20:30-ig??? (Na itt esett le, mikor mindenki máskor jön-megy, hogy ő honnan tudta, meddig dolgozom?! Ki jegyezgeti a másikét, mikor naponta 20-30-an dolgozunk?!) Aztán a srác hátrament, majd negyed óra múlva hallom, ahogy az egyik munkatársunknak megint mondja, hogy a barátom miért vár rám olyan sokáig. Csak lestem... majdnem megkérdeztem: zavar?! :D Máskor meg néha azt veszem észre, hogy mintha engem bámulna (bár ebben nem lehetek sosem biztos, tudom). Lehet ő is hasonlóan érez, mint én? Hogy tudnám "letesztelni"? 1-2 héten belül szervezünk a munkatársakkal egy kisebb összejövetelt, ahova már meghívtam őt és azóta ő is besegít a szervezésbe, ahogy látom, nagyon is van kedve hozzá. :) Oda már valószínűleg egyedül fogok menni, mivel ma a barátom összepakolt és elment tőlem. Nem csak ez az ügy miatt, hogy más tetszik, hanem a szerelem hiánya miatt, azért, mert egyszerűen már nem tudom őt szeretni. Nagyon sajnálom, mert nagyon jó ember, és szerető, jó társ, de valahogy nekem mégsem ment vele. Aztán most találtam egy olyan srácot, akinek már a látványától is kész vagyok. És minél jobban megismerem, annál szimpatikusabb is. Ugye ez a helyes, amit teszek? Szakítani a barátommal, otthagyni a 2 éves kapcsolatot és idővel a másik sráchoz közeledni? Valahogy meg akarom tudni, ő mit érez, csak egy munkatárs vagyok-e neki vagy tetszem-e. Illetve hogy adhatnám a tudtára finoman, hogy ő tetszik nekem? Azt akarom elérni, hogy kezdeményezzen ő (a tipikus, finom női praktikákkal). :) Mit gondoltok erről az egészről? Úgy elbizonytalanodtam, sajnálom a régi barátom, ráadásul még le van foglalva a külföldi nyaralásunk is 2 hét múlvára, ezt is és mindent eldobjak egy álom miatt?!

Bocsánat azért, hogy ilyen hosszú lett.