Honnan ered az ember indulata? Mi késztetheti az embert arra, hogy ártson embertársának? És honnan ered vajon az emberek nyugalma, jóindulat (beszélgetős fórum)
ehhez még annyi hogy tényleg igaz rám a mondás (csak az eredeti kutyával szól) hogy:
Minél jobban ismerem az embereket annál jobban szeretem a macskáimat :)
na ők kikövetelik az érintést. az ember sosem. de egy emberhez sohasem olyan jó hozzáérni mint egy plüsspuha kis jószághoz :)
(kivéve ha az ember megtalálja a másik felét )
Jó magam is a napokban hallottam az ÉRINTÉS fontosságáról, és igazán Köszönöm, hogy ezt szóba hoztad Kedves Rencsilány! Valóban nem csak a gyomrunk éhes, hanem a LELKÜNK is szó szerint KI VAN ÉHEZVE A SZERETETRE! És ezt nem csak a kedves szavainkkal érhetjük el embertársaink felé, hanem az őszinte, finom, a tudatot NEM összezavaró testi érintéssel is! Hiszen a Test és a Lélek harmonikus kapcsolatban szükséges, hogy legyenek egymással.
És sajnos mi emberek különböző házi állatokkal helyettesítjük mind azt, amit nekünk embereknek kellene éreztetnünk a másik embertársunk iránt.
Nagyon-Nagyon Köszönöm a témában ütős hozzászólásodat! :)
és mi van azokkal akik nem szeretik. én nem szerettem pl ha tapiznak (most se mindenkitől viselem el...) egyedül játszottam és tök jól megvoltam
az óvónők meg aggódtak hogy jaj mi lesz ezzel a gyerekkel.. hát ez lett :)
azt hiszem már kicsit ha felszínesen is de ismerhetsz.
de szerintem ez a kettősség a legtöbb emberben megvan. tudod. az egyensúly ;)
nekem mindkét farkasom nyüszít folyton és mivel gondoskodni kell az állatainkról így nem éheztethetem őket! :)))
Tanárnéni én tudooom, én tudooom, én tudoooom!
Had mondjam meg én.:)
Én is pont a minap hallottam az oviban egy olyan kimutatást,miszerint a gyereknek napi 40 érintésre van szüksége ahhoz,hogy egy jól kiegyensúlyozott,vidám,derűs és jóindulatú kisgyerek legyen.
Egyet értek Veled!
A kérdésre válaszolva pedig:
én úgy gondolom,hogy nagyon-nagyon kell etetni a jó farkast,mert a mai világban sokan egyből rosszindulattal szemlélik a történéseket.És lehet sokszor nincs is köze hozzá.Csak egyszerűen a legtöbb ember ilyen,megkeseredett,megbántott.
Kedves Kohanoor és Laszlozsu!
Mind ketten arról írtatok, hogy a szüleinktől kapott "neveltetési ajándékokkal" nagymértékben befolyásolva vagyunk annak tükrében, amit embertársainknak tovább adunk.
Hiszem, hogy az ember több a puszta információ áradatnál! Hiszem, hogy az ember nem csak mint testi, hanem mint lelki, szellemi lény képes tudatosan kitörni ebbel a körforgásból, és önmagát adni! :)
Köszönöm a számomra is hasznos hozzászólásotokat! :)
ez kedves történet megint csak :)
Nálam akkor mindkét farkas jóllakott ovis :)))
Na,erre én is kíváncsi lennék! Honnan ered a rosszindulat,mi késztet embereket arra,hogy ártsanak a másiknak,hogy örüljenek mások balsorsának? Hogy átkot szórjanak,mikor tudják,hogy visszaüthet?
Szerintem a nyugalmat,jóindulatot ki lehet fejleszteni önmagunkban,és ugyanígy a rossz indulatot is.Van akinek csak ez okoz örömet!
A napokban láttam egy tudományos kisfilmet a YouTube-n az emberi természetről. Több nemzetiségű tudóscsoport vizsgálta az értékeink illetve a hiányosságaink eredetét.
Ennek az alapja az volt, hogy az emberiség többnyire mindent a genetikának tulajdonít, s aztán bebizonyították, hogy ezt rosszul gondoljuk. Nagyon sokat formál rajtunk az a tény, ahogy magzatként, csecsemőként, kisgyermekként éltük meg a pillanatokat. Szüleink miként viselkedtek velünk. Nagyon fontos momentumként említették az érintést, melyről nem is gondolnánk, hogy mi mindenre hat ki felnőtt életformánk során.
Honnan ered az ember indulata? Mi késztetheti az embert arra, hogy ártson embertársának? És honnan ered vajon az emberek nyugalma, jóindulata egymás felé?
Szerinted honnan ered az öröm, a béke, a jóindulat? És honnan a hazugság, és az önsajnálat?
A következő történet két farkasról szól. Ahol az az a kérdés, hogy vajon melyik győz kettőjük közül? Két farkas két ellentétes tulajdonságokkal:
Íme a történet: :)
Egy este az öreg cherokee indián mesélni kezdett az unokájának arról a csatáról, ami minden emberben zajlik.
Azt mondta: Fiam, a csata két farkas között zajlik, akik mindannyiunkban ott lakoznak.
Egyikük a Rossz. - A düh, irigység, féltékenység, sajnálat, szánalom, kapzsiság, erőszak, önsajnálat, bűntudat, harag, kisebbrendűség, hazugság, hamis büszkeség, felsőbbrendűség és az ego.
Másikuk a Jó. - Az öröm, béke, szeretet, remény, nyugalom, alázat, kedvesség, jóindulat, empátia, nagylelkűség, igazság, együttérzés és a hit.
Az unoka elgondolkozott egy pillanatra, majd megkérdezte nagyapját: És melyik farkas győz?
Az öreg indián mosolyogva válaszolt: Az, amelyiket eteted. :)