Hónap végi spórolás: nagyanyáink és saját ötleteink: (beszélgetés)

Igen, a lesütött hús nagyon finom volt! Bejöttünk a földekről, csak kivette Anyukám az edényből, megmelegítette. Hozzá egy kis krumpli, és még arra is emlékszem, hogy mindig meggybefőttel ettük.

Pedig sokféle befőtt volt a kamrában, de ehhez ez dukált.

Én ha utánozni akarom ezt az ízt, akkor egyik nap megsütöm a húst, és a zsírjában hagyom kihűlni, majd hűtőbe teszem.

Másnap megmelegítem, és akkor lesz pont olyan ízű, mint a nagy mennyiségben eltárolt lesütött hús.

Kolleganőm modernizálta az egészet: disznóvágáskor az oldalast lesüti, adagonként kiporciózza, leönti egy kis zsírral, és beteszi a fagyasztóba. Az ízhatás megvan, időt is spórolt, és így el sem tud romlani, mint amikor nincs jól visszatakargatva a zsír. Ha nincs ideje főzni, akkor elővesze egyet, és melegíti.

...ja ! a sajátjából ! :)))))

a másik farkinca kellett a kocsonyába , Anyóskám hajdanán nem 4-5 tálkával főzött , mint én .

Te azt tartod rólam, hogy csak a saját értelmezésem szerint fogadok el dolgokat.

Most Te bizonygatod, hogy de bizony úgy kell érteni Vancsa sorait, ahogyan Te érted.

No de tényleg ugorgyunk, mert vitázni semmi értelme nincs.

Csak ok nélkül gyűlölködni is értelmetlen, ahhoz (is) rövid ez az életünk.

De hát ezt írta, amit másoltál.

Mégis azt mondod, hogy nem ezt írta....

Mindegy, ugorgyunk.

Nem hinném, hogy a prérit fűteni vették volna meg.

Egy-egy lakóközösséget, de akár kisebb erőműveket is fűtenek növényi anyagokkal, aztán termelik újra.

Ott biztosan megéri termelni, mert megfelelő az átvételi rendszer.

Én nagyon szeretem a repce zöldessárga színét, és 15 éve Németországban feltűnt, hogy a legkisebb földdarabon is repce virít. Üzemanyagnak dolgozzák fel, biodízelnek, és úgy szervezték meg, hogy megérje mindenkinek, aki esetleg csak nem akarja parlagon hagyni a földet. Még járdasziget méretű földdarabon is láttam repcét!

Anyóskám a padláson tárolta , a férjem mesélte , h 1x találtak 1 véletlenül ottfelejtett , iszonyatosan összeaszalódott , összeszáradt kolbit , el tudom képzelni milyen csemege volt az , addigra már az ízére se emlékeztek ! Mi a padláson tároltuk az 1x-i disznóvágásunk kolbászát , hát beköpte a légy , csupa kukac lett , lehet ? h szúnyoghálószekrényt kellett volna ? csinálni neki ? Anyóskám , ahogy sütötte ki a zsírt a bödön aljára tett sült hurkát és felöntötte zsírral ! ez is 1 olyan csemege és trükk volt , amit a régi asszonyok még ismertek .

Volt egy idősebb kollegám , egy pasi , ő mesélte , h mikor házas volt , a felesége télikabátja zsebébe tartotta nyáron a kis dugipénzét télen + a nyári holmijába , mert ott biztos , h nem kereste az asszony !

A cserépkályhában tárolt kolbász rettenetesen tetszik , kár , h nincse, cserépkályhánk !

Egészen pontosan ezt írta Vancsa:

60756. Vancsa1977 2015-08-23 18:29

Hát ez az!!!

Sok öreg kolbászon,szalonnán,zsíros kenyéren nőtt fel,azokkal lakott jól,és ezekkel az ételekkel tudott aratni szántani,dolgozni!

De látom, reménytelen. Mindenki mást akar belőle kiolvasni.

Tényleg!

A kéménybe is lehetett dugdosni, régen a betyárok lopott dolgait is elrejtették egyik-másik ház kéménykürtőjében, persze mások voltak a kémény-méretek is eleve.

Például keksznek, szárazsüteménynek, amiből még valamilyen módon pénzt lehet visszakapni?

Remélem, legalább fűtési szezonban tüzelték, nem csak úgy szeptemberben a préri közepén.

"Falukon CSAK azt ették az emberek!"

Ezt írta Vancsa a húsokra... később reagáltam én is a heti 1x baromfival. Csak beszélgetünk régmúlt idők beporosodott dolgairól, ööö..... kolbászairól :)

Most hirtelen utánakerestem.

A németeknél évek óta próbálják megtermelhető dolgokkal helyettesíteni a nem pótolható, fosszilis energiát.

A kukorica ára állandó téma, de szerintem attól drágul hogy sok kézen megy át. A termesztés költségeivel nem vagyok tisztában, de egyre kevesebb ember tudna saját magának, illetve a baromfinak kukoricát termelni, hiszen nem bírják megmunkálni sem a kereső munka mellett.

Pár éve nálunk Magyarországon búzát fűtöttek el, mert az aktuális évi termés váratlanul nagy lett, és nem volt raktárkapacitás. Hogy miért nem dolgozták fel valamiképpen tartaléknak, azt nemtudtam akkor sem, most sem.

Az arab országokban , mielőtt meggazdagodtak volna az olajból , szárított tevecarral fűtöttek , annál főztek .

Biztosan volt a háborúk után hatalmas szegénység az országban , 46 -ban , mikor a svábokat kitelepítették és az ő házaikba tettek be idetelepített embereket , többnyire kapott 1-1 család akkora kertet v kiegészítő földet , h a legszükségesebb élelmet megtudták termelni maguk számára .

Volt hajdanán 1 olyan kolleganőm , aki MINDENT amit csak megtermelt a kertjükbe / a nem könnyű fizikai munka mellett , pék volt / elrakott , befőzött , én még olyan finom zöldparadicsomot azóta se ettem , amit ő hozott be a munkahelyünkre , mert a következő évben már kellett volna az üres üveg az új termények elrakásához , náluk + még nem fogyott el .

Mondok én neked egy jó helyet a szalámi tárolására, és ez olyan hely, ahol sosem keresné senki!

Anyukámtól tanultam, és tényleg beválik:

a kályha.

Betekerte újságpapírpa, és késő tavaszon, mikor már kezdett csepegni a zsírja,betette a beépített cserépkályhába. Ott sötét van rá, hűvös van rá, és a kémény által jól szellőzik.

Őszi munkálatoknál olyan szalámival rukkolt elő, hogy még most is számban érzem az ízét.

Nyilván Ő is sz őseitől tanulta.

NEM AZT íRTA VANCSA, HOGY KOLBÁSZON MEG HŰSOKON NŐTTEK FEL!!!!!

Nem igazoltam semmit, főleg nem Téged.

De Neked hiába bármi. Kötöd az ebet a karóhoz. Nagyon kérlek, a továbbiakban kímélj meg a kötözködéstől. Én sem regaálok a nyílvánvaló mellébeszélésedre sem itt sem máshol, egészen addig, amíg nem kifejezetten nekem válaszolsz.