Hónap végi spórolás: nagyanyáink és saját ötleteink: (beszélgetés)

Ha csak kis mennyiség kell, én már ugyan neki nem állok. Megveszem készen a mélyhűtöttet, nagyon finom, és nem is vészes az ára. (már régen vettem, mostanában szamócás gombócot veszek a Lidlben)

Nudlival sem vacakolok már.

Neked azért jó főzőcskézést!

No még 1x:

Ha a meggyúrt tésztából kb. fél csukló vastagságú hengert (kolbászt) gyúrsz, akkor azt kell kb. 1 cm széles (vastag) darabokra szelni.

Ha a kolbászt kb. hüvelykujj vastagságúra pödröd, akkor azt kb. 4-5 cm hosszúra szeled. És mehet a főzővízbe.

Valahogy így:

[link]

Liszt, só, krumpli. Könnyen kezelhető, de nem ragadós tésztát kell gyúrni belőle. (Soha semmit nem dekázok!)

Mi a meggyúrt tésztából leszedtünk egy darabot, azt a tenyerünkkel a lisztezett deszkán hosszú henger, kolbász alakra sodortuk, majd késsel kb. 1 cm-esre daraboltuk, és azokon a db-okom is egy mozdulattal a deszkán még pödörtünk egyet, hogy a vágás nyomát eltüntessük. Szép kis egyforma núdlik lesznek.

Forrásban levő vízzel kifőzni, akkor jó, amikor már feljöttek a víz tetejére.

Liszt, só, főzött tört krumpli langyosra hűlve, zsír.

Tojást én nem teszek bele.

Ha meggyúrtud a krumplis tésztát, és hosszú kolbász-alakot sodrok belőle, majd azt fogjuk eldarabolni, az lesz a núdli.

Minél vékonyabbra sodorjuk a kolbászt, annál apróbb lesz a núdli. Mondom én.

Esetleg valaki másként csinálja???

Soha nem hallottam! :-) Csak egy a baj, nem tudok olyan finom nudlit csinálni, mint anyukám! Ő pedig már sajnos nem lehet velünk :-(

Úgyhogy, valaki megtaníthatna kis apró nudlikat csinálni !!!

Nálunk gyerekkoromban a túrós csusza önálló második fogás volt egy könnyű leves után.

Halászlét ritkán ettünk.