Hölgyeim, mit tegyek? (beszélgetős fórum)

kézimunka, olvasgatás, kertészkedés?

Szegeden a lakásomtól nem messze volt az egyik nyugger-klub, ahol hetente 2-3szor olyan bulit csaptak táncház címén, hogy elszégyeltük magunkat egyetemistaként, hogy az öregek mennyire tudnak élni. Szóval ez is egy időtöltési lehetőség.

Én sem azért vállaltam gyereket, hogy majd legyen, aki vénségemre rám nyitja az ajtót, arra ott lesznek a véncsont barinők. Azt pedig végképp nem várom el tőle, hogy majd engem ápoljon, gondozzon és miattam háttérbe szoruljon az ő élete, családja, munkája.

Ez emberfüggő. Én tuti nem szülnék azért soha, hogy majd ha öreg leszek legyen társaságom... mert erre nincs garancia....Meg, szerintem egy idős, szellemileg ép ember, aki nem vállalt gyereket, az akkor is tudja ezt és megfelel neki. Kézimunkázhat, olvashat, keresztrejtvényt fejthet, lehet háziállata, hobbija... ha meg leesik a lábáról, onnantól általában a kedves rokonok is elmaradoznak sajnos.... sok helyen ez van...

A halállal én is így vagyok. Teljesen.

Kizárt, ezt tegnap az egyik fórumban leírtam. Én addig leszek még úgy érzem nem vagyok más terhére, mindent meg tudok egyedül csinálni.

Bár szeretem az életet, és úgy gondolom pozitívan is látom a dolgokat, de ha eljönne az az idő, hogy én létem másoktól függ , ott lehúzom a rolót.

Én az egyedül élő nagymamámról veszek példát, akinek a nap fénypontja, mikor meglátogatják őt az unokái dédunokái.

Mert ha szellemileg ép vagy marha rossz lehet szerintem az utolsó néhány évet, akár évtizedet egyedül leélni, anélkül, hogy valaki rád nyitná az ajtót.

Én ezt megértem,vagyis elfogadom,hogy sokan,vagyis a legtöbben így gondolnak ezekre a dolgokra.

Örülök,hogy ÉN nem így érzem:)

Szerintem az emberek nagyon félnek az öregségtől,kiszolgáltatottságtól,haláltól..ha nem így lenne,kevesebb gyerek lenne,az biztos:(

A halhatatlan szerelem:asszem ritka,hogy a gyerek oylan külsejű vagy oylan egyéniségű -és főleg ez utóbbi!!_-legyen,hogy VALÓBAN a szerelemre emlékeztessen,amelyben fogant..akkor már sokkal inkább 1 vers,vagy 1 közös kép,ami megragadhatja jól azt a szerelem-érzést.

A gyereknek egyénisége van,ő egy másik ember..nem lehet mementója,vagyis nem szabad,hogy az legyen,annak nézzék!!

Oké, akkor mondjuk a te gondolatoddal, finomítva, így oké?

"Csupán úgy gondolom lehet jó lett volna számomra mikor már öreg vagyok néha valaki rám nyitná majd az ajtót és megkérdezné, hogy vagy. "

És még a pelenkázás se kizárt... :D

Úgy gondolom a nagyszüleim nem azért örülnek nekem, hogy majd egyszer ha arra kerül a sor bepelenkázom őket.

Te ezt láttad a nagyszüleiden, hogy ezért örülnek Neked?

Hátha még összejön így vagy úgy,ne tedd múlt időbe!

Értem,persze...sok ember gondolja így,de vagyunk,akik nem.

Én pl már most sem szeretem,ha rámnyitják az ajtót.Én szeretek menni,ha ép kedvem van,azokhoz,akikre kíváncsi vagyok,és szeretném,ha ez életem végéig így maradna.

Úgy értem,nem lehet eldőlni kényelmesen,hogy oké,megvan a csaj,gyerekünk is van,majd azzal leköti magát,aztán élünk,lesz ahogy lesz.

ha az embernek nincs gyereke,akkor sokkal több a szabad ideje,amit így vagy úgy tartalmasan akar eltölteni,és ehhez oylan partner is kell,aki szintén nem egy langyosvíz típus.És jobban kijönnek a párkapcsolat hiányosságai is,nem fedi el a gyerek léte.

Persze lehet,hogy valakinek elég,ha ketten élnek csak úgy lassacskán..nekem nem.De nem rólam van itt szó,nem biztos,hogy ez általános irány,csak magamból indultam ki.

EZ a különbség: te IS szerettél volna,vagyis szeretnél gyereket! neked könynebb magadhoz illőt találni.Pláne,ha még feleséget is szerettél volna! így könnyű nőt találni...:) :)

utánam más fog maradni,ha nem leszek,de nem is ez a lényeg:nem minden embernek fontos,hogy bármi is maradjon utána,én pl jobb szeretném,ha senkinek nem jutnék eszébe,ha már meghaltam.Ne okozzak fájdalmat azzal senkinek,hogy már nem vagyok itt.Na,ha lenne gyerekem,ez nem volna megvalósítható pl.

jó,oké..én tényleg fura vagyok,belőlem nem érdemes kiindulni,ezzel együtt biztos vagyok benne,hogy többen vagyunk így.

Ne érts félre nem a dohányzással az alkattal és a műveltséggel van a problémám. Magam sem dohányzom, nem iszom és más káros szenvedélyem sincs.

Csak én szerettem volna attól a nőtől akit szeretek egy gyereket,hogy valami azért maradjon is utánunk, ha már mi nem leszünk. És ezt úgy tudom elképzelni, ha az a nő és férfi elmondhatja magáról , hogy férj és feleség.

:D

igazad van..az ilyenekkel mint mi,sok a baj..tekerni kell mellettünk,nem csak lötyögni:)

Itt akik vagytok a nagy átlagtól eltértek talán azért is értetek egyet a fórum létrehozójával.

Ti biztos megfelelnétek neki. Csak Ti már elkeltetek.

Nekem biztos egyikőtök sem kellene.

NEM írt tökéletes alakot!!!

90 kiló alá még sokminden befér.

Akkor én is terminátor vagyok,de meggyőzódésből: senki nem programozott sehová.

lehet,ezért nem értjük egymást veled.

Dehogy megvaltoztatni! Ez a resze sosem mukodik :)

Szerintem ugyanarrol beszelunk.

Így van a már meglevő többi elvárás mellé.

Éppen ezért mondom, hogy igazából neki egy Terménátor kellene, akit úgy programoz ahogy akar.

Ne akarj szülni, ne akarj esküvőt, ne gyújts rá, a műveltségi szinted az átlag felett legyen, ne legyél karrierista, legyen tökéletes az alakod.

igen..én is attól tartok,másoknak ez elképzelhetetlen.

De mondjuk nagyon benne van az is,hogy csak oylan elvárásokat érdemes megállapítani a másik felé,hogy reálisan remélhessünk pozitív cégkifejletet,amivel egyenértékűeket magunk is nyújtani tudunk.

Ezzel a reszevel abszolut egyetertek. Valoban vannak eleg sokan, akik "nem tudnak egyedul lenni". (Errol mindig a Bambi rajzfilm jut eszembe, amikor az oreg szarvas mondja Bambinak: "Meg kell tanulnod egyedul lenni!")

Nem latok viszont ebben problemat. Nyilvan mindenki tudja, az effele hivatas mivel jar, es vagy elfogadja, vagy nem. Utolagos rinyanak meg helye nincs.

Ő a kompromisszumot azt hiszem,a külsőben kötötte meg.

1 feltételt írt:ne legyen nála(85-90kg) nagyobb.

semmi mást nem írt külsőre elvárást-de javítsatok ki,ha nem figyeltem.