Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Hogyan mondjuk el, hogy senki ne sérüljön lelkileg? fórum

Hogyan mondjuk el, hogy senki ne sérüljön lelkileg? (beszélgetős fórum)

24. NyZy (válaszként erre: 23. - pteri)
2011. máj. 5. 09:45

Pont tegnap mondta a párom hogy lesz...ja.

Nem érdekli őt hogy hogy tudják meg.Szerintem vmi történt csak nem mondja el.Meg akar kímélni.

De majd leírom mi történt.

Köszi.

23. pteri
2011. máj. 4. 17:49
Akkor megvan a megoldás! Hívjátok meg a lányokat gyereknapra, és ők is szembesülnek vele, élőben kérdezhetnek, aztán majd megemésztik!
22. NyZy
2011. máj. 3. 17:03

Lassan eltelt egy hónap és semmi változás.

Próbálom a párom befolyásolni,hogy jobb ha tőlünk tudják meg.De nem akarja elmondani nekik.Talán fél tőlük?

Én azt mondtam neki minden csoda 3 napig tart,majd megemésztik.Most a 24. hétben járok nincs nagykabát és sokan szembesülnek velem.Komolyan azt várom mikor robban ki a mi babánk híre.

21. NyZy (válaszként erre: 19. - pteri)
2011. ápr. 6. 18:02
Igazad van.Most a legfontosabb a babám. :)
20. NyZy
2011. ápr. 6. 18:00

Bocsi de el kellett rohanom.

Szóval a nő nagyon nehezíti a kapcsolatunkat a lányokkal.De,hogy arra nem gondol,hogy a gyerekek mit éreznek mit élnek át mikor több napot velünk vannak.Különben nagyon jól érzik magukat és amikor készülődnek haza akkor mintha kicserélték volna őket.

19. pteri
2011. ápr. 6. 15:23

Most megint csak azt gondolom, mint először.

Pont az állapotod miatt ne Te foglalkozz ezzel, ne Te idegesítsd ezen magad és a babát! Örülj a családodnak, amin meg nem tudsz változtatni hagyd figyelmen kívül, van valami ilyen kínai mondás...

18. NyZy (válaszként erre: 17. - pteri)
2011. ápr. 6. 15:03

Mivel én is elvált vagyok én is leültem a lányaimmal beszélgetni nem egyszer addig amig fel nem fogták azt,hogy egy házasság két emberen múlik.Amikor az egyik már nem érzi jól magát a házasságban legyen az bármilyen ok nem tudják megoldani akkor azt kár erőltetni mert mindenki sérül de főleg a gyerek.Szerintem akkor követjük el a legnagyobb hibát amikor másokba keressük a miérteket és főleg akkor amikor a harmadikat hibáztatjuk.Saját magunkba kellene belenézni mélyebben és akkor rájönnénk arra nem is a harmadik a hibás.

Engem a volt férjem megalázott de mégsem a harmadikba kerestem a hibát.Tudomásul vettem a döntését és a lehető leggyorsabban elváltunk.

Soha nem fordítottam a gyerekeket a nő ellen sőt igyekeztem arra terelni őket hogy fogadják el hiszen ő nem tehet semmiről.A lányok is szívesen vettek részt az ottani életbe.Azóta persze az a nő a lecsóba van és jött helyette nem tudom mennyi.A lányok nem szólnak bele a magánéletébe se az én életembe.Mondhatom azt is hogy nem élnek kettős életet.

De ugye itt a másik oldal ahol én vagyok a harmadik aki mindenről tehet.Lassan 5 éve megy a viszály köztem és anyu között.Örökké bemocskol a lányok előtt amivel az elején nem foglalkoztam.Talán az állapotom miatt nem tudom elviselni a mocskolódásait.Pedig még nem is tudják.Na ezért neheztel a párom a volt feleségére.folyt.....

17. pteri (válaszként erre: 16. - NyZy)
2011. ápr. 5. 12:32
Gondolkodj egy kicsit a lányok fejével! Apukájuk nem foglalkozik vele , hogy ők mit gondolnak, mintha ő neheztelne rájuk, amiért nem fogadják kitörő örömmel, hogy új életet kezdett. Ezért az anyjukat hibáztatja, ami akár igaz, akár nem, biztosan nem esik nekik jól. Te nem vagy igazából rokonuk, és téged is az érdekel, hogy ne haragudjanak megint rád. A lányaid viszont hasonló cipőben járnak ,mint ők, hiszen ők is nélkülözik valószínűleg az édesapjukat, és nekik is féltestvérük lesz.Talán jobban megértik egymást ezért. Lehet, hogy az lenne a legjobb, ha tőlük tudnák meg , de nem úgy, hogy Te adod a szájukba a szavakat.
16. NyZy
2011. ápr. 3. 12:38

Sziasztok!

Felhoztam a páromnak az említett témát.Közölte velem azt hogy neki nincs szándékában közölni velük,mert az anyuk hatására nagyon eltávolodtak tőle-tőlünk.A párom is úgy érzi,hogy csak akkor keresik meg ha szükségük van valamire,vagy ha összevitatkoznak az anyjukkal.Mint említettem van,hogy hetekre eltűnnek.Ha a párom hívja őket akkor is nagyon kíméletes a beszélgetés részükről.

Csak most szerintem ez azért nem lesz jó mert megint engem fognak hibáztatni, hogy nekik miért mástól kellett megtudni meg biztos titkolni akartuk előttük.Mit csináljak?Nem akarom még jobban rontani a helyzetet pedig nem is rajtam múlik.Persze még az is a gondom ha a lányaimra rákérdeznek interneten mit mondjanak nekik milyen tanáccsal lássam el őket?

15. NyZy (válaszként erre: 14. - anyuci91)
2011. ápr. 2. 21:07

Köszönöm

üdv

2011. ápr. 1. 21:12

Előbb utóbb kedves első hozzászóló muszály a négy lánnyal közölni ezt a hírt, ahogy írtad nem fogadták kitörő örömmel, hogy várandós vagy ismét és egy bizonyos kor után fennáll sokszor a koczkázat gyermekvállalás, mert bármi adódhat és nem beszélve arról 40 éves vagy és mire husz éves lesz, majd a baba akkor te már nyugdíjas leszel.

Próbáljátok valahogy megoldani bármennyire is nehéz kívánok midnkettőtöknek sok boldogságot. Üdv.Ágnes

13. NyZy
2011. ápr. 1. 13:53

Igen valahogy én is így gondolom amit leírtatok.

Csak olyan nehéz velük őszintének lenni.Félek jönnek a lelki fröccsök.

De tudom,hogy túl kell esni rajta mielőbb míg mástól tudják meg és eleve haraggal indulnak el a pici felé.

Tudjátok még az elején 5 éve nem volt ennyire nehéz,de ahogy egyre komolyabbá vált a kapcsolatunk annál nehezebb lett.Ez a helyzet meg már nagyon komoly.

Lehet nálunk fordítva működik minden.

Szerintem sokat segítene az anyuka segítő hozzáállása is ami nem létezik.Pedig az ő gyerekeinek segítene könnyebben feldolgozni ezt a helyzetet.De abba nem is reménykedünk.

Aztán lehet mi lepődünk meg rajtuk és csak én csinálok ebből ekkora ügyet.

Még egyszer köszönöm mindenkinek,hogy szakítottatok rám egy kis időt.

12. pteri (válaszként erre: 1. - NyZy)
2011. ápr. 1. 12:31

Szerintem ezzel ne stresszeld magad. Ezek a lányok akkor sérültek lelkileg, amikor az apukájuk elhagyta

őket, nem az a fő bajuk, hogy kistestvérük lesz. Az apukának kellene valahogy az eredeti bizalmat helyreállítani, akkor most ez se lenne kérdés.

11. misz
2011. ápr. 1. 10:07

Szerintem mindenképpen el kéne mondanotok nekik. Vagy együtt, vagy csak az apukájuk. Ha mástól tudják meg, vagy csak észreveszik, akkor úgy fogják érezni, hogy becsaptátok őket. Vagy úgy gondolják majd, hogy kihagytátok őket az életetekből, mert ez azért elég fontos dolog. És esetleg téged fognak még jobban hibáztatni, mert titokban egy babával elvetted tőlük az apukájukat.

A kamaszok, olyan nyakatekerten tudnak néha gondolkodni és olyan túlérzékenyek.

valószínű, hogy mindenképp ki fognak akadni. De Szerintem akkor legkevésbé, ha tőletek tudják meg nyíltan, őszintén. És hamarabb megbékülnek, mert a becsapottság vagy mellőzés érzése nem társul majd a dologhoz.

Aztán meg ha megszületik az édes, pici kistestvérük, kizárt, hogy ellen tudjanak állni neki. Úgyis elvarázsolja őket majd a szeretetével. :) Ki tudja, lehet ő lesz az híd köztetek, ami összehoz bennetek. :)

Boldog babavárást és csupa szépet és jót kívánok nektek! :) Végül minden jóra fordul meglátod. :)

2011. ápr. 1. 09:34

Nem sérülni fognak, legfeljebb nem fognak örülni neki. De ha eddig sem volt túl jó a kapcsolat...

Talán hangsúlyozni kellene, hogy ti nagyon szeretitek egymást, és ezért vártok közös gyermeket...

Örüljetek a babának és ne csináljatok ebből lelkiismereti kérdést.

Legyetek boldogok, örüljetek egymásnak.

Boldog babavárást!

Aztán ha jön a kérdés, akkor majd válaszoltok.

Ez a ti életetek, a ti házasságotok, a ti szerelmetek gyümölcse!

9. Vigyorex6 (válaszként erre: 8. - NyZy)
2011. ápr. 1. 09:29
Van egy ismerős család 3 lánygyerekkel. Amikor válásra került a sor, a legkisebb 17 éves volt. Szörnyen haragudott az anyjára, mert elköltözött az új párjához. A vicc, hogy apukának előbb volt más. A mostani állás az, hogy ennek majd' 10 éve. Anyuka boldog az új életében, a lányok felnőttek, apukának van egy kis gyereke az új párjától. A legkisebb lány átértékelt mindent. A másik két lány elköltözött, ő a vőlegényével ott maradt és kialakították az új házrészt maguknak. Imádja a kistestvérét, de ehhez idő kellett. Nem könnyű a tizenévesekkel. Nyilván ők máshogy értékelnek még mindent. Persze a párodnak ugyanúgy ők is a gyerekei, de most nektek magatokra kell figyelni leginkább, neked pedig boldognak lenni ebben a gyönyörű állapotban. Kívánom, hogy rendeződjenek a dolgok mihamarabb. :)
8. NyZy
2011. ápr. 1. 09:10

Nagyon köszönöm a véleményeteket.

Köszönöm a segítséget és a jó kívánságot.

Erőt kaptam köszönöm.

7. c130f7eb3b (válaszként erre: 1. - NyZy)
2011. ápr. 1. 09:07
Feltétlenül mondjátok el nekik. Első hallásra nem fognak örülni, de bármit mondanak, ne vedd a szívedre. Mivel nem nálatok laknak, viszonylag könnyű a helyzeted is. Aztán ha megszületik a kisbaba, majd meglátod, még azok a problémák is el fognak simulni, amik most megkeserítik az örömed. Legalábbis én ezt tapasztaltam a környezetemben.:))
6. jollymama (válaszként erre: 1. - NyZy)
2011. ápr. 1. 09:05
Szerintem ha egyébként is olyan ritkán járnak hozzátok akor ne izgasd magad.Ne izgulj és ne légy ideges mikor elmondod nekik,csak határozott és boldog.Téynként közlöd velük. Kamaszok és sértettek amiért az ő szüleik elváltak ,ezért mindegy hogy szépen vagy csúnyán adod elő úgyis támadni fognak ha olyanok. A lényeg hogy ti örültök neki a pároddal ,ez egy új élet és ha akarnak ők is részesei lehetnek ,ha pedig nem akkor csak hadd lázongjanak ,ha nem reagálsz hamar abba fogják hagyni. Az szerintem semmi képp nemjó ötlet hogy mástól tudják meg vagy ők veszik észre,mert akkor hagysz magadon támadási felületet.Légy egyenes ,őszinte és határozott! Sok boldogságot!
5. 274c9996b8 (válaszként erre: 1. - NyZy)
2011. ápr. 1. 09:04

Mindeg gond van a tini gyerekekkel ,meg a sajat szuleikkel ,csaladjukkal is.

Az is termeszetes hogy a gyerek a sajat szuleivel szeretne elni egyutt, es te nem vagy mas es soha nem leszelmas mint betolakodo az eletukbe !

Hogy mit csinalj ,ebben a kenyes helyzetben ?

Szerintem vard a kisbabadat es ne törödj massal !

Majd eszreveszik es rakerdeznek......

Vegsösoron nem vagy köteles vigyazba allni nehany gyerek elött !

2011. ápr. 1. 09:04

Ne aggódj drága, ha a párod gyerekei mondja el ő nekik. vagy ha jönnek legközelebb majd látják


Te- Ti csak legyetek boldogok, és várjátok a közös gyermeketeket.


Azt hogy mit gondolnak, ugyse tudod befolyásolni.

Nyisd ki az esernyőt és ne hagyd hogy a birálatuk... a nyakadba csorogjon.


Ha nem tetszik nekik, majd kiheverik.


mindenkinek a saját életével kell foglalkozni.


okot , okozót minden hülye tálál, ahhoz kell az inteligencia hogy ki-ki magába nézzen, mit tanulhat az esetleges kudarcából, sok önfejlesztő könyvet és filmet ajánlok....

3. Vigyorex6 (válaszként erre: 1. - NyZy)
2011. ápr. 1. 09:02

El kell mondani. Nagyon mindegy a körítés, úgyis kibuknak rajta. Gyerekek még...majd megnyugszanak. Sajnos ez van, nehéz helyzet. Idővel, amikor agyilag elérnek egy szintet, akkor majd másként fognak gondolkozni. Nekik a kistestvérük lesz a babád. Szerintem ha látják majd a bébit, nem fognak ellenségeskedni...

Sok boldogságot Nektek! :)

2011. ápr. 1. 09:01
Hú, ez nehéz. De szerintem hosszútávon az őszinteség a megoldás. Az apjuknak és neked együtt kellene elmondani nekik és akkor nem véleményezni meg nem szólni, ha morognak se. Csak kivárni. Most vannak a legnehezebb korban, de szerintem a nyíltság ad kapaszkodót.
1. NyZy
2011. ápr. 1. 08:57

Segítsetek!

Nekem van két lányom de ez megoldva.A páromnak van két lánya,nekik kellene elmondani azt hogy babát várunk.

A baj az, hogy engem hibáztatnak a szüleik válása miatt.16 és 12 éves kamaszokról van szó.

Már amikor a tervünket elmondtuk már az sem tetszett nekik.Végre 3 év után sikerült.

Mi úszunk a boldogságba de nem merjük elmondani nekik,pedig már nem tudom takarni és nem is akarom.

40 éves vagyok tegnap tudtuk meg az eredményeket és most már merek beszélni a várandóságról.

Mit csináljunk?Mi mondjuk el nekik,vagy hagyjuk a sorsra majd megtudják valakitől illetve ha jönnek szembesülnek vele.

Sajnos az anya hatására már nagyon ritkán fordulnak elő.Inkább telefonon tartják a kapcsolatot velünk.(akkor is csak csesztetnek)Persze a távolság is akadály.

Ha jönnek hozzánk az első pár óra nehéz de utána minden el simul (valamit valamiért).Aztán haza kerülnek és minden kezdődik elölről.Megint eltűnnek hetekre.Megint aktuális lesz a jelentkezésük,itt a tavasz és már 8hete nem voltak.

Szerintetek?


Minden jog fenntartva © 2005-2018, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Sitemap | Facebook