Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Hogyan lehet kibírni, ha a férjed 3 hónap külföldi munkára megy? fórum

Hogyan lehet kibírni, ha a férjed 3 hónap külföldi munkára megy? (beszélgetős fórum)

1 2
25. andita1 (válaszként erre: 9. - Rinike)
2013. szept. 7. 22:50

3 hónapos volt a fiúnk mikor párom először ment ki külföldre. Fél évre. Aztán még 3 nyári szezont csináltunk végig, azóta együtt vagyunk. Mindenkit borzasztóan megviselt, de a legjobban a gyereket. Mindjárt 6 éves lesz, de még most is nehezen engedi el az apját a melóba. Mindig azt hiszi hogy nem fog visszajönni hozzá. De ez csak akkor van nála ha mi maradunk a helyünkön és csak apa megy egyedül valahova. Ha ő megy oviba, vagy ketten elmegyünk akárhova eszébe se jut az apja.

Az első kérdésre pedig nagyon jó válaszok jöttek, nekem is hullámvölgyeim voltak. A legrosszabb az első hét, aztán belerázódik az ember valahogy. Amikor ilyen sok ideig külön voltunk, az első csók és ölelés nagyon furcsa volt. Mint amikor az ember 1 órát jégkorizik, aztán furcsa a talajon járni.

2013. szept. 7. 22:37

Az én férjem 7 hónapot volt távol tőlünk, külföldi misszió miatt, háborús övezetben.

Ráadásul az indulás előtt 4 nappal adtam életet az első közös gyermekünknek. A korházból már haza sem tudott hozni bennünket.

Az első két hét nagyon nehéz volt, állandó depresszióval küzdöttem, közbe próbáltam a kicsit is ellátni, aki nem volt éppen jó alvó. Kemény időszak volt ez számunkra, de aztán amint ki lehetett mozdulnunk, minden sokkal könnyebb lett.

Sokat skype-oltunk, órákon át.

3 hónap után engedték haza 10 napra, de a lánya nem ismerte, így elég feszült volt a légkör.

Aztán visszament, és a kicsi megnyugodott.

7 hónapot volt távol és kellett jó 1 hónap mire a lányunk elfogadta az apját.

23. Ekka (válaszként erre: 21. - Marcibaba)
2013. szept. 7. 22:20
Szegény..:-(
22. Electra88 (válaszként erre: 21. - Marcibaba)
2013. szept. 7. 22:19
Tudom mit érzel most, de hidd el később könnyebb lesz!
2013. szept. 7. 22:16
mi lesz még később remélem ettől jobb lesz mert most nagyon rossz
2013. szept. 7. 22:16
még most ment el délután de már olyan rossz hogy üres mellettem az ágy
2013. szept. 7. 22:09
nem tudom még legközelebb megy-e,egyenlőre még ezt éljük túl, sokmindentől függ, normálisan fizetnek e, milyen a munka szállás stb, amúgy mind a ketten sírtunk olyan rossz..
18. Electra88 (válaszként erre: 15. - Marcibaba)
2013. szept. 7. 22:07
Én is pont ezt mondtam egyik bőgésem alkalmával szüleimnek, hogy milyen durva ez, hogy családok szakadnak szét, vagy szerelmesek azért hogy megélhessenek vagy legyen pl. egy lakásuk. Most ment még ki vagy mikor? Első egy hétbe én is ezt éreztem aztán ahogy telik az idő kicsit könnyebb lesz, mert sajna beletörődik az ember. Én is úgy voltam vele, hogy sírhatnék éjjel nappal akkor se lenne mellettem most és arra koncentrálunk hogy jobb lesz később és most ezért áldozatot kell hoznunk.
17. Ekka
2013. szept. 7. 22:06

Lehet, sőt biztos, hogy a muszáj nagy úr, de ettől még nem lesz könnyebb, persze attól is függ, hogy mennyire kötődtök egymáshoz.

Én belehalnék;-)

16. Electra88 (válaszként erre: 1. - Marcibaba)
2013. szept. 7. 22:05
És 3 hónap lesz vagy aztán még többször lesznek ilyen 3 hónapos időszakos kimenetelek?
2013. szept. 7. 22:05
na ez az, miért kell azért külföldre menni az embernek hogy normális fizetésért dolgozzon, ilyen áldozatok árán is..
14. Electra88 (válaszként erre: 12. - Marcibaba)
2013. szept. 7. 22:04
Persze nem könnyű, mi se vagyunk még idősek, én 25 párom 33 éves :)
13. Electra88 (válaszként erre: 9. - Rinike)
2013. szept. 7. 22:02
Nálunk még nincs gyerek, ezért is akartunk belevágni, se gyerekünk, se lakásunk, semmink...rosszabb már nem lehetett volna. De van ismerősöm akinél van kisbaba és inkább az apukát viselni meg, mert a kisgyerek még annyira nem fogja fel a dolgokat de az apának eléggé rossz érzés, hogy egyszer akkor látta a gyerekét amikor megszületett, aztán meg mikor már elkezdett ülni, meg mászni, következőleg meg gagyorászni...hosszú távon szerintem nem lehet jó így baba mellett, bár van az a helyzet is mikor nem választhatnak, mert vagy kimegy az apa és melózik és így van enni adni a gyereknek vagy nincs :( De szerintem ha később megoldható mindenféleképp úgy jó szervezni hogy együtt legyen a család.
2013. szept. 7. 22:02
azért még fiatalon nem olyan könnyű ezt elviselni, főleg ha szerelmes az ember
2013. szept. 7. 22:01
ja és remélem leszt internet a közelben mert az sms az nagyon kevés..
2013. szept. 7. 21:59
én nem tudok utánna menni hiszen ide köt a munkám meg a két gyereknek a suli-ovi, de azért olyan hosszúnak tűnik és nagyon sírhatnékom van.. hiányzik az illata minden
2013. szept. 7. 21:58
Lehet, hogy nálunk is lesz ilyen... Van egy pici gyermekünk (10 hónapos lesz). Írnátok arról is, hogy a kicsit mennyire viseli meg, ha időről időre el kell szakadjon az apukájától?
2013. szept. 7. 21:51
Szia! Én pont ebben a helyzetben voltam / vagyok. Régóta terveztük, hogy kimegyünk külföldre melózni, de nem akart összejönni, már le is tettünk róla, mikoris melóba voltam és hívott párom, hogy akkor lenne neki egy lehetőség és mi már előtte beszéltük, ha adódik ő előre megy én meg később ha bajön akkor én is keresek melót, de nem akartuk feladni a melóhelyünket mindketten, nehogy a padlóra essünk. Szóval majdnem több mint 6 éve vagyunk együtt ebből 5 éve élünk együtt. Egyszer volt 2 hét amikor elment Mosonmagyaróvárra melózni azonkívül minden este együtt feküdtünk, reggel együtt keltünk és akkor jött hirtelen ez, hogy most kimegy...nem is tudtam, hogy most sírjak vagy inkább örüljek, hogy lehet valóra válik egyszer,hogy legyen lakásunk vagy kicsit jobb legyen az életünk. Most voltam kint nála 2 hete Berlinbe a szabadságom alatt, 2 nap híján 3 hónapja nem láttam azelőtt...az első egy hetet konkrétan végig bőgtem, aztán valahogy beletörődtem, hogy ez van és majd alakul valahogy, mondjuk maximálisan megbízunk egymásban, nem félünk attól, hogy a másik megcsalja a másikat és csak arra koncentrálunk, hogy gyűlik a lakásra a pénz és most ez így megéri, bár én is szeretnék minél hamarabb kimenni, de még nem jött el az ideje. Nehéz...de szerintem mindenkinél más, nálam ilyen periódusok vannak, hogy egyszer még egész jól el is vagyok egyedül, tudok saját dolgaimmal is foglalkozni, de vannak szomorú napjaim amikor arra gondolok meddig fog ez így menni és milyen rossz így. De ha vannak kitűzött célok arra kell koncentrálni és menni fog. A fura az volt, hogy ugye már össze voltunk szokva, de ahogy 3 hónapig nem láttam és kimentem hozzá átöleltem olyan érzésem volt mintha egy idegen embert ölelnék, olyan elidegenedést éreztem magamba, de 1-2 nap és ugyanúgy lángolt a szerelem / szeretet közöttünk :) Kívánom, hogy sikerüljön nektek is átvészelni ezt az időszakot!
2013. szept. 7. 21:51
Simán.
6. noozimanoo (válaszként erre: 1. - Marcibaba)
2013. szept. 7. 21:50

Van, aki fél évet van távol családtól, gyerektől, ráadásul háborús területre küldik.

Ők is kibírják!

Amúgy gondolom, ez neked is mond valamit: Skype ;)

2013. szept. 7. 21:48
Menj vele:)
4. smart63 (válaszként erre: 2. - Macskanita)
2013. szept. 7. 21:43
Nagyon egyre gondoltunk!
2013. szept. 7. 21:42
Ha a több pénzért megy ki, akkor valahogy el kell fogadnod.Foglald le magad, ha van valami kedvenc időtöltésed, pl. azzal.
2013. szept. 7. 21:42
Ha olyan az anyagi helyzet, hogy muszáj, akkor acél szentesíti az eszközt.Bírni kell, könnyebb kibírni, mint az éhezést, vagy a fedél nélküliséget, én azt mondom.
2013. szept. 7. 21:39
Hogyan lehet kibírni ha a férjed 3 hónap külföldi munkára megy, nehéz?
1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook