Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Hogy szoktassam a gyereket, hogy egyedül elaludjon? fórum

Hogy szoktassam a gyereket, hogy egyedül elaludjon? (tudásbázis kérdés)


1 2
30. zsuzsika83 (válaszként erre: 26. - Szilvita)
2011. szept. 13. 20:48
Nem zavar, hogy ott alszik, mert sajnos nagyon rossz alvó, még most is számolatlanul kel éjszaka. Én így tudok a legjobban pihenni, mert mikor üvöltve ébred, csak átfekszem mellé, pár perc alatt vissza alszik és fekhetek vissza a helyemre. De olyan is van néha, elalszom mellette, akkor, mikor ébredek, akkor fekszem vissza a helyemre. Másképp nem bírnám az éjszakázást. Annyiszor, ahányszor ő ébred, átmászkálni másik szobába, halál lenne.
29. Szilvita (válaszként erre: 25. - Csgybzs)
2011. szept. 13. 20:45
Hát ez az:D Megoldom valahogy...másnem jön az ovi jövőre, és akkor már nem lesz éjjeli bagoly a gyerek remélem.
28. csgybzs (válaszként erre: 24. - Zsuzsika83)
2011. szept. 13. 20:45
Köszönöm szépen! :-)
27. csgybzs (válaszként erre: 22. - Zsuzsika83)
2011. szept. 13. 20:45

És azért kell Nektek vándorolnotok a lakásban, meg bárhol máshol szexelni? Nem lenne jobb hosszútávon, ha neki lenne állandó külön helye?


Nem vagy szégyentelen, csak végre egy egészséges nő! Annyi "babakomplexusosnemszexelős" anyuka után szuper teljesítmény. De nekem valahogy mégis nagyon morbid......

26. Szilvita (válaszként erre: 22. - Zsuzsika83)
2011. szept. 13. 20:44
Ja, hogy 14 hónapos, akkor még nyilván nem várod el, hogy egyedül aludjon, bár olyan is van. Majd később azért gondolom, nem akarod, hogy az ágyad mellett aludjon...
25. csgybzs (válaszként erre: 21. - Szilvita)
2011. szept. 13. 20:43

Én nem hiszem, hogy egyszerű, sőt. Abszolút igazad van és teljesen érthető amit írsz. Le a kalappal azok előtt a nők előtt, akik állnak elébe.


Én úgy érzem magam a legfelelősségteljesebbnek, hogy kimaradok ebből a buliból. :-)


Sok sikert Neked a szoktatáshoz, és azért találd meg az arany középutat. A férjed ugyanúgy igényel Téged, ugyanúgy éreznie kell azt, hogy férfi és nem csak apa, mert arra is igénye van. Szóval valahogy ketté kéne szakadnod.. :D

24. zsuzsika83 (válaszként erre: 19. - Csgybzs)
2011. szept. 13. 20:43
Nem vagy önző, csak nincs gyereked.
23. Szilvita (válaszként erre: 20. - Csgybzs)
2011. szept. 13. 20:42
Hát ez már csak így van, ha szülő vagy...
22. zsuzsika83 (válaszként erre: 16. - Csgybzs)
2011. szept. 13. 20:41
14 hónapos, tehát nem hiszem, hogy sokat értene belőle, de képzeld van másik szobánk is és lehet, hogy most újat mondok neked, de mi olyan szégyentelenek vagyunk, hogy nem csak ágyban párnák közt szoktunk. : )
21. Szilvita (válaszként erre: 19. - Csgybzs)
2011. szept. 13. 20:41

Hát igen, én is így gondolkodtam, mikor nem volt gyerekem, sőt még ígyebbül:) Aztán megszületett, és romokban volt minden elvem. Pl. a "soha nem aludhat az ágyunkban, mert az a mi szentélyünk" elvem akkor dőlt meg, mikor fél évesen vesemedence-gyulladása lett. Nem részletezem.

Hidd el, nem könnyű, ő is egy kis emberke, és nehéz egy ilyen picinek megmagyarázni, hogy a világ már nem csak róla szól. Így is sok mindent kell tolerálnia már most, és mindig korlátozni kell szegényeket, nehogy kárt tegyen magába vagy akármivel. Szóval a gyereknevelés nem egyszerű dolog, bár az ember azt hiszi, mikor még nincs gyereke. Én is kész voltam, mikor megszületett a keresztfiam, hogy mit művelnek vele a szülei,és nagyszülei. És most nem tudom, hogy sokkal különb vagyok-e?

20. csgybzs (válaszként erre: 18. - Szilvita)
2011. szept. 13. 20:35
És ha arra felébred? Elkezd sírni? Akkor mehet a levesbe a lamour, mert a gyerek hisztizik? Pfff...
19. csgybzs (válaszként erre: 18. - Szilvita)
2011. szept. 13. 20:35

Passz. Nekem nincs ötletem, gyerek nélküli vagyok. Csak azt tudom, hogy hogy nem lenne jó nekem. Kizárt, hogy hagynám, hogy valaki ennyire rám telepedjen, még ha a gyerekem is...


Tudom, most jön a kődobálás, hogy önző vagyok, meg miegymás, de nem. Sok házasság megy attól tönkre, hogy a szülők mindent a gyerekre tesznek fel, aztán szerencsétlen pár év múlva elvált szülők gyereke lesz. A gyereknek is kell a rendszer szerintem, és meg kell tanulnia, hogy bizonyos szint után már nem csak róla szól a világ.

18. Szilvita (válaszként erre: 16. - Csgybzs)
2011. szept. 13. 20:30

Lehet hogy átmennek másik szobába, nem?

Én valahogy meg fogom próbálni ezt az egyedül alvást, valami módszert várnék, hogy hogy csináljam. Üljek minden este picit hátrébb, míg már az ajtóban nem ülök? Vagy egyszerűen magyarázzam el, hogy anya itt-ott van, szóljon, csak ezzel az a baj, ahogy jönnék ki, üvöltve sír:( Nincs szívem hagyni sírni, tehát ez így nem működik.


Ha valakinek van ötlete, hogy csináljam, írja le légyszi!

17. Szilvita (válaszként erre: 13. - Csgybzs)
2011. szept. 13. 20:27

Amíg elaludt 8-9 körül, nem volt ezzel gond, de nyáron volt, hogy este 11-kor aludt el rendszeresen. Most tíz körül alszik el, ha 8-kor leteszem akkor is.

Külön szobában alszik mióta megszületett, ezzel nincs gondja, ha éjjel felébred, akkor áthozzuk közénk, de ez ritkán fordul elő.

Nekem is van ismerősöm, akikkel együtt alszik a gyerek, én nem tudom akkor kipihenni magam, keresztbe alszik az ágyon, rugdos, rám mászik.

16. csgybzs (válaszként erre: 15. - Zsuzsika83)
2011. szept. 13. 20:23
És Te komolyan úgy szexelsz a férjeddel, hogy a gyerek melletted szuszog? Hát én meghalnék úgy az tuti.... undorító. És ha közben fent van, csak nem mer szólni??? mi van ha tök nagy traumákat él át, hogy apu döfködi anyut, meg fura hangokat adnak ki....és szólna...csak még nem tudja kifejezni és nem érti? És ha később esetleg gondjai lesznek belőle????
15. zsuzsika83 (válaszként erre: 13. - Csgybzs)
2011. szept. 13. 20:05
A mi kislányunk is mellettünk alszik egy külön kis heverőn és nem megy tönkre a házasságunk! Sőt! És igen, altatni is kell, ami azt jelenti, hogy mellé fekszik apa, összebújnak, addig én megfürdök, apa meg még altatás előtt. Így mire én megjövök a fürdésből, a kislányunk békésen szundikál és jöhet a film, házasélet...stb. Ezek az összebújós altatások a legmeghittebb pillanatok legalábbis nálunk. És úgyis eljön az idő, mikor már nem igényli majd. Sokáig cicn aludtel csak, aztán sokáig csak úgy, ha a fenekét ráztam, vagy simogattam. Mindről leszokott magától, most már csak azt igényli, hogy mellé feküdjünk, és hozzánk bújhasson.
2011. szept. 13. 19:07

Szerintem szoktatás kérdése

nekem mind2 gyerek egyedül alszik el.saját szobában.Ha felkel,szól és megyek,de ilyen nem fordult elő már évek óta.

(ha betegek, ott ülök mellettük)

13. csgybzs (válaszként erre: 9. - Andi6020)
2011. szept. 13. 17:57
Jesszus. Hiszen írta, hogy lassan tönkremegy a házassága...
2011. szept. 13. 16:56

Nem hinném, hogy kicsi hozzá, nekem van ismerős házaspár, ahol így működik. Anyuka bemegy vele, olvas mesét, betakargatja, puszi, lámpa égve marad, és anyuka kijön. Mondjuk ő bölcsis.

Akinek 4 éves a gyereke, az oviban hogy alszik el? Mert az óvónő biztos nem fekszik mellé...


Hogy lehet erre megtanítani?

11. Pen80 (válaszként erre: 8. - 7c27d66f45)
2011. szept. 13. 16:48
Asszem akkor meg fog gyűlni vele a bajod később :)
10. Pen80 (válaszként erre: 7. - White-Angel)
2011. szept. 13. 16:47
Meg neki még nincsenek olyan félelmei szerintem. Majd ovis korban, amikor ijesztgetik egymást...
2011. szept. 13. 16:30
Sehogy. Aludjatok együtt. :)
2011. szept. 13. 16:24
Két lehetőség van: vagy hagyod, hogy magától megtanuljon elaludni, vagy el kezded trenírozni. Utóbbit az én lelkem nem bírná, mert csak sírás árán tudsz vele célt érni. Sosem hagynám sírni a gyerekemet.
7. White-Angel (válaszként erre: 6. - Pen80)
2011. szept. 13. 16:16
Akkor szerencsés vagy!;)
6. Pen80 (válaszként erre: 5. - White-Angel)
2011. szept. 13. 16:12
Szerintem nem kicsi. Az én lányom másfél éves és egyedül alszik el. Remélem, ez nem is fog változni :)
5. White-Angel (válaszként erre: 1. - Szilvita)
2011. szept. 13. 16:05

Még kicsi ahhoz, hogy egyedül aludjon el.:)

Az én lányom most volt 4 éves, de mellette kell maradni, még elalszik. Mondjuk ez az idő nem sok, 10-15 perc. Aztán mikor elaludt, szépen kijövök a szobájából.

Tudja, hogy anya ott van a szomszéd szobában, bármi van szólhat, és én megyek.;)

4. annaluca (válaszként erre: 3. - T_marcsi)
2011. szept. 13. 16:04

És mikor volt ez a megérés?

A fiam is lassan 2 éves, de még az ágyunk mellett van a kiságya. Lassan szeretném átszoktatni a nővéréhez, de nehéz. Bár lehet, hogy csak az én lustaságom, és ragaszkodásom :-)

2011. szept. 13. 15:57
Nálunk ugyanez volt. Egyszer csak megérett rá a kisfiam, hogy mese, beszélgetés, bújás után anya elbúcsúzik, ad puszit, utána melléfekszik apa, még beszélgetnek fiús dolgokról, utána apa is elbúcsúzik, égve hagyunk egy kislámpát, mondja neki a férjem, hogy ha baj van szólj és jövünk, mondja hogy pápá, a kisfiam elköszön, és kijön a férjem. Halljuk hogy még mondókázik, beszélget a napról, arról hogy mi lesz holnap, néha szól hogy menjünk be, akkor visszaszaladunk, betakarjuk, de már jövünk is ki. Idő kell ahhoz, hogy megértse, ha el is jövünk mellőle, akkor is itt vagyunk.
2011. szept. 13. 15:57
Ha rájöttél akkor mond el nekem is. Az én fiam 3 éves és még (vagyis most már mert amíg rácsos ágya volt nem tudott kijönni) velünk alszik. Minden éjjel átcsámborog, mire mi lefekszünk. Úgyhogy legtöbbször nem is fárasztjuk magunkat azzal hogy a szobájában altassuk.
2011. szept. 13. 15:51

Sziasztok!

Kisfiam 2 éves, úgy alszik el, hogy az ágya mellé fekszünk, mesélünk és éneklünk neki. Vagy az apja, vagy én. Mikor kisebb volt, akkor mellé feküdtünk be, szóval már ez is haladás.

Azt szeretném elérni, hogy befekszik az ágyba, és a mese után kijövök, és ő szépen elalszik egyedül, mi meg tudunk az apjával beszélgetni, megnézni egy filmet, mert lassan tönkre megy a házasságunk, nincs fél órán kettesben:(

1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook