Hogy lépjek túl ezen? (beszélgetős fórum)
Szóval már máshol is feltettem ezt a problémát de kíváncsi lennék az itteni fórumozók,a Ti véleményetekre is. Ez a dolog apámról szól...
Egyszer odaadta a telefonját mert valamit nem sikerült beállítani rajta és ahogy próbálkoztam, a megnyitott ablakok között ott volt egy pornóoldal és nem is egy társkeresős is megnyitva... Kicsit tovább mentem és láttam hogy a tagsági fizetés oldalon is járt az egyik tárkeresőn és rengeteg nő profilját megnézte egy másikon. A harmadikon pedig egy nővel levelezett is. Több mint 26 éve együtt vannak anyámmal, de ez engem akkor is hidehzuhanyként ért... Persze, sajnos van ilyen nem első lenne a történelemben de amikor anyámnak előadtam a dolgot (én azért nem fogom hagyni hogy átverje, úgy érzem joga van tudni hogy ne abban a tudatban éljen hogy minden rendben) láttam rajta a meggyőződést hogy mivel egyszer már volt viszonya másik nőval apámnak, most már nem nézi ezt el neki és otthagyja. Láttam, hogy megtört. Persze nem ezt akartam elérni, csupán annyit, hogy lásson tisztán, ne legyen átverve teljesen tudatlanul.
Ám amikor szembesítette apámat az még rám próbálta kenni a dolgot, hogy én hogy jövök ahhoz hogy kavarjam a sz*rt, mit képzelek, még egyszer ilyet hall csomagolhatok és ki vagyok dobva... Pedig az elején még mint a kisnyúl suttogva rebegte, hogy de hát ez nem igaz, nem ő volt stb stb... Szánalmas az egészben az leginkább, hogy én lettem a közellenség, aki tönkre akarja tenni a családot. Anyám meg valamiért annyira fél, hogy hagyja az egészet elfeledni pedig egy nővel levelezett is apám, azt is láttam... Tudom nem szép dolog volt "kutatni" a telefonjában, dehát véletlen láttam meg, és csak nem fogom szó nélkül hagyni.
Így mivel én nem bírtam volna így tovább egy fedél alatt élni eljöttem, de ez örök feldolgozatlan trauma a számomra, hogy képes volt még velem is majdnem elhitetni hogy ezt csak én találtam ki, mert hogy én ezt a tv-ben látom és csak sz-rt akarok kavarni.... Nem tudok rá többé úgy tekinteni mint előtte, de az anyámra se mert még látszólag így is mellette áll. A legdurvább az egészben hogy tudom hogy "azon a téren" minden rendben köztük... Az ünnepekre haza kell mennem, de így úgy érzem robbanni tudnék, én nem tudom megjátszani magam, úgy érzem az egész család felbomlott... És tudom hogy ez az ő dolguk, de én úgy gondolom ha egy ilyen dolgot ilyen simlisen intéz apám, ki tudja mi van még a háttérben....Ráadásul úgy hogy évekkel ezelőtt viszonya is volt egy nővel. Lehet hogy én érzem magam leginkább elárulva hiszen én mindig példaként tekintettem rájuk.
Ha esetleg bárki közületek volt már ilyen helyzetben vagy tudtok ilyenről vagy bármi építő jellegű tanáccsal el tudnátok látni, hogy ezt hogyan dolgozzam fel?
Kicsit hosszú lett, bocsi!