Hogy 'éltétek' túl az abortuszt? (beszélgetés)

azt mondta, a terhességtől teljesen elszálltam. elviselhetetlen vagyok és nem akarja tönkretenni mellettem az életét.

persze 2 hónappal a műtét után jelentkezett. hogy bocsássak meg és kezdjük újra...

nekem is volt sajnos!!mikor a nagylányom épp 9 hónapos volt ...nemvolt semmink elég szűkösen éltünk!!

tudtam hogy jobb lesz így!!

csak nyomor lett volna!!

látod azóta ,,sikerült talpra állnom és lett még két gyermekem!!!

most már 13 éve jobbnak is látom!!!

terveztük a babánkat. elsőre sikerült. mikor kb9 hetes voltam, apuka elhagyott. azt mondta csináljak, amit akarok, nem érdekli. időm sem volt túl sok gondolkozni és nem tartottam meg. pedig világ életemben az anyaságra készültem. azóta eltelt 13 szörnyű hét. nem tudok aludni, nincs kedvem a barátaimhoz, a családomhoz. ha meglátok egy kismamát, elsírom magam, teljesen mindegy, hogy hol vagyok. rájöttem, hogy óriási hiba volt és elviselhetetlen, hogy nem tudom visszacsinálni.

ha nektek is volt hasonlóban részetek ( mármint hogy akartátok a babát...) kérlek segítsetek! hogyan leszek ezen túl?