Hisztis kamasz! (beszélgetős fórum)
Tudom, hogy nem te kiabáltál. A nagyfiúnak mond azt, amit lent írtam.
:)
Bocs, értem........
Lassú vagyok már ilyenkor:)
Nem én kiabáltam.
Pont ez bánt, hogy az utcáról hallottam, hogy a nagytesó üvölt a síró kicsiknek: Fejezzétek már be, Hagyd már abba!!!!!
Sajnos nem tudtam nyugodt lenni....... Tudom ez nagy hiba.
De remegtem, mert a fülemben volt a két kicsi visítása. Nem igazán tettem helyre, de leültettem a székre és megkérdeztem, hogy mit tett volna a helyemben??? Én reggel dolgozom, apa dolgozik, nekik a mamánál kell maradni. Mit tett volna a helyemben.
És bevallom bevetettem azt a szörnyű lelki terrort is, hogy elmondtam neki, végigbőgtem az egész utat, miután a két kicsi visított utánam. De akkor ott jobbnak láttam gyorsan lelépni. De még jobban sírtam, amikor hallottam őt, hogy üvölt a síró kicsikkel.
Öt perc múlva hívott anyukám. Az egyik mosogatott, a másik takarított:))))
Ellentétes érzelmek vívnak bennem csatát.....
Egyrész, itt ez a nagyfiú, szereti a hugait (annyira jól viselte a kishugokkal járó figyelmet) De a mindennapi életben is olyan figyelmes, okos. Ha látja, hogy késésben vagyok, öltözteti a két kicsit, nyitja a kaput, hogy ne nekem kelljen a reggeli készületekben.
Néha viszont kifejezetten gonosz. Főleg a középsővel, Őt szereti szeretetből, játékból kínozni. Mármint nem szó szerint, csak ellenkezik vele, csak azért is ellentmond neki.
Ilyet a kicsivel soha nem csinál.
ja így értem, akkor bosszú volt, direkt ráérzett a gyenge pontodra, éppen ezért tette...
másik kérdésedre: bár nekem még pici gyerekem van, de szerintem jól tetted, és éppen azért, mert ezt direkt és gonoszságból önös érdekből tette, és figyelmen kívül hagyta, hogy a tesóit bántotta vele, őket használta fel, és ez nem szép dolog (felnőtt esetében aljasnak nevezik)
Szóval ha elég idős, ezt elmagyarázhatod neki! Ha nem tetszik neki a döntésed (hogy 2 hetet várna kell), akkor neked mondja el, és ne így vezesse le a dühét. Mondd el, hogy megérted, ha nehezére esik várni, de értse meg, hogy akkor fogsz ráérni, és ígérd meg, nyugodjon meg, akkor eljön az ő ideje és megkapja, amit szeretne, nem lesz elfelejtve.
És kitartást neked! :)
Azért azt még hozzáteszem, hogy azért volt ilyen durva, szerintem kicsit szemét, mert szeretne valamit. Keressük pár hete. Nem találunk olyat, amilyet Ő szeretne. És délután azt mondtam neki, hogy várjon két hetet, akkor szabin leszek és megtaláljuk együtt a megfelelőt.
Eztuán vágta a pofákat, üvöltött a tesókkal.....
Nagyfiam, ma kiverte a biztosítékot nálam.
Amúgy sem volt könnyű, holnap meló, de nincs ovi, így a gyerekeknek a mamánál kell aludni. (hálás vagyok, hogy van, és ez megoldható mindig)
A legkissebb elkezdett pityeregni, hogy nem akar ott maradni, utána más hangosan sírt. De nem tudtam mit tenni, így otthagytam az üvöltő gyereket. Ennek az lett a mellékhatása, hogy a középső, aki imádja a kicsit elkezdett hangosan zokogni.
Már az udvaron, utcán jártam, amikor hallottam, hogy az én értelmes nagy fiam üvölt a két kicsivel. De szó szerint. "fejezd már be!" és ezt többször.......
Nem elég hogy az egész utat hazáig végigbőgtem, mert visított a kicsi, végig kellett hallgatnom, hogy visít a középső is, mert a nagy okos fiam üvöltözött velük.