Házasságon kívüli kapcsolat (beszélgetés)

Nem arról volt szó, hogy elhúzol a bús büdösbe? :)

Igen hamar segget csinálsz a szádból :)

Soha nem hittem volna, hogy vannak férfiak, akik részletesen és napokon át ecsetelik a saját vélt vagy valós magánéletüket a hoxán, ami persze, csillog, mint a nem is tudom mi :))))

És ez egy "fontos ténykedés" az életükben :)))))

Amikor elolvastam ezt a hozzászólásod, rögtön egy könyv ugrott be: Gary Chapman - Egymásra hangolva.

Csak ajánlani tudom, és szerintem minden párkapcsolatban élő embernek érdemes lenne elolvasnia, mert nagyon sok dologra rávilágítana.

A szavaid alapján az jött le nekem, hogy számodra az elismerés hiányzik, egy köszönöm, egy hálapuszi, az, hogy értékeljék a munkádat, fáradozásaidat, és ennek hangot is adjanak. Lehetséges, hogy a te egyik elsődleges szeretetnyelved az elismerő szavak.

Nagyon sok párkapcsolatban alapprobléma, hogy eltérő módon mutatják ki a szeretetet az emberek. Ezzel nincs is semmi baj, mert a legtöbb esetben a pár tagjainak szeretetnyelve nem azonos. Viszont akkor gond lehet, ha erre nem jönnek rá, és hiába küldik a jeleket, mutatják ki az érzéseiket, a szeretetüket, ha mindezt olyan csatornán teszik, ami a másik számára nem elsődleges. Szeretheti két ember egymást, de szinte el fognak egymás mellett menni, ha nem jönnek rá, hogy a másik mely módon is szeretné (nem tudatos) érezni a szeretetet. Mondok egy példát: ha egy nő a minőségi időt tartja igazán fontosnak, amiből érzi, hogy a férje szereti, akkor adhat neki a férje szívből jövő ajándékokat, dicsérheti is, de igazán a nő számára akkor is az lesz a döntő erejű, amikor minőségi időt tölt el vele a férje. A többit is értékeli, de mindenkinek van egy (vagy két) elsődleges szeretetnyelve, aminek segítségével "tudja fogni" igazán a párja szeretetét. Hülyén fogalmaztam meg, de nem is lehet 4 sorban összefoglalni a könyvet. :)

Vicces fiúka :) Ha élőben produkálnád ezt, elkenném a szádat :)

Olyanfokú elmebajod van, és olyan szinten nem tudod már szétválasztani a képzelgést a valóságtól, hogy rajtad nincs az az orvos, aki segíthetne.

Mellesleg jegyzem meg, nem mintha eljutna az agyadig, ha eddig neked nem is tűnt fel, másnak viszont már igen, hogy rád se kíváncsi a kutya se. A véleményed meg a vicc kategóriába esik, tehát arra még úgy se :) De a rengeteg "rajongó", akik a susnyásba küldenek el, számodra biztos arra bizonyság, hogy az internetes közösség méltán megbecsült tagja vagy, akinek isszák a szavait, és remegnek azért, hogy minnél több időt tölts velük virtuálisan.

Isten ments, hogy azt akarjam, hogy megváltozz. Csak arra próbáltam rávilágítani, hogy nem sokszor hallani olyat, mint a te történeted. Már az is ritkaság, ha egy önmagát istenítő férfi talál egy olyan önbizalomhiányos nőt, akit semmi sem érdekel, csak a pasi foglalkozzon vele. Ezzel szemben téged csak ilyen nők vettek körbe, és vesznek körbe jelenleg is.

Nem lehet, hogy anyagilag olyan jól álltál (és állsz), hogy a nők minden, de tényleg minden felett szemet hunytak, semmi sem érdekelte őket, csak hogy a feleségeid lehessenek? Bocsánat, ha ez kicsit erős, de az olyan nők, akikről írtál, azok vagy nem tartják sokra magukat vagy a pénzre hajtanak, de durván (már ha anyagilag nagyon jól állsz).