Főoldal » Fórumok » Hobbi & Otthon fórumok » Harap a macskám - szeretetből...hogyan szoktathatnám le róla? fórum

Harap a macskám - szeretetből...hogyan szoktathatnám le róla? (tudásbázis kérdés)


1 2
10. szunda
2006. nov. 15. 15:54

Az én (volt)macskámat úgy szoktattam le minden hülyeségéről, hogy ha rosszat csinált, vízzel lespricceltem.

Az tény, hogy ha a kezeddel akarod fegyelmezni, azzal összezavarod, hiszen egyszer azzal simogatsz, etetsz, másszor pedig bántod.


Ám a harapdálásnál ez hatástalan volt, így azt találtam ki, hogy ha harap, én meg a nyakán, hátul, megfogom a bőrt. Ott, ahol az anyukája viszi kicsi korában.

Mivel ez amolyan reflexpont náluk, ezért egből elernyed. (Ha az anyja viszi, egy macska sem rúgkapál.)

Ez nálunk bejöt, de szerintem ahány macska, annyiféle jellem :)

2006. nov. 15. 15:19
Engem a cicám, csak akkor harap meg simogatás közben, ha unja az egészet. Úgy érzi, hogy nincs kedve ahhoz, hogy simogassam és odakap a kezemhez. Ilyenkor abbahagyom a simogatást. Pár karcolásba és vérnyomba került, amíg megtanultam. Nálunk én alkalmazkodom a macskához, így mindig béke van. Ezért is szeretem a macskákat, mert öntörvényű lények, az teszik ammihez kedvük van.
2006. nov. 15. 14:50
Az a baj, hogy tudja mit nem szabad, de amíg rá nem szólok, újra és újra megcsinálja...ha rajtakapom valami rosszaságon és rászólok, spurizik a helyére - mint aki tudja, hogy rosszat csinált, De másnap újrakezdi. Türelemjáték lesz, hogy ki bírja tovább?:-)))
7. Szeszipuszi (válaszként erre: 6. - 70d2828e34)
2006. nov. 15. 14:30

A reinkarnáció már bennünk is felmerült.:-)))

Az identitászavar úgyszintén.

Az a furcs, hogy csak akkor simogatom, ha jön és törleszkedik. Reggelente ha meghallja az ébresztő hangját, mire magamhoz térek már ott van az ágyban és bújik. megsimogatom - erre kedvesen belémharap. Szerencsére nem nagyot, de a játék hevében volt már, hogy véresre harapta a lányim kezét.

6. 70d2828e34 (válaszként erre: 2. - Szeszipuszi)
2006. nov. 15. 14:03

Magam is hasonló "gonddal" küzdöttem. :) Az én macsom májusban volt egy éves.


Én is érdeklődtem 1-2 helyen a harapdálással kapcsolatban.

Több választ is kaptam:


-Matyikám félre-reinkarnálódott, eredetileg kutyának készült, de macska lett belőle. :)


Komolyra fordítva:

-Egy egy éves macska még kölyöknek számít. Folyton a játékon és az egyedfejlődésen jár az esze. (Egyedfejlődés magyarosul: evés, erősödés /gondlok itt a rohangálásra, ugrálásra, a sok alvásra/. --> Ide tartozik a fogak erősítése is ilyeténmód. :)

-Lehet, hogy nő vagy romlik a foga, kicsit meg is érzi, és így vezeti le ezt az érzést. Ez esetben ajánlom a whiskas macskatejet, amely a macsik számára megfelelő mértékben biztosítja káciumot.


A vőlegnyem megoldásként azt találta ki, hogy minden egyes harapásnál (óvatosan) orrbanyomja Matyit, és mint tudjuk a macskák az orrukra a legérzékenyebbek. Ez a vőlegényem számára igen hatásos módszer. Nálam már nem működik, ugyanis a macska is falka-állat, és nálunk a párom a falkavezér, én pedig a játszótárs.


Az én megoldásom kicsit barátságosabb Matyira nézve, és nagyon hatásos! Avon "nyudot pillanatok" testápolóval bekenem a kezem... Matyi útálja az illatát... Nem is kötözködik. Így én is jól jártam meg a kezem is duplán. :)


Ami nagyon fontos: ha nem akarja, hogy simogasd, akkor engedd el! Saját öntudatuk van, nem szabad ellenkezni velük. :)

5. Szeszipuszi (válaszként erre: 3. - Margitnéni)
2006. nov. 15. 13:59

Marci(pán) már ivartalanítva van. A nyáron műttettük meg. Sokat alakult azóta, de ez a harapdálás megmaradt. Remélem, le fog szokni róla.

Az idegenekkel bizalmatlan, fúj rájuk, de szerencsére még sosem támadt - inkább elbújt.

4. Szeszipuszi (válaszként erre: 2. - Juniperus)
2006. nov. 15. 13:31

Olvastam a cicádról, meg a műtétről a másik topicon. Remélem hamar rendbe jön!

Nekem - nekünk - két cicánk van. Az egyik egy 5 éves (ivartalanított)fehér-szürke cirmos lány cica. Ő kinti. Egész nap bent van, ha otthon vagyunk, de estére mindig kikérdzkedik. Szelíd, kedves, sosem volt vele baj. Megpróbáltam beszoktatni, de nem megy és nem erőltetem. Nagy egerész - úgyis folyton kivágyna.

A kis harapósom is házimacsek, bár van benne valami "idegen" vér. Az anyja szürke cirmi és egészen picike...a tesói vörös cirmosak voltak. Ő viszont kék, mint az orosz kék és fehér az első két mancsa vége, meg van egy fehér nyakkendője is.

Fiú a lelkem, így a nyáron ivartalaníttattuk, mielőtt elkezdte volna a jelölgetést a lakásban. Merthogy ő kizárólag benti cica. A párom szerint azért olyan harapós, mert hamar el lett választva a testvéreitől és nem is tudja, hogy a harapás az fáj... Igazság szerint annyira betegesen nézett ki (férges volt, a füle atkás), hogy ahogy lehetett elhoztuk. Anyósomnál született, de tipikus falusi macsekként rá se hederítettek. Féltünk, hogy nem éri meg a következő heteket, ezért hoztuk el, amint lehetett. Az egyik testvérkéje el is pusztult...

Szóval "kimentettük, szeretgettük - nincs is vele más probléma. Első pillanattól alomra jár, a kaparófát használja, a karmait is hagyja levágni - csak épp játszásiból rögtön harap. Összeengedtük az "öreg" cicussal, hátha az majd megneveli, de inkább elmenekül előle. Ha ő is bent van, el kell őket választani egy ajtóval, vagy szemmel tartani a kis pimaszt.

3. Margitnéni (válaszként erre: 2. - Szeszipuszi)
2006. nov. 15. 13:18
Nekünk is volt egy nagyon harapós macskánk, szegény Csárli, már nem él. Nagyon édes cica volt, de ahogy cseperedett állandóan vadászott ránk, és ha rászóltunk azonnal megtorolta, már támadott is. Hatalmas szemfogai voltak, a helyük még mindig itt virít a karomon. Nagyon kétségbe voltam esve, mert ha nem oldódott volna meg a probléma, el kellett volna altatni.Mire a kamasz korába ért, már féltünk tőle. Kb. 8 hónapos korában ivartalaníttattuk (ezt egyébként is ajánlatos egy fiú cicánál megtenni), és szerencsére mi is megmenekültünk, és Csárli cica is. Utána volt még egy pár halvány próbálkozása, de sokat javult a helyzet. Egyébként imádni való cica volt, az egész család rajongott érte.
2006. nov. 15. 11:31
Amint elkezdem simogatni, dörgölődzik, dorombol - majd néhány pillanat múlva rákap a kezemre. Mintha ezzel "viszonozná" a szeretetet. Ilyenkor vagy az orrára ütök, vagy "ledobom" és mondom neki, hogy rossz cica - de nem segít. Lassan fél éve csinálja. Most egy éves. Korábban a lábunkra is rátámadt, a lányaim tele voltak harapásnyommal mert játék közben is harapott. Ezt már elhagyta szerencsére, de olyan rossz, hogy nem lehet ölbe venni, simogatni... Tudna valaki segíteni? Kinőheti még, vagy már ilyen marad?
2006. nov. 15. 11:27
Harap a macskám - szeretetből...hogyan szoktathatnám le róla?
1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook