Hány éves kortól lehet külön szobába "költöztetni" a gyerekeket? (tudásbázis kérdés)
ezzel az ajtós dologgal és emelet nélkül egyet értek, mert azért én is szeretem hallani azonnal, ha gond van, de szükségem van a saját intimitásom megőrzésére :)
detto :)) mint kutya, mint gyerek!! :))
nem is az egy ágyban alvásra gondoltam. Mert a fiam pl képtelen volt velünkaludni, mert egy örökmozgó, meg minden. Csak szerintem rossz lehet , ha éjjel felkel, és senki nincs a szobában, akit hall, h. lélegzik, vagy ilyes. De sztem azért fontos, hogy legalább csak egy ajtó válasszon el, ami nyitva is lehet, ne egy folyosó, vagy egy emelet :S, mindig tudja hol vannak a szülők, akikhez lehet fordulni :)
Nálunk is benn alszik a kutya az ágyban, a gyerek meg első perctől külön:) Nem azért mert a kutyát jobban szeretjük, hanem mert neki nem árt, ha véletlenül ráfekszünk, vagy belerúgunk, és ha akarom akkor minden lelkiismeret furdalás nélkül kizavarom:p
Ha-ha! Nálunk a kutya velünk alszik, a gyerek első perctől külön! Különben szerintem semmi se szentírás, van amelyik gyereknél az együtt alvás, van, amelyiknél a kölön szoba válik be. Az én kisléányom kezdettől nem tudott velünk aludni, csakis a saját ágyikójában. Most 2 éves, és ha át is jön éjjel, miután megnyugtattuk, visszamegy a saját szobájába.
úgy is ott alszik vele anyuka, ha muszáj, de jobb ha megszokja, hogy az az ő helyecskéje :)) azért mert 9 hónapig hordod még nem kell kenguruzsebet növesztened :) hogy utána is veled legyen a nap minden percében - vannak módok, megoldások, amik visszadják neki mindazt amit a születéssel elveszít - egyébként sokan meg se szülnék, ha tehetnék, csak hogy megvédjék minden pici szellőcskétől, inkább hordanák amíg már felnőtt nem lesz - na az még egy szép dolog lenne :(
most nagyon egyet értek veled!!
Nagyon nehéz téma.:)) Amikor a kislányom még csak érkezőben volt, megbeszéltük, hogy az elejétől külön szobája lesz, de végül az elképzeléseinket felváltotta az alkalmazkodás.
Gyakorlatban ez nálunk azt jelentette, hogy két nap külön szobában töltött éjszaka után, bekerült mellém egy mózeskosárba, mivel nagyon pici volt, ezért ott aludt 3 hónapos koráig. Közben el is költöztünk, így rajtunk kívül ez volt az egyetlen állandó dolog az életében. Ezután külön ágyban aludt velünk egy szobában, majd 5 hónapos korától a saját szobájában.
Akkor és azért költöztettük külön, mert mi (beszélgetés, halk tv) zavartuk Őt.
Utólag is azt mondom, hogy hiába a nagy tervek, elvek, a lényeg, hogy elsősorban a gyereknek legyen jó, rá kell figyelni, hozzá alkalmazkodni.
Nem minden gyerek szeret együttaludni (az én lányom sem, még egyszer sem aludt velünk), de ezt a szülőnek is észre kell vennie...
szegény gyerek... eddig napi 24 órát volt az anyuval... kicsit hirtelen váltás ez.
Fél éves kortól.Neki is,nektek is nyugodtabb lesz az éjszakátok.Tapasztalatból mondom:)
Én csak tapasztalatomat tudom ezzel kapcsolatban megosztani :)
Sokkal nyugodtabb ha külön kis helye van :)
Annyira eltérőek az emberek ebben a kérdésben is. Van, aki a kutyáját, macskáját is beengedi az ágyába, van aki a gyerekét sem (nehogy odaszokjon).
Nyilván megvan az előnye és a hátránya is annak, ha a gyerekek külön szobában vannak. Az, hogy ki, mikor költözteti a gyerekét külön, teljesen egyéni, mint az is, hogy melyik verziót tartja helyesnek. Nem hinném, hogy erre valami általános recept lenne.
már elmondták előttem egy páran, így csak az egyetértésemet tudom kifejezni - jobb, ha a gyereknek első perctől fogva saját szobája van és meg is szokja, hogy nem a szülőkkel alszik egy ágyban, de még csak nem is egy szobában - persze, ha valakinek csak egy szobája van, az más :)
Az előbb írtam. Az éjjelek első felében voltunk együtt, míg a másik szobában aludtam a kicsivel. :)
Most már 4 hónap eltelt mióta teljesen külön vagyunk a gyerekektől és heti mondjuk egyszer-kétszer alszik el nálunk. De az sem baj ha néha többször. Nagyon rugalmasak vagyunk. Egyébként ki mondta, hogy csak éjjel lehet együtt lenni a férjeinkkel? :)
és mikor éltek házaséletet?
Hát azért én sem aludtam az éjjelt végig a másik szobában a gyerek mellett. :) Az éjjel első fele a férjemé volt. :)
mindegyik gyerekem 2 hetes koráig aludt a szobánkban (külön mózeskosárban) amíg a szopizás be nem állt.
utána szigorúan ment mindegyik a saját szobájába, de soha nem is volt gondunk az alvással!
végig a szemem előtt volt nővérem példája, ők a férj bevallása szerint a gyerek miatt váltak el, mert 8 éves koráig ott aludt velük, és semmi intimitásuk nem volt egymással.
próbálták kirakni már 2 éves korától, de mindig visszament, vagy addig bőgött, míg vissza nem vitték...
bár nekem nincs még gyermekem, de ugy gondolom, hogy a legjobb, ha az 1. naptól kezdve külön szobában alszik a gyermek, ahol ez megoldható. A szobák ajtajait nyitva lehet hagyni. A szülőknek is jobb az, ha megmarad a külön kis magánéletük, házaséletük. Gondolom, sokakat feszélyez, ha egy 3. is jelen van, mert hiába a várva várt gyermek születése, ha a házasság tönkre megy az egész éjszakán át tartó sírások, kialvatlanság, türelmetlenség miatt. A gyermek megérzi azt, ha ott vannak a közelében a szülők és nagyon is szereti ha csak ugy megnyugtatásul az ágyukba veszik a szülők. Nem egészséges, márcsak azért sem mert a BÖLCSŐHALÁL EGYIK KIEMELT KOCKÁZATI TÉNYEZŐJE AZ, HOGY TÖBBEN ALSZANAK EGY ÁGYBAN!!!
Nálunk első perctől külön szoba külön ágy. Ez nem volt kérdés. Sokkal nyugodtabb volt mindenkinek.Ehhez szoktak hozzá.Ha újra kezdeném sem csinálnám másképp.azóta is nyugodtan alszanak a számukra természetes saját ki zugukban
Nekem a nagyfiam 4 hós koráig aludt velünk egy ágyban, 4-12 hós koráig egy szobában de külön ágyban, 1 éves korától külön szobában. Azóta alussza át az éjszakát.
A kicsi 16 hós koráig külön ágyban aludt el este, de éjjel az első szopinál átjött hozzánk és ottragadt, mivel én hamarabb aludtam el, mint ő. Mivel éjjel 5x ébredt én már a végkimerülés határán voltam mire 16 hós lett. Kiköltöztem mellőle, 3 napig sírt, azóta békésen alszik éjjel. 17 hósan költözött át a tesóhoz, azóta együtt alszanak, mi pedig visszakaptuk a hálószobánkat. Éjjel nem ébresztik egymást, bár ha bármelyik sír rögtön futunk.
Fiam kezdettől külön szobában aludt, illetve, ha kellett én költöztem hozzá, de azóta is külön szobában és külön ágyon alszik.
nem ébred meg a nagylány, mégha ordít is a kicsi:) jó alvókája van
Igen, igen, amint elkészül a szekrény átkerülnek a másik szobába. Próbálom úgy dekorálni, hoyg szívesen legyenek ott
Mi épp most hétvégén költöztettük át a kicsit. Most 3 hónapos.
én nem akartam emiatt a férjemtől külön aludni :) de ő sem ébred fel a sírásra, vagyis csak nyöszörg egyer bori :)
Az én kislányomnak 6 hetes kora óta van külön szobája, illetve a szoba előtte is megvolt, csak az ágya volt a hálóban. Nem is aludt a mi ágyunban soha, jbb is így, hogy megszokta az egyedülalvást, mindenkinek kényelmesebb, és jobb.
További ajánlott fórumok: