Gyűlölt lakhely tönkreteheti az életet? (tudásbázis kérdés)

Aha. Tok jo :D

Akkor viszonylag szocializalodott emberek kozott elsz.

Menj el pl. a Hos utcaba lakni :D

Szerintem ez enyhe túlzás...

Akkor én leírom:D

Én 5 éve Újpesten lakok egy 11 lakásos társasházban, amiből mára csak 1 lakás üres. 6 lakásban C család lakik (5 szerencsére a földszinten), az emeleten lakunk mi, a közvetlen szomszédunk egy alkoholista idős férfi, aki nem kicsit büdös is és persze a lakása is, így nyáron az egyik szobánkba, ami mellette van átjön a szag, a következő lakásban egy c házaspár, akik ismét szerencsére normálisak, a következő lakás most van felújítás alatt, nem rég vette meg valaki, csak bízunk benne, hogy normálisak és kíváncsiak vagyunk mit szólnak majd tavasszal a lakókhoz....egy lakásban pedig egy idős néni.

A mi házunk elég rossz állagú (amikor vettük azt mondták, hogy hamarosan szanálják). Télen vettük és csak ennyit tudtunk rászánni lakásra, ezért vettük meg. Tavasszal a költözésnél szembesültünk azzal, hogy kik laknak a házban és mit művelnek. Kora tavasztól késő őszig az udvaron élnek. Ott dajdajoznak, stb. Elég érdekes az a néhány hónap évente. Alig várjuk a telet:D Mint kiderült a házunkat 1975 óta le akarják bontani, így nem igen számítunk már rá, hogy valaha is megtörténik, pedig elég romos, de ez van. A lakásunk szép, az ajtót bezárjuk és nem foglalkozunk a szomszédokkal, tehát a lakhely és az itt élő emberek nem fognak tönkre tenni bennünket. Mert egyébként meg jó helyen van a ház (Újpest központ és Városkapú között).

Újpalotai voltam, ott nőttem fel. Sokan utálják azt is, mert szerintük ott a lecsúszott prolik élnek, de ez is baromság, hiszen a legtöbben tök átlagos emberek.

Nem szabad hagynunk, hogy a környezetünk megbetegítsen, ahhoz, hogy ez ne történjen meg, csak mi kellünk...

Lehet máshol is ilyen hely.

Engem talán az is külön nyomaszt, hogy dönthettem volna másképpen is, amikor a házat vettük. De minden időszaknak megvolt és megvan a magai8gazága,és biztos vagyok benne, hogy ez a helyzet is megoldódik.

Persze.

Hiszen minden nap nyomaszt a környezeted.

Akik meg nem értik miről van szó, hol élnek?

Egy csomó olyan hely van Magyarországon, hogy a lakásból kilépni nem lenne kedve az embernek. Vagy mersze.

Egyetértek.

Kedves fórumkiíró. Ha hazaérsz csukd be az ajtót magad mögött és rekeszd ki a külvilágot.

Ha pedig szép helyeket szeretnél látni, akkor menj el gyakran kirándulni valahová.

Véleményem szerint egy "gyűlölt" lakhelynek nem szabad tönkretennie senki életét.

Laktam már én is néhány helyen. Volt amit eleinte nem szerettem, aztán meg megszerettem.

Mindenütt emberek laknak. Ki ilyen, ki olyan, de olyan helyet sehol a világon nem találsz, ahol mindegyik egyformán "kifogástalan" és átmegy a rostádon.

Összetett dolog ez.

Nyilván én nem látatlanban költöztem ide, de amikor megvettük a házat,egy Pestről könnyen elérhető,de olcsóbb (azaz nem közvetlen főváros közeli) faluban kerestünk amolyan hétvégiház-félét. Aztán úgy alakult, hogy le is költöztünk és itt is ragadtam.

Az ideköltözésünket "a falu szája" rossz néven vette, és pénzünk sem volt arra, hogy kompenzáljuk hiányosságainkat.

Azóta már eltelt 25év, most is zavar a sok helybeli marhaság, meg "haza" is mennék már földrajzi értelemben, mert lenne olyan tájegység, amiben kiegyeznék, és nem vágynék annyira az után a falu után, amire gondolva most is kicsurrant a könnyem.

Annyira kíváncsi lennék, hogy hol vannak ezek a poklok...

Hol vannak ilyen lecsúszott helyek, emberek?

Szerintem mindenhol, minden településen, minden városban, minden kerületben...

Hát ez jó :) mintha magamat hallanám :)

Megkérdezhetem a fogyásod titkát? :)

Két családtagom is lelkes fórumozó, így nem szeretném ha a leírásból rám ismernének :) nekik fogalmuk sincs, mennyire aggaszt a téma.

Csinos, otthonos a lakás, de pl. ha délután elmennék sétálni, a soksávos főút miatti zaj, a nem túl bizalomgerjesztő alakokból álló tömeg és a bűzös szmog miatt eszembe sem jut, így egy ketrecnek érzem még a lakást is. Egy bevásárlás is kínszenvedés, alig várom hogy hazaérjek. Én, aki egész nap a szabad levegőn érzem a legjobban magam :)

Kitől kérdezed? :D

A szobámat én alakítgatom, a könyvek növekvő száma miatt folyamatosan. De az ablakon kinézni már nincs miért. "A környéken sétálgatni" javaslatra furán nézek, eszembe sem jut.

Na, most már írd le, hogy merre laksz. Természetesen nem pontos címet kérünk:D

Én a helyedben a lakást csinosítgatnám olyanra, amiben jól érzem magam, ez sokat segítene.

Én is így vagyok. Én Újpesten lakok egy kb. 60 éve épült társasházban. Hát nem nagyon szeretem/szerettem, de most, hogy nyáron kicsit csinosítgattuk, egészen megszerettem:DDD

A Svábhegy környékén simán eltűnik néha egy-egy ember,sose lesz meg többet... Sok a búvóhely, a hátsó kert,a kocsma. Sok a lecsúszott ember, csak a sok zöld eltakarja.

Nem tudom, mit mondhatnék, de kicsit már átérzem a problémádat. Nekem nem él itt senkim, és módom van arra, hogy hetekig akár az utcára se lépjek ki. Meg is teszem néha. :D Itt lecsúszott figurát kevésbé lát az ember, de én ezt a falut magát mint helyet (látványt) sem szeretem. Nálam az ostoba és felfuvalkodott emberek is közrejátszanak, mert azok is ilyenek, akik döntési hely(zet)ben vannak...

Köszönöm mindenkinek!!!!

A környék nem extrém para, csak valahogy ide fúj mindenkit a szél, közel a vasút, buszvégállomás és amúgy sem egy fényes hely. Minden második, aki szembejön, lecsúszott ember, és itt most nem a pénzre, hanem az emberi méltóságra gondolok. Sok az alkesz, rosszarcú... és a többit inkább nem mondom.

A mi családunk egy átlagos család, szépérzékkel és igényességgel megáldva. De valószínű, hogy az én radarjaim amúgy is sokkal érzékenyebbek, ahogy a természet közelsége lehengerel és elvarázsol egy pillanat alatt, úgy a szenny is hamar maga alá gyűr, mindent azonnal befogadok, ha akarom, ha nem. A közlekedés is rémálom, most ezt sem részletezem, fogalmazzunk úgy, hagy kívánni valót maga után az utazóközönség jelentős része. Nem volt ez mindig ekkora gond a lelkemnek, az évek során lett egyre komolyabb. Tudom, a gyűlölet mérgez, ezzel nem vitatkozom, de vajon létezik hogy maga a lakhely okozza az emberben ezt a meghasonlást? Minden nap teszek azért, hogy ne gyűlöljem, felsorolni is sok, mi mindent, tudatosságra törekszem, pl. Tolle munkássága mély hatással van rám és amit csak tudok, megteszem. De úgy tűnik, már ez is kevés...Kezd teljesen maga alá gyűrni...Családom van, és nem olyan egyszerű a továbbállás, ha az lett volna, már rég nem lennék itt. Maga a kérdés ezért nem is ez, mármint hogy menjek-e innen, tudom, hogy kellene, hanem hogy önmagában okozhat-e lelki problémákat egy olyan hely, ahol nem érzi magát jól az ember. Nekem óriási segítség és visszaigazolás, amiket írtatok, mert egyre inkább hajlok rá, hogy nem bennem van a hiba :)

Nálad mi a "gettó"?

Hol van ez a sok (szerinted) bűnöző, lecsúszott és igénytelen ember?

Pont ezt akartam mondani én is.

A lakhely csak van. Ami mérgez, az a gyűlölet. Magadat mérgezed.

Én is szeretnék elköltözni a jelenlegi lakhelyemről. A házat eladni jogi okokból viszont nem tudom. Valahogyan meg fog oldódni a helyzet, mert mindent megkapunk, amit szeretnénk. De ahogy a "szeretnénk" szóban is benne van, a gyűlölet nem visz el máshová.

Ilyen helyen meg lehet bolondulni!

Van, aki úgy érzi, megszokta, nem zavarja, de ez még rosszabb.

Idegekre mehet úgy, hogy észre sem veszed!

A családoddal együtt esetleg, nem lehetne elköltözni onnan? Vagy nekik jó ott? Vagy egyszerűen nincs hova menni, esetleg anyagilag túl megterhelő lenne máshova menni? Esetleg te elköltözhetsz, ha egyedülálló vagy és más helyen albérletben megpróbálni.

Igen, persze létezik olyan, hogy ha valaki olyan helyen él és ne akar olyanná válni mint a környezete, hogy elvágyik onnan és persze ez megkeserítheti az életét.