Gyerekeink oktatása -összeesküvés elmélet (beszélgetős fórum)

Én ma beszélgettem el a fiam óvónőivel.Hat éves lesz márciusban ,és még nem bánnám ha maradhatna egy évet a "felhőtlen" gyerekkorban,és nem kellene belépjen a rutinos életbe,amiből már nincs kiút egyhamar...Suli után suli,utána munka,innen már csak nyugdijas korban van kiszállás...Egyre nehezebb suli,mérhetetlen elvárások,nulla tolerancia,versengés,aggódás,ez vár rá....Azt mondták túlságosan értelmes,fejledt ahhoz hogy még 1 évet maradjon,az már"visszafejlődés"lenne ha még egy évet oviban marad.

Mit mondjak,örültem hogy csak dicséretet kapott,és okosnak titulálták,de ha rágondolok mi vár rá(és már is....),gyomoridegem lesz....

Igen,tudom. Miután többen azzal jöttek hogy a fiam biztos hiperaktív elég sok irodalmat elolvastam ezügyben.

Egyik anyuka aki nekemállt ezügyben,mutatta a fiát. Dicsekedett vele,hogy az ő gyerek pont olyanvoltmint a fiam de szedet vele bogyókat. Félelmetes a gyerek. 7 éves fiú, gyakorlatilag mint egy zombi. Anyuka vett neki egy nintendót és egész nap ül a kanapén és játszik.

Szerintem csak foglalkozni kellett/kellene a gyerekkel és néha levinni a játszira..stb. de anyuka karrierista és nem ér rá. De nem is akarok rosszindulatú lenni, csak remélem hogy tényleg beteg a gyerek és azért szed bogyókat és nem mert így nem kell vele foglalkozni

Gondolom,hogy nem a pedagógusok akarják ezt, ők is a rendszer áldozatai. Tudom, hogy nekik is meg vannak a szabályok,amik alapján eljárnak.

Egyszerűen nem értem az oktatási törvényeket, hogy ki érdekében vannak meghozva.

Nem is az óvónővel veszekedtem,csak bosszankodtam miatta egész nap. Lásd első hsz-omat.

A hiperaktivitás nem a gyerek túlmozgásossága, az csak egy tünet a sokból. Több tényezőnek kell együtt meglennie ahhoz, hogy ténylegesen hiperaktivitás legyen a dolog.

A gyerekek mozgásigénye hatalmas. Van olyan gyerek, akinek az átlagosnál is nagyobb a mozgásigénye, de mégsem hiperaktív.

A fiammal voltak/vannak olyan problémák hogy állandó mozgásban van.

Vagyis inkább az a helyzet, hogy amíg itthon voltunk az udvaron kijátszotta magát. 2 éves volt mikor kimentünk 2 évre Hollandiába egy lakásba. Állandóan rohangált,szekrényre mászott..stb. Napi kétszer vittem játszira, hogy kirohangálja magát. Kint a szomszédok,rokonok nekem álltak,hogy a gyerek hiperaktív és ilyen szöveggel jöttek, hogy adjak esélyt a gyereknek és vigyem dokihoz,aki ír fel neki bogyókat és lenyugszik.

Erre nem voltam hajlandó.Azért eleinte féltem, hogy az oviba problémák lesznek. Kint is és itthon is semmi baj nincs vele az oviban. Szépen ül a foglalkozásokon,figyel és tanul.

Itthon lefoglalom,segít nekem az udvar körül, nagyokat játszik az udvaron és máris nem hiperaktív a gyerek :)

Összeesküvés elméletre, hidd el nem a pedagógus akarja, hogy ne legyél a gyerekeddel.

Én nem értem, hogy ha két testvér közül az egyik beteg, és otthon van a másik miért van napköziben? Hogy azt a gyereket, aki egyik nap még hányt és lázas volt, a doki egész hétre kiírta, másnap miért hozzák iskolába azzal az utasítással, hogy csak sósat ehet (a napi kaja meg úgy van összeállítva, hogy a gyerek nem ehet belőle, de még egy kiflit sem csomagolt neki a szülő), hogy miért azt kérdezi minden szülő a gyerektől, amikor megérkezik érte, hogy ma ki bántott és milyen rossz dolgok történtek veled az iskolában?

Úgy veszem észre az összeesküvés elméletek tudatosan vannak elbagatellizálva. Ha az ember mégis meghallgat egyet és látja,sőt saját bőrén érzi az igazukat, akkor is fél,hogy a többi ember komplett idiótának nézi.

Igen,hallottam már olyan előadást amiben pont arról volt szó, hogy a család a legerősebb egység és pont ezt kell szétzilálni.

Géczy Gábor egyik előadásában azt mondta hogy 7 éves korig a gyereknek egy órára se szabadna elhagynia az anyját. Mondjuk ezt túlzásnak tartom,mert látom azért az igényt,hogy szeretnek a gyerekeim játszani másokkal, szeretnek néha a nagyinál lenni..stb. De az a másik túlzás,amibe a rendszer belekényszerít minket, hogy az elsős gyerekemet csak este,alvás közben láthassam.

Megint kapott házit,ráadásul elég időigényes volt,mert egy nagy lapon volt színezős feladat. Minden részen volt összeadás-kivonás és az eredmények alapján kellett kiszinezni a kis mozaik darabokat, hogy kép legyen belőle.

Még apukával sikerült skypeon beszélgetni, de már fürödni se volt ereje a leányzónak.Vacsizott és elaludt.

Na ez a másik,hogy apukának miért is kell távol lennie tőlünk? Nem úgy indult a családtervezésünk, hogy 1800km válasszon el minket.

De ebbe nem is megyek bele. Egyszerűen nincs ahova el tudna menni itthon dolgozni. Ezeket a "gazdasági válságokat" nem kalkuláltuk be anno.

Erről pont egy könyv jut eszembe,amit nemrég olvastam: Hiperaktív v indigó?

Ebben pont azt írják,h maga a hiperaktivitás,mint fogalom elég újkeletű.

A fő probléma,hogy a gyerekek nem tudják a fölös energiájukat levezetni. manapság az a "jó" gyerek,akivel nincs probléma és szépen ül csendben a gép előtt. Így fizikálisan nincsenek "leterhelve",viszont elég sok inger éri őket.

Mikor bekerülnek az iskolapadba nem mozognak eleget a gyerekek, sőt mellette már egy teljesen ingerszegény környezetbe kerülnek . Persze,hogy minden gyerek izeg-mozog,nem figyel,nem tud koncentrálni,nem is érdekli a tananyag..stb.

A tanárok nem tudják a gyerekek figyelmét kellően lekötni,emiatt jobb problémásnak titulálni a gyerekeket.

Természetesen valós,hogy vannak problémás gyerekek, de ma már a legtöbb szakember is nyíltan kimondja, hogy a legtöbb gyerekkel nincs semmi baj,akit a tanár hiperaktívnak mond.

Sziasztok! Köszi a hozzászólásokat. Mivel egyedül vagyok a 3 gyerkőcre,le vagyok foglalva. most érkeztem haza a nagyobbik gyerekkel.

Azért figyelemmel kisértem a hozzászólásokat. Ha elalszanak a gyerekek jobban ide tudok ülni.

Elgondolkodtatott az írásod, tudnék erről sokat írni neked, hogyan működik a világ manapság. Az egész nyugat liberális emlőkön nevelteti a gyerekeket. Felejtsd el a családi életet, ne akarj családot, mert egy családban a legerősebb mindig az egység. Ne a szülőktől tanulj, lefoglalunk mi téged, tele traktáljuk a fejed egész nap, amitől lefáradsz annyira, hogy otthon már nincs is kedved beszélgetni kérdezni. Ha lehet, jelentsétek föl a szülőtöket, felbomlasztjuk a családot. Felejtsd el a hagyományokat, a kultúrát, a történelmet, neked azt kell megtanulnod, hogy hogyan legyél VERSENYKÉPES MUNKAERŐ POTOM PÉNZÉRT. Ez a liberális tanítás.

Szeretnék egy nagyon okos ember videóját ajánlani figyelmedbe. Úgy hívják, hogy Bogár László.

Hihetetlen milyen dolgokat mond el néha. Az ember elsőnek azt hiszi, hogy nincs ki mind a 4 kereke.

Keresd meg a legnagyobb videómegosztó oldalán. Érdemes minél több videót megnézned tőle, és akkor sokat megtudhatsz milyen mocskos dolgok vannak itt a háttérben.

Értem amit írsz és egyet is értek egy pontig vele, de minden éremnek két oldala van.

A fejlesztő pedagogusunk sík hülye volt, nem akarta a gyereket iskolába engedni a tanárai szerint, pedig sokat ártottam volna ha nem engedem. Az óvonő is alkalmasnak találta csak ő ágált, mert nem rajzolt szépen és szerinte így írni sem fog tudni. A tanárnők szertint gyöngy betűkkel ír.

Úgy értettem, ahogy akartam. Bennem ezek a gondolatok merültek fel a téma kapcsán, és leírtam, amit szerettem volna. Ennyi.

Lassan minden gyerek szélsőség kategória. Pszichológushoz hordjátok őket, mert hiperaktívak, ilyenek-olyanok, fejlesztésre szorulnak, spéci suliba, egyiknek sem jó az ovi, az óvónéni, nem jók a tanárok, semmi nem jó.

Van még olyan gyerek manapság, aki elmegy az oviba, ott jól viselkedik, majd az iskolában is, és egy rendes, egészséges felnőtt lesz belőle, aki tudja, mi a rend, az alkalmazkodás, a tisztelet...?

Számomra ez nagyon érdekes: manapság az anyukák hatványozott figyelemmel fordulnak a gyerkhez, aki mindent megkap...és ha szétnézünk a világban, nem az a mintanevelésnek hitt valami tükrözödik vissza a tinédszereken, aminek kellene.

Ennek vajon mi az oka? Vagy a szülők túloznak, hazudnak a saját nevelési módszereiket illetően, vagy ezek a módszerek nem állják meg a helyüket és kész.

TISZTELET A KIVÉTELNEK.

Általában ezek a gyerekek valami kreatívabb melót szoktak választani ha segítenek nekik. Sőt a legtöbb okos is hiperaktív volt gyereknek.

De amúgy ahogy nőnek ezek a dolgok is változnak komolyodnak, senki nem születik orvosnak meg gyári munkásnak ,elöbb van a gyerekkor.

Nem tudom te hogy értetteed amit írtunk, de nem ez volt a lényeg.

A gyerek addig legyen az amíg lehet és itt nem a szélsőségekre gondolok.

Mi lesz akkor, ha a gyermeked felnő, és buszsofőr akar lenni? Megáll minden megállónál elszívni egy cigit, mert ideges, esetleg jár egyet, míg az utasok várakoznak? Vagy mérnök, akinek a gép előtt kell ülnie napi 12 órát, vagy szelektáló egy szalag mellett...otthagyja a gépet, mert épp nincs türelme válogatni, nem tud odafigyelni?

Nem bántásképp írom, csak érdekel, hogyan alakul a hiperaktív gyerekek jövője.

Nekünk nagyon jó volt a spec. suli 4 évig, most a középiskolában is megállja a helyét. Aki tényleg más, mert mondjuk hiper, annak bizony nem keveset kell alkalmazkodnia és a spec suli nem arról szól, h kielégíti a kisded hülyeségeit. Nekem konkrétan ott és a fejlesztéseken megtanították a gyerekkel, hogy az ő másságát hogyan tudja úgy megélni,h ne kapjon hülyét a tanár tőle a "rendes" suliban.

Sajnos az ilyen gyerekekre sokszor ráfogják, hogy rossz, pedig csak más. Nekem például rengeteget segített a diagnózis, mert addig nem tudtunk mit kezdeni a gyerek másféle működésével. És ha visszagondolok a saját gyerekkoromra, a "rossz" gyerkekre, sajnálom, hogy ők nem kaphattak ilyen segítséget.

Nálunk mászkáltak matek órán (12 gyerekkel megoldható volt) és 98%-os matekdogát írtak, sima suliban, kényszer-ülve max 50% lett volna.

Egy hiper szüleinek sok olyan dolgot kell megtanítaniuk a gyerekükkel, amit másnak nem, mert nekik bizonyos dolog nehézséget okoz. Nem vettek le terhet, csak segítettek, hogy ebben a speciális helyzetben mit kell másképp csinálnom, mint egy normál gyereknél.

Manapság sok neveletlen gyerekre ráfogják, hogy hiperaktív. Ez leveszi a szülőről a terhet, hogy mégsem ő rontott el valamit a "nevelés" során, hanem csak egyszerűen ilyen a gyerek és kész.

Nem értek azzal egyet, hogy a világ alkalmazkodjon a gyerekhez, és ne a ő a világhoz. Nem nyithatnak minden gyereknek külön alternatív iskolát csak azért, mert ő egy individuum, mind azok vagyunk. Ha felnövünk, a munkahelyünkön kell a meghatározott szabályok szerint játszani, és mindenhol az életben a már működő törvényekhez kell igazodnunk.

Hagyományos iskolában, alkalmazkodva annak szabályaihoz, a sok-sok tanár törvényeihez is lehet eredményeket elérni, nemcsak olyan helyen, ahol a gyerek csak a jogaival van tisztában, de a kötelezettségeit nem érti, és ahol a tanárt ugrómókusnak tekintik, egy cirkuszi majomnak, akinek az a feladata, hogy mind a 20-30 kis önálló individuum igényeit kielégítse.

Ahogy a munkahelyünk sem egy kívánságműsor, úgy az iskola sem az.

Emígy meg sok szülő azt hiszi, az ő gyereke a legkülönlegesebb a világon, tehetséges, intelligens, művészlélek, zseni, kiaknázatlan tehetség, akinek speciális iskola kell, speciális körülmények, speciális tanárok...a gyerek az csak gyerek, ha tudásszomja van, és tényleg megvan az intelligenciája hozzá, bármi lehet az életben, bármit elérhet iskolától függetlenül, mert egy átlagos, falusi iskola is megadhatja a kellő alapokat neki, nem kell ahhoz Pestre járni.

(Egy barátnőm egy határon túli kis semmi faluból indult, és most éppen Brüsszelben van, építi a karrierjét.)