Fiatalon szülni (beszélgetős fórum)

Persze, nézhetjük innen is...

Én úgy választottam orvost, hogy utánanéztem, utánakérdeztem, nem csak találomra.

Nem kért pénzt, de szerencsére nem ez volt az elsődleges szempont, hanem a szakmaisága.

Így inkább választottam orvost, és nem bíztam a véletlenre, hogy az épp ügyeletes milyen orvos lesz szakmailag, mennyire lesz fáradt, stb.

Nekem ez adott biztonságot, nem pedig az, hogy most akkor vajon ugrik-e a pénz vagy sem.

MIndenkinek más a fontos, nekem ez erősebb szempont volt.

(Azt meg csak félve jegyzem meg, hogy ha valamit "elbaltáz", és ugrik a gyerek egészsége, akkor is adok neki borítékot, csak abban nem pénz lesz, hanem a műhibaper papírjai.)

Elég szomorú hogy az ember csak így érezheti magát biztonságban...

Nem csak azért nem adnék mert nem akarok, nem is tudnék... Sokan vagyunk így(sajnos)

De ebből a cikkből a miérteket nem tudjuk meg.

Szerintem az anyai képességeit senki nem vonta kétségbe... Leginkább csak arra próbálunk rávilágítani, hogy amit ő "felelős gyerekvállalásnak" gondol, mennyire nem az...

Ne fizess az orvosodnak - de vállald ennek is a következményeit. Nem értek egyet a rendszerrel, de azt tudom, hogy működik. Én amikor szültem, a világ minden kincsét odaadtam volna a dokimnak, ha garantálni tudja, hogy minden rendben lesz.

Szerintem meg te nem látod, hogy az érveid nem helytállóak.

Örülök, hogy nálatok jól alakult minden, de azért gondolj abba is bele, hogy azért, mert nektek sikerüt, még nem kell azt hinned, hogy ez a normális, általános, stb.

Szerencsésnek mondhatod magad, de rossz következtetéseket vonsz le. És abban se vagyok biztos, hogy a hibákat jó helyen keresed - találod...

De szép is ez, valaki leír egy cikket, és az egész életébe belelátunk... Szép

18 évesen nem lehet valaki különb anya mint 30 éven túliak?

Hát láttam én már pár elkeserítő "érett anyukát"!

Az orvosokról is annyit hogy én sem fizetnék nekik egy vasat sem, ez a dolguk ( lehet támadni ezt is, de ők ezt választották, vállalták)

Azt hogy írattak e vele valamit vagy nem... Ki volt még ott rajta kívül hogy annyira tudja?

Lehet nem kellene ennyire pálcát törni senki felett, akár mikor kerülhetünk még ennél rosszabb helyzetbe is....

Én Kanadában szültem az első gyerekem,se szülő,se ismerős,se tanfolyam,semmi.Szülésnél magyar származású doki volt,de annyira gyorsan ment a dolog,h csak annyit mondott egyszer,h erősebben nyomjak.Viszont mindenki tudta,tette a dolgát.A gyerekemet kèrdés nélkül ahogy kibújt,fektették a meztelen hasamra,a köldökzsínòrt is csak utána vágták el.Sajnos ez az élmény csak a nagyfiamnál volt,de mai napig elevenen él bennem.Viszont másnap mentem haza és igaz,h anyukámék kijöttek meglátogatni,deanyukám már beteg volt,én meg ösztönösen csinâltam,amit kell.Szerintem igenis a nővèrnek kellene megkédeznie,h a kismama volt-e tanfolyamon,mert mindenki lehet annyira ijedt,h szólni se szòl.A cikkíró csak azt akarta leírni,h nem kell senkinek megijedni,főleg ha fiatalon szül.

A sózással viszont nem èrtek egyet,nálunk otthon se sózunk agyon mindent és a gyerekeim megeszik a paradicsomot só nélkül,sőt a párom is rászokott,h úgy egye.

És végül,nekem a harmadik gyerek van a 2.férjemtől,de ők úgy élnek,h testvérek,rendes család vunk és senki nem beszél ki a hátunk mögött,de ha ez történne,az sem érdekelne.Nem az számít,h a gyerekek hány apától vannak,hanem h normálisan éljenek.A mi életünk az első férjem mellett nem volt az,ráadásul az ember nem tudhatja,h a párja hogy fog hozzáállni,ha megszületik a gyerek,mert mondani lehet sok mindent,lehet,h az első időben működik is,de mindenki csak akkor fogja fel mennyi időt,energiát igényel a gyerek,ha már benne van.

Nagyon sokban egyetértek az előttem szólókkal. A te felelőtlenséged, hogy nem mentél el szülésfelkészítőre. De, magadat is felkészíthetted volna az interneten található rengeteg informacióval. És itt nem a hoxás szüléstörténetekre gondolok, hanem orvosok, szülésznők, bábák honlapjairól, ahol valóban értékes információkhoz, segítséghez lehet jutni.

Viszont az, hogy van-e fogadott orvosod vagy nincs szerintem szinte teljesen mindegy. Én egy olyan országban élek, ahol nincs hálapénz rendszer, így saját orvosomnál szültem, aki tökéletesen lelkiismeretes és rendes volt. Jött, mikor szütlem stb. stb. De már akkor is gondolkodtam rajta, hogy ugyan minek is van itt? Ténlyeg csak arra kellett, hogy gátmetszést végezzen, meg "szurkoljon" nekem. A többi inkább a szülésznő dolga.

A tehéntejről meg inkább nem kellene mondani semmit. Az a bociknak való! Lehet, hogy most semmi baja nincs a gyerekeidnek és én kívánom, hogy soha ne is legyen, de azért figyelnék rájuk pár év múlva, hogy nem lesznek-e laktóz érzékenyek. A tápszer az anyatejet hívatott pótolni nem a tehéntejet. Olyan nyomelemek, vitaminok vannak benne, amit a tehéntej nem tud fedezni. Valamint allergénmentesítve is vannak. Itt nálunk a gyerekek 3 (!) éves koráig nem ajánlott a tehéntej.

A hozzátáplálás viszont otthon valóban túl van kicsit misztifikálva. De szerintem azt a gyerekek hamar irányításuk alá veszik amúgy is. :)

Én mindenesetre kívánok neked sok boldogságot az életedben! ÉS sok sok egészséget a gyerekeknek!

Szerintem ebbe ne menjünk bele.

Volt munkája, de azt nem tudta, hogy ha egy gyereket is el kell belőle tartani, már nem lesz elég...??? Akkor hol is van az a felelős gondolkodás, amiről a cikk szólni akart?

Hja...

Tőlem egyébként már a terhesgondozás alatt megkérdezték, amikor a 38. héten a kórházban voltam. Ezeket a nyilatkozatokat már akkor aláíratták velem. Mondjuk azt nem írtam alá, hogy felvételeket készíthetnek...:)

És amikor szültem, szükség volt gyerekorvosra, de még mielőtt megszületett, megkérdezték, hgoy bejöhet-e a szülőszobába is? Aláírni persze akkor nem tudtam, de nem az volt, hogy 8-an bejöttek, én meg nem tudtam semmiről...

Igen, minden korban ugyanakkora felelősség.

A fiataloknak meg nem azért nehezebb, mert nem nézik őket semmibe, hanem azért, mert először még magukat is fenn kell tartani, ÉS a gyereket is, amire egy szülői háttérnélkül igencsak kevés az alap!!!

Mert valljuk már be őszintén. 18 éves vagy, jó esetben zsebedben az érettségi/szakképesítés. Van már munkád, amiből eltartod a gyereket? Van hol laknod, ahol a gyereknek jó helye lesz?

Szülői támogatás nélkül nincs, mindent elő kell teremteni. Munkával.

Azt írtad, a párod akkor volt 34? Nos, neki ezek megvoltak, mert ha igen, akkor minden rendben. De azt is írtad, hogy a te szüleid segítettek rengeteget, tehát akkor mégse volt olyan jó a helyzet, vagy tévedek?

Ha már a kornál tartunk: szerintem is a lényeg,hogy megfelelő anyagi helyzetbe szüljön az ember.Nem kell gazdagság,de azért ne a szülőktől kelljen már minden hónapban kuncsorogni,különben éhen halunk.

Én elfogadom azt is aki 40 évesen szül,holott ennek már komolyabb is kockázatai vannak,viszont azt elkeserítőnek tartom,hogy manapság már a 20-on évesekre is ufo-ként néznek,hogy szültek/szülnek,pedig életkori,egészségi szempontból ekkor a legideálisabb.Szóval előnye,hátránya mindennek van.És ne bántsuk már a kérdezőt!!!Még ha valaki feleltlenül is szül,sok ilyen van,az is mindent megtesz a gyermekéért,és ha szétnézek a környezetemben mindenki boldogul még ha nehezebben is!És ez a lényeg!

Első sorod bizony így van, másik azért, ha nem akarod magad fényezni, nem írod meg ezt a cikket, nem arról van szó, hogy nem nézik őket semmibe, de teljes őszintén, ha nem lettek volna a segítőkész anyádék, akkor vajon veled maradnak a gyerekeid? Mennyire a te érdemed az, hogy így alakult és mennyire a szüleidé? Neharagudj, de ne játszad már magad ennyire, mert totál őszintén, sajnos a cikkedből azt kell kinéznem, hogy nagyon nincs mire!

Erre térjünk már vissza később, úgy jó pár év múlva, mert ugye arra sincs garancia, hogy ezzel a pároddal is együtt fogsz tudni maradni, ha igen szuper vagy, ha nem, mi lesz? Lesz 3-ik gyerek is 3-ik apától? Mondjuk sajnos manapság, sok háznál ez a divat. Én kérek elnézést, hogy én nem állok be a sorba.

Nekem a cikkből nem az jött le, hogy éretten és megfontoltan gondolkodnál kedves cikk író. Nekem olyan, mintha egy makacsul a maga feje után menő tini írna azért, hogy elmondhassa:- Na ugye, igezam volt!

Pedig példáuk a tehéntejjel csak szerencséd volt. Lehetett volna ennek nagyon rossz vége is.

Ismerek olyan nagyon fiatalon (a cikkírónál fiatalabb)szült nőt, aki érett volt a gyermek vállalásra. Neki nem kellett bizonygatnia, hogy jól csinálja.

Na ne már...

Volt felkészítő tanfolyam, amin részt vehettél volna. Kértek érte valamennyit - de MEG SE KÉRDEZTED, mennyit??? Hanem eleve eldöntötted, hgoy akkor nem kell???

Na ez kész... Már csak azért is, mert amennyire én tapasztaltam, a legtöbb kórházban ingyenes, vagy valami ténylegesen jelképes összeg (ami ált. a kórház koraszülött alapítványának megy...)...