Féltékenység - pusztítja vagy erősíti a kapcsolatot? (beszélgetős fórum)

Hát nem vagy semmi az biztos! Én lehet nem az üveget csapkodtam volna.....

Hanem valami jó kis üvegtárggyal a fejét, hátha benő végre!

Lehet neked kellett volna egy olyan pasit keresni aki megbecsül, tudom hogy nehéz és írtad is hogy nem nagyon tudtál mit csinálni.

Egy kérdésem azért lenne, ha nem nagyon gáz, ha igen akkor ne válaszolj!

Megbízol még benne?

Most azóta csend van.Együtt járunk a barátnőnkhöz,tartjuk a kapcsolatot vele.Már nem érdekel ha egyedül is kell elmennie.Bár úgy vettem észre elég vontatottan indul neki még velem

együtt is.Folyton megpróbál kibúvókat keresni.Valami még történt:évek óta először megemlékezett a névnapomról,és a valentin napról.Nagy meglepetést okozva ezzel

ez a sztori stimán lepipál egy született feleség epizódot :)

...és rendeződött azóta a kapcsolat a férjeddel? belátta, hogy ezt nem így kellett volna... vagy..?

Nem birtam aludni stb.Ugy éreztem a szakadék szélén egyensulyozok.Ha elmegy elvesztek mindent,mivel nincs biztos munkahelyem viszont van egy házam egy hétéves fiam amiket fenn kell tartanom.Az összeomlás szélén álltam.Sokat beszélgettünk róla,de mindig ugy beszélt,hogy a kiskapukat meghagyta gondoljak amit akarok.Egy délbe borultam ki mikor bejelentette,hogy hétvégén

elakarnak menni bulizni/születésnapot ünnepelni/.Ekkor végképp kiborultam és küldtem egy SMS-t a barátnőmnek.Csunyán összevesztünk a párommal én is ő is és mi egymással is.A párom látványossan szenvedett lelkileg teljessen összetört engem is.Ha szoltunk egymáshoz a téma az volt:miért csináltam ezt? Nem tudja szeressen vagy gyűlöljön.Egy este egy nyugtató és egy altató után kb.két óra alvás követett.Mikor felébredtem csak mondta tovább a magáét.Ekkor a tehetetlen dühömben kirohantam és ököllel bevertem az ablakot.Ő nagyon megijedt és elvitt az

orvoshoz.Összevarták a kezem,s néhány nap mulva felvettem a kapcsolatot a barátnőmmel.Akkor derült ki,hogy ő megmondta a páromnak neki nem kell ne járjon olyan sűrűn oda és hogy nem jó ötlet együtt elmenni bulizni.Aztmondta nem csodálja,hogy kiborultam ő eddig se birta volna.Én megkértem ne haragudjon amiért belerugtam nem belé kelett volna.Szörnyen nagyot csalódtam a páromban nemtudom még valaha is megfogom tudni bocsájtani neki ezt a húzását.

Szia!

Nem csodálom, hogy féltékeny vagy!!!!!

És most mi a helyzet?

Bennem a férjem keltette fel a féltékenységet.A közös barátnőnkön keresztül aki mellesleg az ő régi osztálytársa volt.Neki szinte mindenben segitett/fátvágni,udvart-kertet rendbe tenni stb./

szinte minden szabadidejét náluk töltötte.Én meg ugyanazokat a munkákat egyedül végeztem el itthon.Egyre magányosabbnak éreztem magam,és egyre

kevesebbet jártam hozzájuk.Végül a barátnőm beadta a válókeresetet és elköltözött a közelünkből,de igy sem lett vége.A férjem a hét három-négy napján eljárt hozzájuk,kiöltözve,befürödve.Én szépen lassan kezdtem tönkre menni.Lefogytam tiz kilót

Én a másik oldalt képviselem. Már túléltem a lehető legrosszabbat egy párkapcsolatban: az alaptalan féltékenységet. És aki féltékeny volt, az én voltam.

Egy rosszindulatú pletyka indította el az egészet és olyan lavina kerekedett bennem, ami majdnem ráment a kapcsolatunkra.

A féltékeny ember beteg. Paranoid alkat.

Betegesen féltékeny azokra a percekre, amiket nem tölthet a választottjával. Rémképeket lát, ha nem veszi fel a telefonját, ha 5 percet késik, ha talál egy idegen hajszálat a pulóverén. És aztán mindenről bebizonyosodik, hogy alaptalan félelem volt. Ez azonban a féltékeny emberen nem segít, nem múlik el a lelki vívódása. Rövid idő után újabb gyanúsnak vélt jeleket talál, újabb kényszerképzetek gyötrik. Ördögi körbe esett.

Az egészet pedig egy nagyfokú önbizalomhiány okozza, hogy aláértékeli magát mindenkinek és sorsának tartja, hogy becsapják, megcsalják. Mert lelke mélyén azt hiszi, nem érdemel jobbat, de ezt még magának sem meri bevallani. Az ilyen ember pedig tényleg nem érdemel jobbat.

Elszívja a párja minden levegőjét, megfosztja minden tértől, egyéni szabadságtól, s ha véletlenül ezt vele teszik meg, mélységesen fel van háborodva. És ez hatalmas önzés!

Mert amit megengedsz magadnak, ahhoz a párodnak ugyanúgy joga van!

Amit magadnak meg tudsz bocsátani, azt meg kell a párodnak is!

Nekem ezt kellett megtanulnom, hosszú, kínokkal teli időbe telt, de legyőztem saját magam.

Már nem látom a legrosszabbat mindenben, sőt! De még mindig vannak pontok, amikor újra rámkacsint a sárgaszemű szörnyeteg. És ilyenkor felszívom magam és hátat fordítok neki, kacsingasson csak másra!

Szia.

Szerintem is kell egy kis egészséges féltékenység a kapcsolatban. Mégegy bizonyíték, hogy fontos vagy a másiknak. De a hangsúly mindenképpen a "kis" szón van!!! :))

Nem tudom Ti hogy vagytok vele,de Én úgy gondolom

ha nem látom hogy a párom féltékeny rám

akkor úgy érzem nem is érdeklem igazán!Fontos a féltékenykedés csak tudjuk hogy hol van a határ!

Ha teljes és kétoldalú a bizalom, akkor szerintem nincs helye féltékenységnek, valahogy fel sem merül.

De ha ez a bizalom valaki miatt meginog, akkor a legjobb kapcsolatokban is kitörthet a káosz.

Egyértelmű, a féltékenység rombolja a kapcsolatot.

Már azt hiszem az "egészséges" féltékenység fogalma is felejthető, mert sokan nem tudják, hogy mi számít annak.

Nem a napi beszámoltatás...és nem is a "tetszik ő?" kérdés...hogy súlyosan fogalmazzak.

Szerintem ha egészséges f. van, az nem is kerül szóba. Tapasztalatom szerint.

Cáfoljatok meg.