Eltévedve - Ha voltál/vagy úgy, hogy nem tudod merre és hogyan haladj tovább az életben (beszélgetős fórum)

Az a baj, hogyha nem fejezed be és nem szerzed meg a papírt akkor 10év múlva piszkosul meg fogod bánni!

Én is aludtam 3-4 órákat, mert dolgoztam, építkeztünk és 3éves esti suliba jártam hetente 3x este 9ig! Nekem is voltak ilyen "teszek rá" gondolataim, de most nagyon örülök hogy végig csináltam!

Nem szabad így felfogni! Ha már egy majdnem kész, akkor nem adhatod fel! Akkor hiába küzdöttél idáig? Szerintem gondold át, és csinálj valami ütemtervet, az mindig egy motiváló tényező!

Hidd el sikerül, és utána nagyon fogsz örülni, hogy nem adtad fel!

Mi lenne, ha legalább egyet megcsinálnál, akkor megvan a papír, a többit meg leszarod?

Egyébként miért nem fordítasz?

Azért kérdeztem, mert ha otthon vagy, és be tudod osztani az idődet, akkor napi 1-2 órát, ha tudnál foglalkozni a diplomamunkával, szerintem úgy össze lehetne hozni (igaz nagyon szigorú napirenddel).

Szép sorjában, először csak az egyikkel foglalkozni.

Az intézmény pedig sajnos meghatározhatja, hogy hány év türelmi időt ad, és nem veszi figyelembe az egyéni indokokat. Az ismerősöm is így volt, kapott értesítést, hogy amennyiben eddig-meg eddig nem adja be, és nem jelentkezik záróvizsgára, akkor elvész minden. Szépen összekapta magát, és a napi 12 órás melója mellett megírta valahogy, és lediplomázott.

A diplomát én is húzom már jó ideje. Mindenem megvolt időre (összes vizsga) csak azt a fránya diplomamunkát nem vagyok képes befejezni már vagy 5 éve. Az a baj, hogy nem érzem, hogy több lennék tőle. Segítsetek ha tudtok!

Köszi

Na igen... Bár mondjuk a nyelvvizsga-dolog sem teljesen egyértelmű: egyrészt tudok olyan nyelvvizsgát, amit bár középfokú, de nem középszintű; másrészt meg munkahelyen nem biztos, hogy a papírt kérik, hanem a tényleges nyelvtudásodra kíváncsiak...

Az egyetem-fősuli kapcsán, bár lehet, hogy rosszul fogalmaztam, arra akartam kitérni, hogy egyetemen (ugyanazon a szakon) szivatnak 5 évig, többet követelnek sokkal, mint fősulin, és nem biztos, sőt, hogy megéri az egyetemi diploma.

Nekem most általános "hogyan tovább"-válságom van.

Én ezzel nem értek teljesen egyet. Szerintem ma inkább jellemző az, hogy aki csak papírt akar, az is simán megcsinálja a főiskolát (tisztelet a kivételnek: egy-két intézménynek).

Itt inkább a szakokon van a hangsúly, vannak olyan szakok, amit bárki elvégez, és nem feltétlenül tanulással.

Annyi a különbség, hogy aki törekszik, az jobb eredménnyel végez, de sajnos olyan kvalitású emberkék is elvégzik, akinek az ember még egy érettségit sem szívesen adna. Az a tapasztalatom, hogy abszolút nem szűrik ki a gyenge képességűeket, tehát könnyen bejutnak, és könnyen el is végzik. Kell a pénz az intézménynek, nem éri meg nekik kivágni.

A hátrány a nyelvvizsga papírnál jelentkezik elsősorban, na azt nehezebben lehet megszerezni.

Szerintem a diplomák közötti különbség az emberben rejlik, azaz egy törekvő ember viszonylag szar főiskolán vagy egyetemen is tud tanulni, aki meg csak arra pályázik, hogy legyen papírja, az mindnehol alig viszi át a lécet.

Nekem eddig még mindig többet számított mindenhol az, hogy jól tudok angolul, mint bármilyen diploma.

szóval ha lenne egy szakmám, amit szeretek, inkább megtanulnék hozzá egy-két nyelvet, mint hogy ellkezdjek egy szívást egy diplomáért, amiből egy már szinte mindenkinek van.

Nekem most a legyen még gyerek vagy ne legyen téma a fő keleti kérdés, most jöttem ki a munkanélküliségből, úgy néz ki, van egy jó munkám, 33 éves vagyok. Ha lesz még egy, akkor gyakorlatilag lemostam magam a pályáról, és egész életemben titkárnő leszek, ha kellek még valahova egyáltalán 36-38 évesen, mire kb. vége a projektnek.

Én ösztönösen inkább szeretnék gyereket, csak így, hogy munka nélkül voltam majd fél évig, és legatyásodtunk, lehet, hogy örülni kéne, hogy megvagyunk, és nem a távolba nézni.

Másfelől viszont pont attól, hogy így voltam a munkával, rájöttem, hogy gyakorlatilag mindegy is, hogy mit tesz az ember az úgymond karrierjéért, a gyereknevelés meg legalább egy értelmes dolog.

Jó volna ha mindenki leírná saját tapasztalatait arról amiben pillanatnyilag benne van, mert akkor több mindenre rálátása lehetne az itt jelenlévőknek és tudnánk kérdezni egymástól!

Lehet könnyebb lenne a döntés iránya a változtatás felé ha jobban ismernénk egymás területét ☺

Hmmmm???

Hááát... én a ruhaipar ranglétráját végig jártam már és dolgoztam ismert és kevésbé ismert embereknek, emberekkel. Imádom a szakmám és a kreativitást is!

Modellszerkesztő-szériázó vagyok, aki pillanatnyilag gyeden van.

Egyfolytában azon agyalok, hogy az idegen nyelven kívül mit és kéne tanuljak amit hasznosítani tudnék úgy hogy az egész családunknak jó legyen.

Reménykedem, hogy az itt folyó kommunikáció hatására kipattan az Isteni szikra, hogy merre orientálódjak.

Te mivel foglalkozol?

Diploma és diploma között sokszor cseszett nagy különbség van. Pl. tanárképző fősulis ismerősöm magyar szakon nem is tanult világirodalmat (egyetemen 4 félév előadás+2 szeminárium kötelező). Diplomamunkáját Petőfi szerelmi költészetéből írta- szerintem bárki, aki leérettségizett, össze tudná hozni. Totál más szempontok vannak fősulin. És hamarabb felveszik dolgozni (nem feltétlenül tanárként), mint egy egyetemi diplomást, mert kevesebbet kell neki fizetni.

Most ezzel nem azt akartam mondani, hogy minden fősuli sz*r! Csak sokszor nagyon nincs arányban egymással az egyetemi és a fősulis végzettség.

Szia!

Grat. ez jó!És hogy érted el? :)

Szia!

És mivel foglalkozol? Mit találtál ki?

Én is ezen agyalok, h milyen hasznos dolgot tanuljak, amit később szívesen is csinálnék...jó lenne, ha a magam ura lehetnék a munkahelyemen is...szóval semmi főnök :)

Szia!

Önsajnálat nincs már, csak 1 kis kétségbeesés és az, hogy mennyire nem ér semmit a diploma, és tudom, h be kell fejezni, de annyira elveszi az energiámat az, h csak olyan szar melót kapok vele, mint most pl. titkárnő stb. egyszerű irodai munka. Semmi produktív,,,,

Helló lányok!

Én ugyan nem rendelkezem diplomával, de szakmai tudással igen és nem is kevéssel. Nem égtem ki és szeretem a szakmám, de szeretnék valami olyat tanulni amivel váltani tudnék az életben egy olyan munka felé amely mellett családi életet is lehet élni!