El tudnátok képzelni egy enyhén mozgáskorlátozottal egy kapcsolatot? (beszélgetős fórum)

???

Most véletlenül nem Te ítélkezel?

A személyiségétől függ.

Azt hiszem az ember úgy van összerakva, hogy egészséges, okos és szép utódot szeretne. Ezt én teljesen normálisnak tartom. Egy lelkileg kiegyensúlyozott ember el tud képzelni maga mellett egy enyhén fogyatékos embert addig, amíg őt ez nem korlátozza, tudnak együtt programokat összehozni, nincs nagy kockázata, hogy a közös gyermekük is örökölni fogja a fogyatékosségot. Nem rinyál a másik, hogy ez, vagy az azért történik, mert ő fogyatékkal él. Kellő önbizalommal kell, hogy rendelkezzen .

Minden embernek van valami "fogyatékossága" amit tudni kell kezelni.

Így, általánosságban: nem tudom.

Függ az illető személyiségétől, a mozgáskorlátozottság formájától, és ki tudja még, mitől.

Dolgoztam egyszer egy cégnél, ahol volt egy fiatal mérnök kollégám.

A felesége középiskolás korában kirándulás közben balesetet szenvedett és a rosszul elvégzett orvosi műtétek miatt végleg tolószékbe kényszerült, térdtől lefelé lebénult.

Jogásznő lett, a NAV-nál dolgozott. A mérnök kollégám jóképű és rendes fiatalember volt. Született egy közös kislányuk és még beterveztek még egy gyereket, sőt, házat is tudtak vásárolni.

Szóval sok kerekesszékes tud nagyon boldogan élni és társsal együtt. És még "nő" vagy "férfi" is tud lenni, már szexuális értelemben.

Én voltam már a MEOSZ-nál, ismerem a vezetőjüket, tüntettem is velük a Hősök terén együtt...minden tisztelem az övék.

De dolgoztam együtt vakokkal és hallássérültekkel is már....

Akkor hátrány, ha eldöntötted magadban hogy az. Szerencsére mindannyian másként gondolkozunk.

Violettnek azért hátrány, mert leendő társával együtt szeretne sportolni. De ha a közös sportot kihagyjuk, miért lenne hátrány? Fogd úgy fel hogy ennyi hiba másban is van. Mert van!!

Sosem értettem azokat az embereket, akik egy kis másságot hibaként kezelnek.