a szomszédokat ismerem, sajnos. Régebben barátkoztunk egy családdal, de állandan a nyakunkon ültek, és ez nagyon kellemetlen volt. Anyám figyelmeztetett is, hogy nem szabad nagyon közel engedni őket. Alattunk 2 munkanélküli család lakik, mindketten egész álló nap az erkélyen dohányoznak, ezért nem tudok szellőztetni - nemdohányzók vagyunk -, ráadásul rendszeresen le kell kiáltani, hogy ne csapkodják az ajtót, ne bömböltessék a zenét. Te szeretnél ilyenekkel barátkozni? Én nem :-( Aki rendes, az nincs itthon, munkában van vagy a rokonainál estig.
kb. 2500 lakosú község ez, van egy művelődési ház, ahol termékbemutatókat meg egynapos kínai cuccos vásárokat rendeznek. meg van nyugdíjasklub, még be is lépnék, ha a korom meglenne hozzá! Boltba autóval szoktam járni 15 km-re a Tescoba, itt max. kenyeret meg tejet lehet venni a kis boltban
hat en is igy vagyok vele mint ti, en is kulfoldon.
Altalaba egyedul vagyok, en tornazok , netezek, szeretem a puzzle-t, meg olyan festos vmi ami kep es ki van szamozva, csak ki kell festeni lehet keszen venni, neha ilyeneket csinalok,tanulok mondjuk ez a legkevesebb.
Próbálj meg ismerkedni a szomszédokkal, vagy a boltban, ahová jársz, valahogy beszélgetést kezdeményezni. Nincs a közelben olyan hely, ahol vmi miatt össze szoktak gyűlni az emberek?
A férjem és én 4 éve itthon dolgozunk. A válság miatt elvesztettem a munkámat - ki kell tartanom, amíg újra fellendül az üzlet -, a férjem munkahelyet váltott, és most keveset van itthon. Egyedül vagyok 40 négyzetméteres lakásban autó nélkül egy olyan kisebb községben, ahol nem ismerek senkit (egy éve költöztünk ide, mert itt kaptunk lakást). A tévé és az internet már nagyon untat, főznöm nem kell (ha nincs a férjem, nincs ki megegye). Nincs a közelben se egy uszoda, konditerem vagy bármi egyéb, ahova le lehetne lépni a lakásból. Örülnék bármilyen ötletnek!